Friss Ujság, 1911. július (16. évfolyam, 155-180. szám)
1911-07-01 / 155. szám
9 " Keresik Attila király kincseit. Aki a föld mélyébe vél látni. Szeged, július 30. A nagy vagyon után való áhitozás nem marad meg mindig annak az anyagias küzködésnek, amely az embereket eltölti. A nagy vagyon után való áhitozásba sokszor belejátszik a költészet, a mese, az álmodozás, a babona és a többi. Szóval a nagy vagyonnak is meg vannak a maga bolondos rajongói, akár a szerelemnek ,hírnévnek és egyéb ily, kevésbbé anyagias fogalmaknak. A földbe látó fiú. Példája ennek egy szegedi szerb ember, aki a czigaretta töltés sovány jövedelméből tengeti életét is ezzel a szegény emberrel esett meg, hogy a krajczárokért való tülekedésben megszállta és megbabonázta a nagy, rengeteg vagyon után való vágy. A szegény ember az utóbbi időkben éjszakákon át barangol, hiszékeny szomszédaival a Tiszaparton s minden áron fel akarja találni Attila király elásott kincseit. Nagy segítségükre van a fia, egy tizenegy éves iskolás gyerek, akinek bűbájos erőt tulajdonítanak a tanulatlan emberek; azt mondják, hogy nyolc-tíz méternyire lát a föld mélyébe. Egy újságíró felkereste a bűbájos fiú apját, aki éppen a czigaretta töltéssel foglalkozott. — Ne írjon ki semmit az újságba — mondta Petrovics, a fiú apja — mert még tudomást fognak szerezni róla mások is, akik majd elviszik az én okos fiamat, pedig nekem is nagy szükségem van rá éjjelenkint a kincskeresésnél. —" Hogyan, hát maguk éjjelenkint kincseket keresnek? — Ejnye, elszóltam magamat, de hát most már mindegy, ígérje meg, hogy nem fog róla szólni senkinek, akkor elmesélem az egész dolgot. Ellesték a föld titkát. — Nem messze a Tisza partjától — kezdte elbeszélését Petrovics — egy helyen mélyen a földbe ásva fekszenek Attila hun király kincsei. Három egymásba rakott ládában, egy vas, egy ezüst és egy arany ládában vannak elzárva tíztizenöt méter mélységben. Arra a kérdésre, hogy kitől tudták meg az elrejtett kincsek helyét, tovább folytatta az elbeszélést.— Úgy tudtam meg a dolgot, hogy — már két éve is lehet annak — egy éjszakán a Tiszaparton jöttem hazafelé Györgygyel, a legnagyobb fiammal. Mikor egy helyhez értünk, a fiam, aki egész után egy szemüvegből kiesett üveggel játszadozott, megállt és így szólt hozzám: — Édesapám! Tudja-e, hogy itt a földben alattunk óriási kincs van elásva. Attila király kincsei. Én egészen jól látom ezen az üvegen keresztül. Hiába néztem én is az üveggel a föld felé, én bizony semmit sem láttam, de a fiú váltig erősítgette, hogy tisztán látja a ládákat és a törpét, aki a szakállát fésülgeti. FRISS ÚJSÁG 1911. július 9. Szegény emberek az álom országában. Elbeszélte azután, hogy egész után a kincsásás forgott az eszében, hogy milyen jó volna felásni az elásott drágaságokat és hogy még lefekvés után is sokat gondolkodott a dolgon. Éjjel pedig megálmodta azt, hogy a kincsek csakugyan Attila király tulajdonába tartoztak, azonban annak halála óta elásva vannak a Tisza partján. Ki is lehet ásni azokat onnét, ha holdtölte utáni kedden ketten közös akarattal fognak a munkához s két egymásután következő napon és egész éjjel szótlanul dolgoznak. Akkor a hetedik napon végre felszínre kerül az óriási kincstömeg. Ha azonban egyik ember munkaközben csak egy szót is szól, vagy a hét nap egyikén elmarad, minden fáradozásuk hiábavaló lesz. Minél közelebb ásnak a ládákhoz, annál mélyebbre fognak azok sülyedni. Keresik, keresik, heten is keresik... Petrovicsék már többször hozzáfogtak a kincsek kiásásához, de még soha se sikerült azokat napvilágra hozni. Hol egy-két szót szólt az egyik kincsásó, hol két-három nap után elmaradt egy a két közöl, hol pedig arra járókelők zavarták meg őket munkájukban. Ilyenkor a szintén jelenlevő fia látta, amint a kincsőrző törpe feléjük fordulva, fenyegetőzött és a kincsek néhány méterrel lejebb sülyedtek a földbe. Várni kellett újra a legközelbbi holdtölte utáni keddig, amikor újra hozzákezdtek a munkához, de sehogy se ment a dolog, mindig a már említett akadályok jöttek közbe. — Hanem most már nemsokára gazdag ember leszek — mondta az öreg czigarettakészítő és felragyogott a szeme — mert most végre összetalálkoztunk heten, akiket semmi se fog visszariasztani. Öngyilkosság a fürdőben. Életunt pinczér. Ma délelőtt egy fiatalember állított be a Lukács-fürdőbe és a 16. számú fülkébe zárkózott. Alig volt bent pár perczig, amikor a kabinban revolverlövés dördült el. A személyzet feltörte a fülke ajtaját és ott találták véres, átlőtt fejjel a fiatalembert, a revolver a földön hevert. Nyomban értesítették a mentőket, közben odaérkezett a fürdő orvosa is, de az életunt akkor már halott volt. A fiatalember a homlokába lőtt, a golyó az agyát roncsolta széjjel, és nyomban megölte. A rendőri bizottság megállapította, hogy az öngyilkos Farkas Dezső huszonkét éves pinczér. Két levelet hagyott hátra. Az egyiket „Annuskának“ czímezve, a másodikat édesapjának Dabasra. Találtak nála még egy levelet, amelyben arról panaszkodik, hogy boldogtalanul szerelmes. Valószínű, hogy szerelmi bánatában követte el az öngyilkosságot. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. ) A hazafiság kufárjai. Százezres panamák „a magyarságért“. Régi dolog, hogy ahol valami eszmét nagyon nyaggatnak, sokat hangoztatnak, ott az eszme leple alatt valami csúnya dolog lappang. Utóbbi időkben például majd mindennap felveri a csöndet az országot a vészkiáltás, hogy ez vagy az a magyar birtok román kézre kerül. Hiszen csak vissza kell emlékezni arra a botrányra, amely amiatt történt, hogy Wekerle Sándor, miniszterelnök korában oly ürügygyel, hogy egy ily birtokot megmentsen a magyarság számára, megvette azt méregdrágán és csak azután derült ki, hogy aki elől elvásárolta, az nem a román veszedelem, hanem az árverés volt. Különösen Erdélyben divott ez a hazamentés, ahol tönkrement erdélyi urak, eladósodott földbirtokosok fölsegítették magukat a hazafiság nyergébe és iszonyú lármával nekivágtak az állam kaszszájának. Előbb egy hírlapi hadjáratot rendeztek, melylyel a kormány figyelmét az erdélyi viszonyokra terelték. Nap-nap után siralmas közleményeket helyeztek el az erdélyi sajtóban, hogy melyik magyar kézen levő birtok van veszendőben, mely legközelebb oláh kézre kerül. Ezt az eladósodott urak egy kitűnően megalapozott birtokpolitikával öltöztették föl, melynek nemzetiszinü köntöse már is sok erdélyi gazdasági egyesületet ejtett reparálhatatlan tévedésbe. A birtokpanamistáknak ez a kormány azonban nem ült fel és ma már nyilvánvalóvá lett, hogy az egész birtoklárma üzleti furfanggal bir. Legközelebb egy erdélyi földesur birtokát eladóvá tette. A birtokot ezelőtt négy évvel vásárolta 32.000 koronáért, most azonban, amikor birtokán ugyanannyi teher van, 100.000 koronát kér érte. Persze, hasztalan kínálta a földjét magánosoknak, még az összeg felét sem ígérték meg. Ekkor a földesúrnak hatalmas eszméje támadt. Tárgyalásokba bocsátkozott az erdélyi román bankokkal, de ezidőben az erdélyi sajtóban , a csüggedő hazafiság bánatával hirdette, hogy román kézre kerül egy magyar birtok és az állam még a fülét sem mozgatja. A nagyságos úr könnyes szemekkel panaszolta el a község papjának, tanítójának, hogy rettentő nemzeti veszedelem következik a falura, mert ő, a kényszerűség hatása alatt, birtokát kénytelen az idegen nemzetiségű törekvések prédájára adni. A pap, a tanító jámbor, hiszékeny ember, akinek fogalma sincs arról, hogr itt most egy közönséges földüzérkedésről van szó — önkéntelenül, jóhiszeműleg a törtető földbirtokos eszközévé ,strohmanjává vált. A tanító értekezletre hívja össze a falut, a pap pedig Rákosi Viktor elnémult garanciát szólaltatja meg újabb és újabb kiadásban, melynek persze az a veleje, hogy az államnak kötelessége megmenteni az erdélyi magyarságot. Persze, a végén kitudódik, hogy nem a magyarságot, hanem az eladósodott, vagy birtokspekuláczióval foglalkozó földesúrit kell tulajdonképen megmenteni. Egy másik esetben a földspekulácziós hazafiak igen érdekes módon akarták a kormányt behálózni. A földmivelésügyi kormány erdélyrészi akciójában benne foglaltatik a közlegelők javításának kérdése is. A tönkrement földesúr, a már levegőben lógó birtokát a nép iránt érzett szeretettől áthatva, , közlegelőnek ajánlja fel a község részére. A birtok megért testvérek között 50, maximum 60 ezer koronát, a földet azonban a községnek, amelynek tényleg szüksége lett volna egy közlegelőre, csak 160 ezer koronáért akarta átengedni. — Nem tesz semmit, mondotta a földesúr a község lakosságának, ha ti nem is adtok többet 60 ezer koronánál Majd ad az állam, csak kérni kell. És megkapjátok a birtokot. fis a gyanútlan falusi embereket maga köré gyűjtve — az államtól segélyt kérelmeztek. Elpanaszoltáke bajaikat, leírták nyomorúságaikat és hivatkozva a székely akczióra, már-már követelőleg léptek föl. Megindult a harcz a sajtóban s a „vésztelyes felhők“ amúgy kavarogtak a levegőben az elárvult, a kormánytól elhanyagolt szegény magyarság felett. Persze a magyarság tovább megmaradt magyarnak, ellenben a földesúrnak nem sikerült az erdélyi magyarság megmentéséért a kormánytól nemzeti ajándékképen 100.000 koronát kivasalni. Amiket fentebb leírtunk, ezek a szolidabb stiklik. Vannak ezeknél az eseteknél sokkal nagyobb szabásúak. A birtokhiénáik Erdélyben úgy elszaporodtak, hogy a kormány a legéberebb figyelemmel kell, hogy razziázon a keleti védbástyák alatt. . föépszállitás ppólsápa & Lök© Andor gépészmérnök, Budapest, VJ Vdoiut 34. próbálja szállít komoly és hitelképes vevőknek METEOR benzin- és nyersolaj-motorokat, lokomobilokat és cséplőgépeket. Ha a szállított gépek nem működnének kifogástalanul vagy bármi okból nem felelnének meg tökéletesen, a vevő minden kárpótlás fizetése nélkül elállhat a vételtől. A gépek meglepően olcsó ára több évre beosztotti részletekben törleszthető. sok 4á gép állandóan raktáron. Képes árjegyzék, költségvetés díjtalan. POLITIKA A képviselőház mai ülésén belefogtak a költségvetési javaslati tárgyalásába. Désy Zoltán és Holló Lajos politikai pártállásukból kifolyólag nem fogadták el a javaslatot. Közbül esett Szekulics Lázár horvát képviselő, aki a javaslathoz hozzájárult. Avitát holnap folytatják. A főrendiház mai ülésén elfogadta az ideiglenes költségvetésről és a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló javaslatot. Az utóbbit vita nélkül. Az előbbinél Szabó Jenő sürgette a magyar ajkú görögkatolikusok számára a szertartások magyar nyelvét, amire nézve Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az ügyet jóakarata figyelemmel kiséri, és Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök kihallgatáson fog megjelenni ő felségénél, hogy a királynak Ischlbe való elutazása előtt folyó ügyekről jelentést tegyen. A miniszterelnök az appropriácziós vita és a képviselőház bizottságainak tárgyalásai folytán hétköznapokon akadályozva lévén, szombaton este utazik Bécsbe Bárczy István dr. titkár kíséretében s vasárnap kihallgatáson jelenik meg ő felségénél. Mostani bécsi tartózkodása alkalmával Khuen-Héderváry gróf az uj osztrák miniszterelnökkel, Gautsch báróval is találkozni fog. A FRISS ÚJSÁG telefonszámai: Igazgatóság * * . . . 8—42 Szerkesztőségi interurbán 137—51 Kiadóhivatal . • . . . 38—58 Nyomda «»**•». 54—39