Friss Ujság, 1911. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

2 Uj versek, Ivott, — mint az állat, — de kirúgtak s ez neki fájhat, Most úri, finom hely ez !A korcsma 1911-hez. delmi miniszter mosolyogva jegyezte meg: — Különös kérdés egy hadügyi miniszter számára. A hadügy a nép számára csak terheket jelent és aki e tárczát kezeli, az csak terheket hozhat. A Héderváry-kormánynak még a honvédelmi politikája sem lehet olyan, hogy ne hozzon valamit a nép számára, jegyezte meg viszont az újságíró. Kegyelmes uram programja sem lesz szükiben oly intézkedéseknek, amelyeket a nép széles rétegei örömmel ne üdvözölnének. A miniszter tiltakozva emelte föl kezét. — A véderőtörvényjavaslatra gondol. Arról kérem, még ne beszéljünk. Ráérünk még arra . . . Aztán az egyéb oly intézkedésekről sem szeretek beszélni, amelyek a nép jólétét czélozzák. Megérzi őket a nép, majd ha bekövetkeznek, minek róluk beszélni". . . És hosszas, makacs rábeszélésre lehetett a minisztertől kivenni, hogy mi jót rejteget a programja a nép számára. (Az újságírónak önkéntelenül is eszébe jutottak az elmúlt idők miniszterei, akik igen hamar megragadták az alkalmat hogy magukról, ígéreteikről „nagy érdemeikről“ beszéljenek." Végül mégis csak elárult programjából egyet a miniszter. — Programomban van, mondotta Hazai Samu honvédelm miniszter, — az őszi hadgyakorlatra bevonult földhöz regadt szegény emberek családjának kártalanítása olyaténképen, hogy az állam azokna akiknek egyedüli megélhetési forrásuk a gyakorlatra behívott családfő munkálkodása ennek keresete arányában segélyezze a családot. Itt természetesen a törvénynek kell, hogy gondja legyen arra, hogy ebben csakugyan a szegények részesüljenek. Ennyit mondott a miniszter. De az újságíró nem szerény ember, tovább kutat és talál. Más forrásból sikerült megtudnia, hogy a honvédelmi miniszternek van még egy terve és ez az előfogatok rendezése. A vidéki, szegény parasztgazdákra nagy terhet jelent az a kötelezettség, hogy úgy katonai, mint egyéb czélokra tartoznak fogatokat rendelkezésre bocsátani, amiért az előírás szerint oly minimális fizetés jár számukra, hogy az ily fogat külön súlyos terhet jelent számukra. Ezt a terhet ezeknek a nagyobbára szegény embereknek a válláról készül levenni a miniszter, úgy, hogy az állam ezeket a fogattulajdonosokat a rendes áron kifizetii, míg ennek a terhét az egyesek válláról átrakja az egészre. Ez a terv Hazai Samu eszméje, amelynek törvényjavaslat formája is megvan már. Csakképp még a többi miniszter hozzájárulása hiányzik, ami azonban, ismerve a Héderváry-kormány természetét, nem fog elmaradni. Egy püspök milliós hagyatéka, Fertik a rokonai a herczegprímást. Érdekes és bonyodalmas ügy került most a budapesti kir. törvényiszék elé. Palásthíj Pál esztergomi czimzetes püspök nagy vagyonáról van szó, amelyért nehéz küzdelmet vív egyfelől Vaszary Kolos esztergomi herczegprimás képviseletében az esztergomi székesfőkáptalan, másfelől pedig Palásthy püspök Törvényes rokonsága, akiket dr. Lengyel Zoltán képvisel. Palásthy püspök milliós vagyonáról egy végrendeletben és egy ajándékozási oklevélben rendelkezett a halála esetére. Mindkettőben, az esztergomi herczegprimás képviseletében a róm. kath. egyházat tette meg általános örökösévé, törvényes rokonainak pedig semmit sem hagyott. A rokonság erre perrel támadta meg a végrendelet, amelyet a bíróság már jogerősen érvénytelenített is, most újabban pedig az ajándékozási oklevél érvénytelenítése iránt indítottak; mert a rokonok s erős a reményük arra, hogy ez a per is sikeren jár. Az érdekes ügyről részletes tudósításunk a következő: A történetíró főpap, Palásthy Pál püspök egyike volt a róm. kath. egyház leggazdagabb főpapjainak. Egy milliónál is többet kitevő családi vagyona volt, mindenkor bőkezűen viselkedett az irodalommal és művészetekkel szemben, ő maga is egy terjedelmes és történelmi szempontból nagy értékű munkát irt, amelynek a czíme: „A Palásthy nemzetség története.“ Ebben a munkában levezeti a családfáját és felsorolja az összes élő rokonait. Bizonyára nem sejtette, hogy a mellőzött rokonai valamikor éppen ebből a könyvből fogják levezetni és a bíróságok előtt is érvényesíteni a vele való törvényes rokonságot! A rejtélyes végrendelet, 1882. december 8-án, éppen Boldog Asszony szeplőtlen fogantatása napján, Palásthy Pál rejtélyes, zárt borítékot nyújtott át Simor János akkori esztergomi érsekprimásnak. A borítékon nagy betűkkel állott: ,,Halálom után bontandó fel, Palásthy Pál.“ A zárt boríték átnyújtásával egyidejűleg a püspök egy szép latinsággal írt levelet intézett a prímáséhoz, amely azonban csodálatosképp semmiféle felvilágosítást nem nyújtott a titokzatos boríték tartalmára nézve, ellenben egyszerűen Jézus és Szűz Mária dicséretéből állt. Simor János érsekprimás úgy a zárt borítékot, mint a latin nyelvű levelet eltette a vasszekrényébe és megfeledkezett róla. A furcsa felbontás, Simor 1893-ban halt meg. A hagyatékát és a primási kincstár és levéltár tárgyait nyomban leltározták és pedig Csernoch János dr. a mostani csanádvármegyei püspök, aki akkor még azházmegyei iroda igazgatója volt és azonkívül Boncz Ferencz akkori kultuszminiszteri tanácsos. Csernoch és Boncz leltározás közben megtalálták a rejtélyes borítékot és a borítékot, daczára a rajta levő tilalomnak, mégis felbontottak, jóllehet azt csak az akkor még élő Palásthy Pál püspök halála után lett volna szabad felbontani. A borítékban igen érdekes vité volt. Egy ajándékozási okirat volt benne, amelyben Palásthy püspök, Budapesten a Dohány-utcza ót a Klauzál-utcza sarkán levő 3 emeletes és ma közel félmillió korona értékű bérpalotáját az esztergomi herczegprímásnak ajándékozza. Csencbk és Boncz a borítékot nyomban lepecsételték és mintha mi sem történt volna, a még mindig mellette heverő latin nyelvű levéllel átadták Vaszary Kolos jelenlegi herczegprimásnak, aki azt át is vette. Palásthy természetesen nem tudott arról, hogy az 5. féltékenyen őrzött titka kiderül. A halál után, Palásthy püspök 1899. szeptember 24-én halt meg. Utána csaknem egy millió korona értékű vagyon maradt. Természetesen az esztergomi egyház nyomban utána nézett, hogy maradt-e végrendelet és csakhamar ki is derült, hogy Palásthy a halála előtt körülbelül egy évvel készített végrendeletében az egész vagyonát Vaszary Kolos esztergomi érsekre, mint a róm. kath. egyház fejére hagyta. Napvilágra, került hamarosan az érseki vasszekrényben őrzött 1882. évi ajándékozási oklevél is. Ez az oklevél pedig azt tartalmazza, hogy Palásthy a budapesti házát is az esztergomi egyházra hagyja. A bíróság a vagyont át is adta, és a herczegprimás át is vette a hagyatéki javakat, amikor azonban fordulat történt. Érvénytelen a végrendelet. A végrendeletek alakszerűségeiről szóló törvény szerint ugyanis a végrendelet, ha több ívből áll, akkor csak úgy érvényes, hogy ha úgy a végrendelkező, mint az egyik tanú is a végrendelet íveit összefűző zsinór egy-egy végét külön lepecsételik. Kiderült, hogy Palásthy nagy vagyonáról intézkedő végrendeletnek a zsinórja csak Palásthy Pál pecsétjével volt lepecsételve, az előttemező tanuk pecsétjével nem, a törvény szerint tehát a végrendelet érvénytelen volt. Palásthy Pálnak egyedüli közeli rokona, aki törvény szerint a vagyonra igényt tarthatott. özv. Zaborszky Vitt- FRISS ÚJSÁG 1911. január 1.