Friss Ujság, 1914. június (19. évfolyam, 130-153. szám)
1914-06-02 / 130. szám
XIX. évfolyam, 130. szám Budapest, 114. pmms 2. Kedd Ara vasár- és innnepnap 4 fiú^ POLITIKAI NAPILAP, ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben, házhoz hordva 60 fitt. Vidéken: postaszétküldéssel egy hónapra 1.20 korona. «merk. telefon_____189—M. Igáig. „ — — 842. Ki»dékK. _____ 38—58. JVvomda „ __ __ 54—39.FRISS ÚJSÁG MegjetenUc hétf^kMiteivel rovidennap korán raggal, fontos .alkatommal napon kint többször, ünnepnap után: Is. aaESKXszxös É&fisgoéScomáxas« V., Honvéd-utcza 40. sz. FfcOtCKCAO DMIVATAL04C: Rákócziét 34... VL, Andrá»*Fifc SJ IVn Kacskeméti-utcza 8. és 14., Kossuth Lajos Tivadar Nem jön haza holtában sem. Kavarodás a radikálisok ellen. Szomorú és fájdalmas szavak csendültek el egy férfin ajkáról, aki egyszerre szive egész melegével és a távolság adta teljes tárgyilagosságával mézett haza és fogta fel az itthon történőiket. Ez a férfin Kossuth Lajos kisebbik fia, Kossuth Lajos Tivadar. Szomorú és fájdalmas szavak, amelyekkel arról beszél, hogy nem akar többé visszatérni hazájába sem élve, sem holtan, mert előtte él a bátyja példája, akit én azok rántottak bele a sárba, akik mindent a Kossuth-névnek köszönhetnek. Kossuth Lajos Tivadar megtehette azt, amitől miniket a kímélet eltiltott Megtehette azt, hogy kifejezze felháborodását afölött a kegyeletsértő cinizmus fölött, amely még Kossuth Ferenc holttestét is politikai cégérnek minősítette és igyekezett kihasználni. Ez a látvány hathatott a legfájdalnasabban Kossuth Lajos Tivadarra és várhatta tragikusan szomorú elhatározására. Az ellenzék most különben meglehetősen kényelmetlen kérdésbe kerül a radikális párt miatt, melynek alapítói, úgyszólván kereszti szülői a mostani ellenzéki alakulásnak, de igen éles ellentétbe jutottak Vázsonyi Vilmossal s most a kettő közül kell választani. Ezekről szól következő -részletes -tudósításunk: Kossuth Lajos Tivadar hét nappal bátyja temetése után szombaton hazautazott Milánóba. Csendben, titokban, hivatalos búcsú nélkül, azzal az elhatározással, hogy nem tér soha vissza, sem élve, sem halva. Elutazásának napját is titokban tartotta. Nem is a Kossuth Ferenc volt lakásáról hanem a Bristoliból hajtatott ki a déli vasúthoz s csak egynéhány embertől búcsúzott el. "Elutazása előtt bizalmas környezetben a következőket mondotta: — Nem jövök többet haza, — bár megfogadta volna Ferenc bátyám is atyánk parancsát, hogy soha haza ne térjünk! A Kossuthnév kultuszt jelentett, szükség volt a név varázsára, de a varázs misztikus. Ha a szentet közelről nézzük, megszűnik bűvereje, a szent maga is ember, a fia még inkább az. Ferenc bátyámat nagyszerű célok hozták haza és csaknem meg is felelt, itthon azonban belerántották a forgatagba, senkik semmik, akik mindent a mi nevünknek köszönhettek. — Miért jöjjek én haza? Hogy rendelkezzenek velem! Kitegyenek üzleti cégérnek és még azt is megszabják, hogy kivel állhatok szóba, mint ahogy megszabták, hogy ki jelenhessen meg, ki beszélhessen a bátyám kihűlt teteme mellett, amely pedig mégis csak inkább az enyém, mint az övé. Legyek címzetes vezér, vagy tiszteletbeli vezértárs! — De tetemeimet hazahozatni sem engedem. Még gondolni is fájdalmas arra, hogy milyen kicsinyes patvarkodások közt, milyen kegyeletelegesen rendeződik az, ami kividről mélységes gyásznak látszik. Meghalni a kirakatban és eltemettetni látványosságképen ... Ezt velem nemlehet csinálni. Kis ember vagyok, megengedhetem magamma ik akis emberek luxusát. Nem lesz a tetemem spektákulum, érvényesülési küzdelmek központja. Végrendeletet csinálok és egyetlen fontos rendelkezésemet lesz: égessenek el, hogy haza ne hozhassák kihűlt testemet sem, csak egy marék port. — Halálomig sem teszem be ide a látóm. Idegen vagyok én itt. Nincs senkim. Csak a mauzóleumban az a pár sír, amelynek kegyeletéért méltóbban áldozhatok otthon. Miért jöjjek „haza“?! Kim van nekem „itthon“?,Ki vár engem? Justh, Károlyi, Vázsonyi és a radikálisok. A Friss Újság megírta, hogy a függetlenségi párt hivatalos lapjában súlyos támadás jelent meg a még alakulóban lévő polgári radikális párt ellen. E pártnak alapítói és főszereplői nagyobbrészt azokból kerültekki, akik a szocialistákkal együtt először megcsinálták a választójogi paktumot az akkori úJ musthpárttal és akiknek épp a JusthGyulával való barátságuk révén nagy részük volt abban, hogy a függetlenségi pártok egyesülhet-,tek. Ez a régi barátság nyilvánult meg abban, hogy Justh Gyula, amikor az új pártalakulásra nézve kikérték véleményét, legnagyobb rokonérzését hangoztatta ezzel szemben és ez teszi érthetővé, hogy amikor a függetlenségi párti hivatalos támadás megjelent a radikálisok ellen, Károlyi Mihály gróf, a függetlenségi párt elnöke ■abban a rövid mondatban hárította el magától a cikkel való közösséget, hogy az „a cikkírónak egyéni véleménye.“ A radikális párt szervező bizottsága azonban mégis igen éles válaszban felel. Ebben már egyenesen a cikkíró ellen támad. „A cikk minden sorától kiérzik, hogy azt csak olyan valaki sugalmazhatta, aki klikkérdekeinek veszélyeztetése miatt teljesen elvesztette önuralmát és aki most egyszerre a haza és a vallás ellenségeit fedezte fel bennünk. Ettől az úrtól mi az ellenzéki politikát illetőleg kitanítást el nem fogadunk, mert mi az ellenzéki csatavonalban állottunk már akkor, amikor ő még a Kiment Lukács-kormánynyal állandóan fraternizált és kávéházi ablakból kacagva nézte az ellenzék vezéreinek a parlamentből való erőszakos eltávolítását. Minden ugratás és minden sértett hiúságtól fakadó intrika ellenére továbbra is megmaradunk az ellenzéld küzdelem csatavonalában és felhívjuk a vádaskodót, hogy nebujkáljon névtelen cikkek alatt, hanem ha van mondanivalója, állj ■jón elő azzal nyíltan, hogy a bíróság-~elé állíthassuk.“ Ki ez a névtelen vádaskodó? " Kit értenek az alatt a radikálisok, hogy névtelen cikkek mögött bujkálva? Arra az adja meg a feleletet, hogy Károlyinak a válasza, amelylyel a függetlenségi párti hivatalosnak támadásával való közösséget elhárítja, Vázsonyi Vilmos pártjában nagy elkedvetlenedést keltett. Maga Vázsonyi Vilmos kijelenti, hogy idegeskedésre nincs ugyan semmi ok, mert az ellenzéki pártok kétségkívül keresni fogják a módját annak, hogy az új párt helyett a vele való szolidaritásukat bebizonyítsák. Azonban azt is mordozta, hogy ha az ellenzékipártok nem dokumentálják a vele való teljes fegyverbarátságot, akkor a maga részéről aligha vesz részt az ellenzék országos agitációjában. Állítólag ma több képviselő felkereste Andrássy Gyulát, Károlyi Mihályt és Apponyi Albert grófot, hogy az új alakulás által felidézhető ellentétek elkerülése céljából az ellenzéki pártok egységesen, multán foglaljanak állást az új alakulással szemben. És ezzel a politikai pártalakulás úi gyakorlata kezdődik, mégpeedig hamisíthatatlan koalíciós gyakorlatú. Ezentúl ahhoz is, hogy valamelyik párt ellenzéki-e, a koalíció pecsétes írása kell, amint, hogy annak idején koalíciós pecséttel ellátott írás kellett ahhoz. Az Empress of Irland.