Friss Ujság, 1907. május (12. évfolyam, 104-129. szám)
1907-05-01 / 104. szám
2 Riga, április 30. Barels tábornok, aki a balti tartományokban az összes csapatok parancsnoka, a reváli haditörvényszék hat és a rigai haditörvényszék két halálos ítéletét megsemmisítette. Egyre világosabban kitűnik az az irányzat, hogy a folytonos kivégzéseknek véget akarnak vetni. Magdeburg, április 30. Pétervárról jelentik a Magd. Ztg.bak: A testőrcsapatok közt sok letartóztatás történt. A foglyok résztvettek a katonai forradalmi bizottság munkájában. Makarov, a belügyminiszter helyettese Rigába és Révaiba utazott megvizsgálni a börtönöket, amelyekben állítólag kínozzák a foglyokat. P O L IJ I K A: A zárószámadás-vizsgáló bizottság most tette közzé az 1903. évi állami zárószámadásról szóló jelentését. A jelentés hangoztatja, hogy a bizottság figyelemmel az 1903. év óta lefolyt hosszú időre, csak a jelentősebb kérdésekre tette meg észrevételeit és csak a fontosabbaknak talált szabályelenességek dolgában tett kifogást. Ezek összegezéséből a bizottság megállapította, hogy az 1897. évi XX. törvényczikkel és az arra vonatkozó Utasítás rendelkezéseit az 1903. év során számos esetben megsértették s a törvényhozás költségvetési jogát nem vették tekintetbe. A bizottság azonban figyelembe vette, hogy az illető kormányok egy hosszú, helytelen gyakorlat által felvett szokást jóhiszeműen folytattak és figyelembe vette azt is, hogy ezt a gazdálkodást az akkor uraimon volt parlamenti többség folytonos hozzájárulásával folytatták. Erre való tekintettel a bizottság az 1903. évi zárószámadás tárgyában a következő indítványt terjeszti a képviselői hház elé:" A képviselőhág az 1903. évi zárószámadásokat s az állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó jelentéseit tudomásul veszi s azok tárgyában a felmentést megadja. A zárszámadásból kitűnő szabálytalanságok és viszszásságok megszüntetését és a számvitelre vonatkozó szabályok megváltoztatását sürgős szükségnek tartja s utasítja a kormányt, hogy az irányban alkalmas időben előterjesztést tegyen. Farkasházy Zsigmond, a bizottság előadója ez indítvány mellett különvéleményt is jelentett be s a maga részéről azt a határozati javaslatot is terjeszti a képviselőház elé, hogy a képviselőház az előirányzat nélkül való közösügyi költségeknek törvényes fölhatalmazás nélkül való utalványozását általában törvénytelennek tartja s az 1903-ban történt új utalványozásokat helyteleníti. Tizenegy óra után nyitotta meg a képviselőház mai ülését Justh Gyula és javasolta, hogy a Pécsett május 12- én megnyíló kiállításon a képviselőhöz küldöttséggel képviseltesse magát. A napirend során elfogadták a meg nem szavazott, de elköltött összegek törvénybe iktatásáról szóló és harmadszori olvasásban a Ház elé került törvényjavaslatot. Thorotzkai Miklós gróf előterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését az építendő munkásházak állami támogatásáról szóló a törvényjavaslat dolgában. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ülés tizenkét óra előtt véget ért. Félhivatalosan jelentik, hogy a horvát kívánságok dolgában, melyekről az utóbbi időben úgy a sajtóban, mint a politikai körökben sok szó esett, ma délután hosszabb értekezlet volt a miniszterelnöki palotában. Az értekezleten, mely délután fél 5 órától közel esti nyolc óráig tartott, részt vettek a magyar kormány tagjain kívül Pejacsevich Tivadar gróf horvát bán, Nikolics belügyi osztályfőnök és nagy számmal horvát képviselők, az értekezleten résztvett Batthyány Tivadar gróf is. A horvát részről előadott kívánságokról kiderült, hogy azok lényegükben nem eltérők a magyar felfogástól. Az államvasutak személyzetének előléptetése tárgyában ma délelőtt több órán át tartó tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter elnöklésével. A miniszter, mint iletékes helyről értesülünk, megállapította az összes előléptetéseket, amelyek május 1-ére vonatkozó hatálylyal, május 2-án fognak hivatalosan közzététetni. r.etlenségei ma magasságát. A Duna alsó a Tiszatoroktól , s itt a Duna és hó. miatt még hossz.duna. ható. A felső Tisza és mellékfolyói emelkedőben szaujlakon már igen jele, vízállás. A középső- és a hosszantartó nagy viz várhat. FRISS UJS&« Arad a Tisza, Árvizveszedelem Mármarosban. —■ Saját tudósítónktól. — Mármaros szigetről táviratozzak, hogy Mármarosban óriási veszedelem fenyeget a Tisza áradása, amely máris igen nagy károkat okozott. Az ár Rabi község fölött a tartós esőzés és a hegységben beállott hóolvadás következtében úgy meggyülemlett, hogy a kincstári erdőkben felhalmozott mintegy hétezer szálfát elragadta a rakodó helyről és tovasodorta. Az óriási famennyiség megakadt a Kalup hídjánál. De csak rövid ideig tartott megtorlódása. Az óriási nyomás elsodorta a nyolcvan méteres hidat. Rakó község teljesen el van zárva, mert a községbe csakis a víz által elsodort hídon lehetett jutni. Most az öt kilométerrel feljebb fekvő tiszaközi vasúti hídon történik az átkelés nagy kerülővel. Mármaros-Szigeten a Tiszaút és a csárda felől az országútig az egész terület víz alatt áll. A Tisza vize tegnap óta két méterrel áradt. Valamennyi partmenti házból kiköltözködött a lakosság. Borzasztó látványt nyújt a gyökerestől kitépett fatörzsek, gunykók és a lakosság holmijának pusztulása. Hatósági intézkedésre katonaságot rendeltek a mentési munkálatok teljesítésére Akna-Szlatinára. Mialatt a katonaság rendeltetési helyére indult, a szlatinai hídnál a vizár ellepte az országutat és nagy földterületet öntött el, elpusztítván a lakosság vetéseit. A katonák térdig érő vízben gázoltak az országúton. A kincstár kára is nagy. A Tiszában százezreket érő fa úszik, de a rohanó árból csak a parthoz legközelebb lévő törzseket lehet kihalászni. Kőrösmezőnél is egyre nő a Tisza. Felsővissót és vidékét a Vissó folyó fenyegeti, amely szintén rohamosan árad. Az Országos Vízépítési Igazgatóság jelenti: A Duna felső árhulláma Komárom fölött tetőzik, lejebb Gombos tól árad. A mellékfolyók megáradása következtében a Duna Budapesten körülbelül 550—500 centiméter magasságra emelkedik, vagyis körülbelül mintegy 10 centiméterrel marad az alsó rakodópart szintje alatt, helyenju a a spin. isati Modszer. A cselédtörvény a bizottság előtt. A képviselőház munkásügyi bizottsága mai ülésén Giesswein Sándor elnökölt. Horváth József (marosujvári) indítványozza, hogy elemi csapás esetén a gazda ne legyen köteles cselédet elfogadni. Darányi Ignácz ellenzi az indítványt, mire a bizottság el is vetette. Mezőfi Vilmos oly irányú módosítását, hogy a cseléd nem köteles szolgálatba lépni, ha a lakásban veszélyesen ragadós beteg van, elfogadták. Mezőfi Vilmos indítványozta, hogy a szolgálatba be nem lépő cseléd ellen karhatalom ne legyen alkalmazható, hanem más módon büntetteessék meg. Fried Lajos szükségesnek tartja a karhatalmat az ellenszegülő cseléddel szemben gazdasági érdekekből. Szatmári Mór a karhatalom alkalmazását fölöslegesnek és gyűlöletesnek tartja és kihagyását kéri. Kecskeméthy Ferencz szintén a kihagyás mellett foglal állást. Darányi miniszter kéri a szakasz változatlan elfogadását. Révay Simon báró közvetítői indítványt tesz, hogy akkor vehesse csak igénybe a gazda a karhatalmat, ha a cseléd háromszori felszólításra sem lépett szolgálatba. A bizottság két szótöbbséggel az eredeti szöveget fogadta el. Horváth József (marosújvári) indítványozza, hogy a gazda ellen ne lehessen karhatalmat alkalmazni. Szatmári Mór ellenzi a módosítást már a jogegyenlőség szempontjából is. Darányi Ignácz szintén nem fogadja el Horváth módosítását. A bizottság Fried Lajos, Inkey József báró, Mezőfi Vilmos és Török Kálmán felszólalásai után az eredeti szöveget változatlanul elfogadta. A tizenkilenczedik szakasznál Mezőfi az egész szakasz kihagyását kéri. Főkép azt a rendelkezést helyteleníti, hogy a cseléd lakásába családjához nem tartozó személyt, hacsak ideiglenesen is, de ne fogadhasson. Bernáth István: A szoczialista sajtó ez ellen a szakasz ellen tüzel a legjobban, pedig ok nélkül. Ez az intézkedés megvan az osztrák és a német, törvényben is. Ernszt Sándor a szakasz enyhítését kéri olyképpen, hogy a cseléd a gazdaságból a megengedett időn túl nem távozhat el és hogy családjához nem tartozó oly személyt, aki ellen alapos kifogás emelhető, de nem fogadhat. Darányi Ignácz Ernszt Sándor módosításaihoz hozzájárul. Fábry Károly: Annak kimondását kéri, hogy a cselédnek a gazdaságból eltávozni nem szabad. Bernáth István elfogadja Ernszt módosításait. A bizottság Ernszt Sándor javaslatait elfogadja. A huszonharmadik szakasznál Mezőfi Vilmos kérdi, hogy mennyi pi-henőt ad a gazda a cselédnek? Leg- alább nyolcz órai pihenő kell. Ezt ki kell mondani a törvényben is. Fried Lajos: Mezőfi javaslata kivi-t hetetlen. Ő még álmos gazdasági cse- lédet nem látott. (Derültség.) Szomjas bérest látott már, álmosat mutasson neki Mezőfi. Lehet, hogy Norvégiában ilyen is van, de nálunk nincs. (Derültség.) Ernszt Sándor: Szeretne a pihenőre időt megszabni, amennyire ez mezőgazdasági cselédnél lehetséges. Bernáth István szerint ezt az időt meghatározni lehetetetlen. Darányi Ignácz a kérdéssel sokat foglalkozott és arra az eredményre jutott,«gy. «»-ra *— Saját tudósítónktól. —* 1 annál a szakasznál .» azt állapítja meg, hogy lakásokat a birtokosok itt kötelesek felépíteni. Mezőfi , azt indítványozta, hogy a törv mondja ki, miszerint a nagybirtokosok a munkáslakásokat egy év alatt, a kisbirtokosok öt év alatt legyenek kötelesek felépíttetni. Szatmári Mór azt javasolta, hogy mindkettőre nézve egy időpont állapíttassák meg, úgy a nagybirtokosok, mint kisbirtokosok öt év alatt építtethessék fel a munkáslakásokat. A bizottság a szakaszt változatlanul fogadta el. A bizottság ezután egészen a harminczadik szakaszig jutott el. Az ülés háromnegyed két órakor végződött. A tanácskozást holnap délelőtt tíz órakor folytatják. í, de .oí-sí aunká, a javaslat eTe^adta el. Öngyilkos főtitkár. A Katonai Biztosító halottja. — Saját tudósítónktól. •— A Váczk urcza 34 szám alatt levő Klotild-palotában van délután két órakor öngyilkosságot követett el Tatár Gyula, a Katonai Biztosító Intézet főtitkára. Délben hazajött a Klotildpalotában levő lakására és a kapu alatt revolverével főbelőtte magát. A mentők, akiket azonnal elhívtak hozzá, súlyos sebével, életveszélyes állapotban szálították a Réczey-klinikára. Tatár Gyula a megszokott időben ebédre ment a lakására. A kapu alatt megkérdezte a portástól: •— Fönn van a feleségem?— Nincs — felelt a kapus s megfordult, hogy a felvonó ajtaját kinyissa, mert azt hitte, hogy Tatár fölémegy a lakására. Tatár egy pillanatig mozdulatlanul állt s gondolatokba merülve maga elé nézett. Majd a zsebébe nyúlt, a portás csak azt látta, hogy valamit keres benne s a rá következő perezben a sötét kapumélyedésben eldördült a végzetes lövés. S Tatár Gyulát a mentők azonnal a Réczey-klinikára szállították. Az ön- s gyilkos főtitkár nem is tért magához s eszméletlenül fekszik a kórágyon. Az orvosai lemondtak életéről. Az intézetet, amelynek az életunt vezetője volt, az utóbbi időben sok, súlyos váddal illették. A vádak elmons dották a többi közt, hogy az intézet I igazgatóságában helyet foglal Tatár, apósa is, s hogy a katonai biztosító I pénzéből körülbelül hárommillió koro- Inát fektettek a Belvárosi Takarékpénztár zálogleveleibe, főképpen azért, mert Tatár apósa a Belvárosi Takarékpénztárnak is igazgatója. A támadásokat nyomon követte az intézet közgyűlése. Viharos, izgalmas jelenetek játszód- ■ tak le. A biztosító intézet tisztikara tehetetlenül állt a nagy számban főbb vonult ellenzékkel szemben s a határozat, amelyet ez a közgyűlés hozott, súlyos ítéletet mondott a társaság eddigi vezetése és vezetői fölött. Az izgalmak roppantul megviselték Tatárt s a kül esején is meglátszott, hogy “az intézetet s ért támadások nagyon közelről érintik. Az öngyilkos főtitkár alig múlott harminchétvel. Ezelőtt kereskedősegéd volt Édeskuthynál s itt szeretett bele mostani feleségébe is. A Katonai Biztositó Társaság legutóbbi közgyűlésén történtek erősen hozzájárultak a különben is ideges ember végzetes tettéhez. Az elégedetlen részvényesek ugyanis nemrég gyűlést tartottak amelyen Tatárral együtt elmozdították az égési igazgatóságot. Tatár erre egy uj közgyűlést hivott össze amelyen bizalmat szavaztatott magának. Ezt a határozatot a részvényesek megtámadták s a törvényszék ma a felebbezésnek helyt is adott. Nyilvánvaló, hogy ez az ítélet keserítette el Tatárt s ez kergette a halálba.