Friss Ujság, 1913. június (18. évfolyam, 130-154. szám)

1913-06-01 / 130. szám

S nér© nem változott a tényállás, nem változott sem jogilag, sem ténybelileg, nem változott abban a® irányban sem, hogy az első bírósági álláspont továbbra is fentartassék. Tisztán látja immár mindenki, mert világosan áll előttünk, hogy bármilyen legyen is Lukács László tettei fölött a pártszenvedelem ítélete, a férfiú becsülete és egyéni tisztessége érintetlenül élt. "Nincs tehát kétségem az írást, hogy a törvényszék a maga ítéletében megadja a férfiúnak azt az elégtételt, amelyet múltja és jelene megkíván. Vázsonyibeszél. Ezután Vázsonyi Vilmos védő mondotta el védőbeszédét: Méltóságos Elnök Úr! Tekintetes kbr. Törvényszék! A mélyen tisztelt főügyész úr ezt a port politikai pernak nevezi. Én nem tartom politikai pernek, habár politikusok állanak egymással szembeni, többnek tartom ennél, két egymással ellenkező világ és két egymással ellenkező erkölcsi fölfogás perének. A vádlott urnak a személye és a sértett urnak a személye és pályafutása nem két személynek az összeütközése, hanem két egymással kibékíthetetlen világnézetnek a harca. Két világ csatája. Désy Zoltán mint hogyha a régi, tiszta magyar időből megmaradt alakként volna itt közöttünk, a régi, tiszta, becsületes táblabírói felfogásnak a megtestesülése, megelevenedése, amely a közéletet nem emelkedésnek, a közéletet nem haszon vagy előnyök elérésére való alkalomnak, hanem nobile officiumnak tekinti, amely a vagyon gyarapodásával soha nem járhat, de a vagyonnak a károsodásával, a családi vagyon csorbulásával és gyakran összeomlásával szokott járni. Kötelességi zerben, objektíve szembe kell állítanom a vádlott urnák személyével szemben a sértett úr fényes pályafutását. Szimbóluma, hogy a zalatnai huszonhárom lépcsős, mély gödrös kis kúriából emelkedik föl ennek a zseniális férfiúnak pályafutása a budai palotáiba. Amíg vádlott úr áldozatokat hoz a közéletben és mikor bemegy a minisztériumba, megszűnik napi politikát csinálni, addig sértett úr politikai pályafutásában mihelyest az aktív politika terét elhagyja, nyomban a bankoknak az enyhe árnyékában húzódik meg, nyomban a sors kedvezéséből az osztálysorsjáték élére kerül dús fizetéssel, az állammal szerződéses viszonyban álló, az állam hitelügyleteit végző bank élére és ezekből a bankokból nagy közgazdasági tevékenység után kerül be ismét a politikába. E két férfiúnak csatája tehát nem politikai harc, ez erkölcsöknek, ez világnézeteknek a csatája. Mi a panama? - A büntető törvénykönyv megvesztegetésnek tekinti a köztisztviselő részeiről azt is, ha a köztisztviselő anélkül, hogy megszegné a kötelességét, anélkül, hogy a cselekvése kötelességszegéssel járna, jutalmat vagy ajándékot kér, követel vagy elfogad, vagy még tovább megy, ilyennek az ígéretét és eelátásba helyezését nem utasítja vissza. Az erkölcs törvényei ennél még sokkal finomabbak,, kényesebbek, ha tehát valaki a büntetőjog szempontjából meg van vesztegetve, lehet-e arról állítani, hogy az az erkölcs szempontjából nem követett elpanamát és nem panamista."? A panama nem abból áll, hogy valaki a maga zsebére dolgozzék, mint közhivatalnok, az közönséges komisz ,megvesztegetettség, ezt a szót erre nem kellett kitalálni. A királyi ítélőtábla végzése egészen helyesen állapítja meg a panama fogalmának az ismérveit. A panamának fogalmához a kir. ítélőtábla meghatározása szerint szükséges az, valamely közéleti cselekedetben való részvétel ellenkezzék a közerkölcscsel, az erkölcsösel, vagy mint a kir. ítélőtábla, mondja, ne egyezzék meg teljesen az erkölcs törvényeivel, ami még sokkal erősebb meghatározás. A köz vagy mások megkárosítása csak egy súlyosbított esete a panamának, de a panama már az, amidőn valaki annak kárára dolgozik, kinek javára kellene dolgoznia. Lukács és a Magyar Bank. Az első tény, amelyet meg kell állapítanunk, az, hogy 1910-ben a Magyar Bank összes szerződései lejáróban voltak. 1910-ben, a kritikus esztendőben, két nagy érdeke a banknak forog kockán. Az előző kormány elhatározása az, hogy a bankkal többé ezekben a dolgokban szóba nem állanak, de semmiesetre kéz alatti suskusokra hajlandók nem lesznek. Hozzájárul ehez azután a harmadik ügy:a refakció szerződés. Ebben a helyzetben találkozunk a bank 1910. május 23-ikáról fölvett jegyzőkönyvével. Május 23-án, a választás előtt, Elek Pált megbízzák, hogy diszkrét kiadás címén meghatározatlan összeget adjon ki. Hogy ez a fölhatalmazás mire vonatkozott, megmondja az 1912. szeptember 2-iki jegyzőkönyv, mely szerint a diszkrét kiadások a különböző szerződések meghosszabbításáért, adattak, ezt nemcsak okirat bizonyítja, hanem bizonyítják tanúvallomások is. Itt van Vajda Imre vallomása, akinek Elek részletesen elmondta, mit fizetett a szerződésekért, hanem azt is megmondja a tanú, hoy azelőtt soha nem adtak pártcélikra, egy 25.000 koronás tételt kivéve. Logikailag is képtelenség, hogy egy bank pusztán politikai rajongásért adjon négy és fél millió koronát. Ilyen politikai rajongásról nem tud a história, az ókortól kezdve napjainkig. Az a kérdés már most, hogy a pénzek hová jutottak el. Hogy állami közegekhez jutottak, ahoz kétség nem fér. Itt van Kazár nyugtája a 2.825,000 koronáról. Itt van a Paduch 500,000 koronás nyugtája. Kérdés most már, mi köze ehez Lukács Lászlónak? Az a megegyezés, hogy a szerződések meghosszabbításáért fizetni kell 4 és fél millió koronát, a Lukács és Elek közt történt megállapodás alapján történt, bizonyítják Károlyi Imre gróf, Vajda Imre, Sándor Pál és Ullmann Adolf, akiknek maga Elek mondta el, hogy Lukács Lászlóval történt a megegyezés. A munkapárt titkára volt az, aki belekeverte Hieronymi és Héderváry gróf nevét. Mindenki más csak Lukácsról tud. Elek Pál szerepe. Elek Pál magatartását lélektanilag megértem. Megértem zarándokútjának okait, ő Lukácscsal szemben hálára kötelezettnek érzi magát. Ha tudna valamit Lukács javára, még halálos betegen is eljönne, mert a vele kötött szerződés fejlesztette ki a bankját. Hogy nincs itt, ez arra vall, hogy nem tud semmi jót Lukácsról. Én képtelennek tartom Eleket a hamis esküre. Ha képes lenne rá, itt lenne. Lukács őt egyre molesztálta, adjon nyilatkozatot, adjon információt, Elek vívódott, hogyan segítsen Lukácson. Ez sehogy sem volt lehetséges. Ezért a sértett óhajára elment Bádenbe, hogy kikerülje a kérdeztetést. Sőt magyar detektivekkel őrizteteték és újra meg újra megkísérelték, hogy újabb nyilatkozatot csikarjanak ki tőle. Egyelőre csak ennyit de ha kényszerítenek rá, kíméletlenül el fogok mondani minden részletet. " Lukács azt mondja, az ő becsülete életének nyitott könyve. Mikor aztán lapozni akarunk benne, néhány lapot leragaszt. Eltiltja Jeszenszkyt és Kazárt a vallomástól Ki a bűnös? ! Nemkell kérnem, hogy a vádlottat felmentsék, mert a tények, amiket bizonyítottunk, követelőd® nek. Lehetetlen a vádlottat elítélni. A vádlott nem tett mást, mint férfias elszántsággal odavágta a panama vádját, hogy megtisztuljon a mai állapot , és következzék egy más, egy hófehér közerkölcsi idő. Más senki sem bűnös, mint Lukács László; ő idézte elő egy dambokrácia uralmát. Mi történik, ha elítélik a vádlottat? A panama fog uralkodni, a bűn fogja üldözni az erényt. Elvérzünk a panamák miatt. Ha azt akarjuk, hogy véget érjen a províziós ügynökök uralma, a panamisták korszaka — igyi fejezte be védőbeszédét Vázsonyi — akkor ne üldözzük a becsületet, ne pecsételjük meg a gazságot. Kérem ,védencem felmentését! A válasz és viszontválasz. A főügyész válasza. A délután négy órakor kezdődő folytatólagos tárgyaláson a viszonválaszokra került a sor. Dr. Sélley Barnabás kir. főügyészhelyettes, a vád képviselője, reflektált Vázsonyi dr. védőbeszédére. Alaptétele a védelemnek, hogy Lukács László miniszterelnöknek tudnia keleltt előzetesen minden szerződésről és egyezségről. Azonban több tanú vallomásából és Lukács László miniszterelnök nyilatkozatából csak az következtethető, hogy Lukács László utólagosan tudott mindezekről. De egyáltalán nincs bizonyíték abból a szempontból, hogy Lukács László előzetesen egyetértett volna a történtekkel. Lukács Lászlóhoz azért fordult Elek Pál, mert 1900-ban alakult a kormány jóvoltából a bank és azóta is a kormány támogatásában részesült. Akkor választások még nem voltak, ellenszolgáltatásról volt szó, nagy vállalkozásokba kezdett a bank és miután az Elekféle elszámolás megtörtént, ezután fordult ahoz a férfiúhoz, akitől mindig csak jóságot tapasztalt és aki a szamaritánus ember jóságával járt el vele szemben. E felhívásnak tett eleget Lukács László, mert érdeke volt a magyar államnak is, hogy a vele szerződésben járó bank kötelezettségeinek eleget tehessen, mert különben nemcsak a bank hite, de az állam hite is csorbát szenvedhet. A védő úr átteszi a vádlott által használt panama szó fogalmát politikai és erkölcsi térre. Holott a politikai panama a képviselőhöz elé tartozik. Még a védői szabóság keretébe sem szabad minden kétségen kívül álló bizonyíték nélkül vádolni, márpedig a védő beszédében egyedül Lukács Lászlót tartja olyannak, mint aki az ország romlásának az oka. De azért nem átallota a vádlott, aki a védő szerint ,a tiszta erkölcs őre, ezzel az állíítólagos veszélyes elemmel béketárgyalásokat folytatni, nem átallotta az általa oly régen tudni vélt panamakérdéseket kikapcsolni, hajlandó volt ezeket elhallgatni, az esetben, ha a béke létre-jön és részese lesz ő is a politikai hatalomnak s ez esetben Lukács László továbbra is tiszta és mo- ■ csoktalan férfin maradt volna és akkor nem érezte, volna a szüksé-gét annak, hogy izzó vassal kiirtsa őt. Az első esetben Lukács László, Magyarország miniszter-elnöke, becsülete teljességében maradt volna és mivel a béketárgyalások eredményre nem vezettek, most Magyarország legnagyobb panamistája. Ezt az erkölcsi felfogást a bíróság nem szentesítheti, ezért kérek marasztaló ítéletet. Megint Vázsonyi. Vázsonyi Vilmos beszéddel válaszolt az ügyész replikájára és ebben többek között a következőket mondotta: Asértettnek joga volt keresni a becsületét a sajtóbíróság előtt is, d© ő a bíróságot sértő módon kerülte el ezt a fórumot, mert az ő feltételezései, amelyek okoskodását vezérelték, helyt nem állók, hiszen módjában állott formulázott vádakkal is szembeszállani, ee ő ezt nem kereste, hanem belekapaszkodott a panamista szóba, azzal ,a ravasz számítással, hogy itt talán csapdát állíthat fel a vádlott számára. Vajda Imre vallomása az előzetes megbeszélést a leghatározottabban igazolja, de a legjobban igazolja magáénak Lukács Lászlónak magatartása. A szamaritánus érzésnek Elek Pállal szemben nagyon kevés jele mutatkozott ebben az egész perben. Nagyon nyílt kártyákkal játszottunk eddig is. Az, amit elmondottam és amit senki megcáfolni nemtud, nem tudhat, ment az a teljes és tökéletes valóság, kizárja azt, hogy a miniszterelnök Elek Pál javára mentési akciót csinál. Ami a felség kézjegyét illeti, úgy áll a dolog, hogy egy kormányt nem csapnak el másnapra. Egy kormány vegetál még akkor is, ha megbukik, az ügyeket kénytelen tovább vezetni. Ez az elbocsátás neon cselédkönyv alapján történik, neon úgy történik, hogy egészségesen elbocsáttatnak a miniszterek nyomban vagy 14 napi felmondással. Ők kénytelenek hivatalban maradni. Ezt az alkalmat egész nyugodtan felhasználhatják arra, hogy ígéreteiket beváltsák. Az ügyész beszédében nem látja semminek a cáfolatát annak, amit védőbeszédében felhozott. Vázsonyi után még Désy Zoltán beszélt, ítélet kedden délután. . Baloghy elnök ezután a főtárgyalást befejezte, bejelentette, hogy az ítéletet a törvényszék kedden délután 1 órakor hirdeti ki. FRISS UJSI’Ó 1913. jimius 1. Kifosztottak egy öngyilkost* Mi tötént a temetőben? A rendőrség különös lopás ügyében folytat vizsgálatot. A köztemetőben férje sírján öngyilkos kísérletet követett el egy asszony, akit, mialatt eszméletlen állapotban feküdt a földön, kiraboltak. özvegy Hunai Lajosné, született Szenedy Mária pozsonyi magánzónő a leánya látogatására a minap feljött a fővárosba. Leányainak a Fehérvári-út 27. számú házban levő lakásán szállott meg. Kedden kiment a köztemetőbe férje sírjához, ahol elfogta a bánat és öngyilkosságra határozta el magát. Egy közelben dolgozó öntöző legénynek itt koronát adott, hogy távozzék. . ., mert nem akarta, hogy bárki is közelében legyen. Ezután a bal lábán fölvágta az ereket és kokaint vett be. Később a járókelők akadtak rá az eszméletlen asszonyra, akit a Szent Istváni-kórháziba vittek, majd a Gondviselés szanatórium-ba szállították. Mikor az asszony eszméletlenül feküdt, valaki ellopott a ridiküljéből száz koronát, azonkívül az .