Friss Ujság, 1914. március (19. évfolyam, 52-77. szám)

1914-03-01 / 52. szám

2 Radám­ovicsot hallgatta ki a vizsgá­lóbíró, aki lényegében hasonló tar­talmú vallo­mást tett. NyW-SeP, fKOLLfÉLE &EIDLITZ-POR h­áziszer emésztési zavarok és székrekedés ellen 1 doboz: 2 korosán.­­ Gyógyszertárakban Moll-f­éle készítmény kérendő ■ Imii i ■ r 'iit«ir3raCTamia­s=i€WfmTi­.—Tr­aiQgwiM»!HiwMui« ! iflOLLFÉLE sás-SORSZESZ fájdalomcsillapító és erősítő bedörzsölés. 1 üvett 2 korona. Minden gyógytárban és drogériában kapható. Bjjpa Dr. HARMAT GYULA ISitetii­ ippelisete Budapest, VH., Rákóczi-ut 32 Évek óta bevált, eredményes, specifikus kezelés tüdőcsacshurut, tüdövész 30. és II. szakad­as­zma ellen. Rendelés: d. e. 11—12, d. u. 3—4-ig. St­era Mártonná szül. Scfcriavald Hegina életének 84-ik­, boldog Házasságának 64-ik­­ évében elhunyt. A temetésen résztvettek fogad­ják köszönetü­nket. Zalaszentgrót. A gyászolók. Ellasiyllat­sozat. Hálából és embertársaim iránt érzett kötelezettségemnél fogva kijelentem, hogy én is azok közé a több ezer tüdőbeteg közé tartozom, a kiket dr. Wettenstein József is a „Capair.“ nevű tü­dővészellenes szerével gyógyított és a kiről több hírneves orvos lemondott. A gyógykezelés alatt csekély 37 kilóval gyarapodtam, egészséges, mun­kaképes vagyok. MAYER R.-né kereskedő neje V., Váczi út 04. sz. Hogy lehet ■pémzí keresni? Kell, hogy valamiből éljek ! A rendőrség ma egy különös jövedelmű nőt leplezett le. Az il­letőt D. Ilonának hívják, a Prá­­ter­ utca 41. szám alatt lakik. A negyven­kétéves nő egy járás­­bírónak a leánya és évek óta igen furfangos módon tartotta el ma­gát. Állandóan figyelte az újsá­gokban levő apróhirdetéseket és ha egy férfi állást keresett, irt ne­ki, hogy keresse fel. Amikor a fér­fi meglátogatta, több címet mon­dott­ neki, ahol állás van ürese­désben. Ezeket a címeket is apró­­hirdetésekből szerezte meg. Az ál­láskeresőknek aztán azt mondot­ta, hogy jó összeköttetései vannak és biztosan megkapják az állást, ha ő közbenjár. A kérvényüket is ő­ írta meg, amiért azonnal né­hány koronát­ szedett be. Ennek a munkának az ára rend­szerint három korona volt. Azon­kívül pedig írást vett tőlük, ame­lyikben kikötött magának har­minc-negyven koronát arra az esetre, ha az ő kérvénye alapján kapják meg az állást. A hiszé­keny emberek nagyon bíztak D. Ilonában, aki könyörtelenül be­hajtotta rajtuk a pénzt, ha meg­tudta, hogy kliense állást kapott. Nem egy esetben perelt is és több esetben meg is ítélték neki a pe­relt összeget. Akkor aztán jött a végrehajtás és az árverés. Laura József detektív lett figyel­mes a járásbiró leányára, akit hosszú ideig figyelt. Megállapí­totta, hogy rendszerint foglalkozik zugirá­zat­tal és minden ellenszol­gálat nélkül zaklatja pénzéért a hozzáforduló áldozatokat. Ma be­idézték a főkapitányságra, ahol­ kihallgatták­ .— Kell, hogy valamiből éljék, —­ mondotta­­— és ezért választot­tam ezt a kenyérkeresetet, ame­ FRISS I£ J S M a 1914. március 1e­ lyet én tisztességesnek tartok, mert nem csapok be senkit. Ha­­vonta mintegy háromszáz koronát keresek. Az élelmes D. Ilonát elbocsátot­ták, de az eljárást megindították ellene. A főrendek elfogadták a sajtó­javaslatot Ide Tisza felől a koronaőrnek. A főrendiház ma estig való tár­gyalás után elfogadta úgy a sajtó­­javaslatot, valamint a kerületek beosztását is. Joggal támadhatta-e Tisza a koronaőrt? A miniszterelnök tegnap azt mondotta, hogy neki nagy része van abban, hogy Wesselényi az ellenzék körében foglal ma helyet és nem a kormánypárt körében. Az ülés után kérdezték a minisz­terelnököt, hogy mit értett e nyi­latkozata alatt. De Tisza István gróf csak­ ennyit felelt: — Ha Wesselényi Miklós báró kérdezi, neki megmondom. Wesselényi báró ezek után ma föl is kérte a miniszterelnököt a nyílt ülésen, hogy adja meg a szó­ban forgó fölvitágosítást. Tisza István gróf erre hivatalos iratok fölolvasásával igazolta, hogy neki annak idején, mikor először volt miniszterelnök, mi­lyen nehezen lehetett Wesselényi bárót rábírnia arra, hogy szilágy­megyei főispáni állásáról lemond­jon. A miniszterelnök válasza lesúj­tó hatású volt az egész főrendi ellenzékre. Wesselényinek nem is volt már több szava, mint az, hogy ő nem a főispáni állásából való, elcsapatása miatt vált ellenzékivé. A főrendek néma csendben hall­gatták ezt a nyilatkozatot, azután áttértek a napirendre. Ezt megelőzően napirend előtt Dessewffy Emil gróf, majd Pró­­nay Dezső báró tettek megjegyzé­seket az ülés idejéről, majd a saj­tójavaslat tárgyalására tértek át. Balogh Jenő igazságügyminisz­ter sorra veszi a tegnapi szónokok kifogásait és a javaslat védelmé­re kell, majd pedig Chorin Ferenc személyes kérdésben tesz megjegy­zéseket. Balogh Jenő miniszter ki­jelenti, hogy a Chorin által emlí­­tett szakaszban nem lát jogsérel­met. Két ellenzéki beszéd hangzott most el: Hadik János grófé és Prónay Dezsőé, amire az ülést dél­után négy óráig felfüggesztették. Tisza István gróf szünet után újra foglalkozik Wesselényi ügyé­vel, aki köszönte Hadiknak, hogy a második nyilatkozat is megtör­tént. Sajnálja, hogy Andrássy Gyula gróf kikényszerítette, hogy a Házb­ól kitiltassék. Tiltakozik, az ellen, mintha az akták között ke­resgélt volna. Hadik János gróf: Én sem . . . Tisza István gróf: Detektív nem leszek. Hadik János gróf: De az elődje keresgélt! . . . Tisza István gróf kijelenti, hogy általános politikai kérdések­kel nem foglalkozik. Visszautasít­ja azt a nyilatkozatot, amelyet Wesselényi ma egy estilapban tett. Hadik János személyes kérdés­ben kijelenti, hogy ítéljen a köz­vélemény, kinek van igaza. Balogh Jenő igazságügyminisz­ter néhány megjegyzése után a fő­rendiház általánosságban és rész­leteiben is elfogadja a sajtójavas­latot. A kerületek beosztása. A váltókról szóló javaslatnál nem volt vita. A kerületek­ beosz­tásánál Prónay Dezső báró és Hadik János szólalt fel Sándor János ,belügyminiszter igen alapos beszédben felelt és visszautasította a javaslat ellen emelt vádakat. A koalíció a plura­litást akarta és így a mostani kor­mány javaslata sokkal szabadel­vűbb. Mulatságos perceket okoz neki látni, hogy az ellenzék a ja­vaslatot most ott támadja, ahol annak idején védte. A mostani kor­mány a helyes középutat kereste és meg is találta. A leghatározot­tabban utasítja vissza azt a vádat, mintha Erdélyt eladták volna. Nem volna méltó sem ehhez a hely­hez sem nevéhez, sem családjához, ha Erdély ellen vétett _ volna. A nemzetet szolgálja és kéri ennek a javaslatnak az „elfogadását..___„ A főrendiház a javaslatot elfo­gadta és ezzel a három napos hely­­lyel-közzel mozgalmas ülés csak vé­get ért. Jandrics, az áruló, ők szent Biakov, Ok szent Sztaniszlausz ! Négy évi és kilenc havi börtön* Bécs, február 28. Ma délelőtt befejezték Jandrics Sándor kémkedési perében a bi­zonyító eljárást. ... Az eliök ezután fölmutatott egy zsebnaptárt, amelyet a vádlott ira­tai klőszött találtak. Ez a zsebnaptár volt a vádlott naplója. Fontos fel­­jegyzgéseik­ vannak benne Zankievics ezredes orosz katonai attasé látoga­tásairól és a vádlott, viszontlátoga­­tásairól. Benne vannak az ezredes­től kapott megbízások, különböző telefonszámok és pénzöszegek, me­lyeket Jandirice a kémkedésért ka­pott. Vannak benne női becéző ne­vek, amelyeknek tula­jdonosai gyak­ran látogatták meg a Jandrics­­testvéreket. Föl vannak jegyezve mindazok az utazások, amelyeket a vádlott Zankievics ezredes megbízá­sából tett és mindazok a katonai m­unkák is, amelyeket neki végzett. Többek között föl van jegyezve Zankievicsnek az a megbízása, hogy Jan­dries kémlelje ki, várjon men­tek-e német csap­atok Galíciába, a háború előre várható helyére. A vádlott: Éppen ellenkezően azt felelte, hogy a prágai 8. had­testet áthelyezték a német határra. Az elnök megállapítja ezután, hogy Jandrics megbízást kapott arra, hogy kémlelje ki, vájjon őr­­zik-e még a vasutakat, vájjon kö­zel van-e a póttartalékosok elbo­csátása, összefüggésben van-e ezzel a lovak kiviteléről szóló tilalom, hogy a tüzérség lószálfőségletét fede­zik, vájjon áthelyeznek-e lovassá­got és hogy összefüggésben van-e ezzel az ágyúrendezés. Diakov pápa címét a vádlott a következő furfangos formában je­gyezte föl: Oh szent Diakov, óh szent Sztaniszlanisz! Diakov pópa ugyanis a Sztaniszlausz­ utcában lakik. A múlt év januárjában­ ezer ötven koronát kapott Jandrics Zankio­­vicstől. Harmadik testvérük, Jand­ R.©3geK*és eSött fái p©hái° ScBlB3aÍLCit;Í2EfcTLa©l?-j£éJ© Használata valódi áldás gyomorbajosok* *wjb­ó9 székszorulásban szenvedőknek.a ján Kitten­ter az elrontott g­yomrott 2-3 óra alatt teljesen rendbe hozza K­is ia-yegg- 4t© fill., nagy u 60 fill., rics Nikola, az Hgalmas-testvérek novieillea, Bulgária vagy Szerbia szolgálatába akart állni mint kém, Bécs, február 28. A bíróság ma este hirdette ki az ítéletet Jan­d­ricsot 4 évi és 9 havi börtönre ítélték, amelyet minden hónapban egy böjtnappal és min­den második hónapban kemény fekvőhelylyel súlyosbítanak. A büntetésbe a 11 hónapi vizsgálati fogságot beszámítják. Jandrics védője semmiségi panaszt jelen­tett be. Porrá égett négy gyermek. A szülök néztek, de nem­ segíthettek. Zürich, február 28. St.­Gallen kantonban Ernet­schwilben ma éjszaka földcsuszam­lás történt és a lesodródó hatalmas földtömeg a legszélső paraszthá­zat, amely Schwitter Severin jó­módú parasztember tulajdona volt elmozdította a helyéből. Most va­lahogyan tűz támadt a ház belse­jében és a faház pár pillanat alatt lángokban állott. Schwitter és a felesége a ház földszintjén aludt, négy gyerme­kük pedig az emeleten. A tűz be­lekapott a falépcsőkbe és a szülők a lángtengerben nem mertek az emeletre rohanni. A négy gyermek megmentéséről szó sem lehetett valamennyien a tűzben elpusztultak. A legidősebb 12 éves volt, a legkisebb pedig 8 esztendős. A szegény szülők a vég­zetes éjszakám elveszítették min­denüket: gyermekeiket, vagyonu­kat és a házukat A katasztrófa miatt a szeren­csétlen szüleik öngyilkosságot akar­ta­k elkövetni, de megakadályoz­ták őket. Svájcban­­gyűjtés indult meg. Schnitzer, a kékszakállú Négyszer nősült, négyszer csalt, Kalandosmutta Szélhámos fö­lött ítélkezett ma a büntető tör­vényszék. A vádlott Schnitzler Ronaló Já­nos temesvári 32 éves volt wieni lakos, aki egyéb foglalkozás hiá­nyában abból élt, hogy­­ folyton nősült. Először 1909. július 10-én Csömörön kötött házasságot öz­vegy Dubbers, született Brügge­­mann Erzsébettel, akit csakhamar faképnél hagyott s Amerikába költözött. New­ Y­orkban ugyan­azon év október 16-án már Schles­­sing Emmával kötött újabb házas­ságot. Miután fiatal feleségének 15.000 korona hozományát elköl­tötte, ezt is elhagyta s a rákövet­kező 1910. május 5-én Hobokenban Stern Bertával esküdött meg, aki 500 dollár hozománynyal boldogí­totta Schnitzert Miután ez a ho­zomány is elfogyott, szűk lett Schnitzernek Amerika s átvitorlá­zott a hűtlenül elhagyott Európá­ba és itt Angliában, Eastburneban Pohl Luciával kötötte meg a ne­gyedik házasságát. Miután negye­dik feleségének hozományát is el­költötte, Bécsbe menekült, ahol az­tán letartóztatták. A hosszú ideig tartó vizsgálati fogság alatt az ügyészség három­rendbeli kettős házasság büntette és négyrendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. A bíróság a

Next