Friss Ujság, 1918. október (23. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

2 1918. október f. FRISS 9 m s S&Q A tegnapi súlyos harcok nagyjában sikeres eredményében az összes német törzseknek egyenlő részük van. Az angolok helyi­­jellegű sikereiket igen nagy véráldozatok árán érték el. A­ német trónörökös és Galdvitz tá­bornok hadcsoportja. Az Oisse- és Ais­­ne-csatorna mentén új vonalaink ellen az ellenség erősen utánunk nyomult. Sikeres előtéri harcokban új foglyokat ejtettünk. A franciák a Suippe és az Aisne kö­­­zött folytatták elkeseredett támadásai­kat Tegnap is több új hadosztályt ve­tett harcba az ellenség. Anthorive és Sommepy között többszörös. Som­­epy­­től északnyugatra kilenc ízben meg­ London, szeptember 30. A Reuter-ügynökség jelenti: A Bulgária fegyverszünet iránti ké­relmére adott angol válasz fedi a szö­vetséges hadseregek főparancsnoka által adott választ. A válasz határo­zottan kijelenti, hogy a katonai had­műveletek nem szüntethetők be. Vá­laszképen azon indítványra, hogy meg hatalmazott bolgár képviselők a szö­vetségesekkel a béke kérdéséről ki­­gállnak tárgyalni, a szófiai kormány­nak határozottan tudtára adatott, hogy az ilyen békének természetszerűleg a Törökországgal, Németországgal és Ausztria-Magyarországgal való teljes szakítást kell maga után vonni. A szö­vetséges kormányok természetesen megkövetelnek minden állaluk szüksé­gesnek vélt, biztosítékot arra nézve, hogy katonai műveleteket biztosítsák és német csapatoknak Bulgáriába tör­ténő szállítását­­megakadályozzák. A bolgár ajánlat megfontolásánál nem szaba­d felemlítetlenül hagyni azt, hogy a szövetségeseknek nincs szándékában a Balkánon régi éges területi rende­zést megkísérelni, mert ezt az általán­­os békekonferenciára kell bízni. Ezért tehát olyan katonai egyezmény meg­kötéséről van szó, amely a szövetsé­gesek katonai műveleteinek bolgár részről való minden veszélyeztetését kizárja. Ez magában foglalja a bolgár hadsereg leszerelését, vagy pedig egy­más ponton jelenlegi szövetségesei el­len való felhasználását. Területi kér­déseket illetőleg semminyerű lépés nem tehető és nem is lesz téve. De lénye­ges pontja kell, hogy legyen az eset­leg kötendő ideiglenes egyezménynek, hogy Bulgária kiüríti mindazon terü­leteket, amelyek a tulajdonképen­­ Bul­gárián kívül esnek és amelyeket a bolgár haderő a háború kitörése óta megszállott. Ha a fent megjelölt felté­telei, amelyeket Szófiába megtávira­toztak, Malinov kormánya részéről nem látszanának elfogadhatóknak, ak­kor a szövetségesek kormányai nem lesznek abban a helyzetben, hogy k­i feltételeket szabjanak és Bulgáriára bízzák, hogy olyan személyeket talál­jon, akik készek azok elfogadására. Az antant Hettitátés Genf, szeptember 30. Az antant kormányai a Matin érte- sülése szerint a következő három fel­tételt szabják Bulgáriának: 1. A hadsereget azonnal le kell fegy­verezni, 2. a háború kitörése óta hódított te­rületeket haladéktalanul ki kell üríte­ni és 3. az antaint ellenőrzés alá veszi a bolgár vadufivomlakat. újított ellenséges rohamot vertünk vissza vonalaink előtt. Tovább keletre Maine és Ardenil az ellenség kezén maradt. Este az ellen­ség kivetése után a Manne és Ardenil­­től északra Sethaniptól északra Bon­con Villé vonalon állottunk. Az ame­rikaiak is nagy erőkkel támadtak az argeiméi erdők keleti, valamint az Argonneok és a Maas között levő arc­­vonalunk ellett. Rohamuk teljesen meg­­tóulntt. Az Aire völgy két oldalán elragad­tuk az ellenségtől Apremontot, vala­mint a Menteboui erdőt 68 több mi­nt egy kilométerrel visszavetettük az amerikaiakat. lindendorff, első főszálásmester: Hivatalos francia­ felsütés a bolgár eseményekről Páris, szeptember 30. A Havas-ügynökség jelenti. A bolgár eseményekről sok, egymásnak ellent­mondó és részben helytelen hír került forgalomba és jelent meg Franciaor­szágban és a külföldön. Ezért szüksé­ges, hogy megállapítsuk a tényeket Je­lenleg semmiféle diplomáciai tárgyalás nincs folyamatban, ennélfogva semmi­féle politikai feltételeket nem szabhat­tunk Bulgáriának. A fegyverszünetet kérő okirat, amely esetleg a béketár­gyalást is lehetővé teszi, megérkezett a bolgár hadsereg főparancsnokától, a­ki parlamentarieket küldött Franches d'Esperey tábornokhoz. A keleti had­sereg főparancsnoka csupán annyit vá­laszolt, hogy: 1. a hadm­iveleteket semmi esetre sem lehet abbahagyni, amíg a kért fegyverszünet feltételeire nézve megál­lapodás nem történt. 2. A főparancsnok hajlandó lenne a bolgár kormány szabályszerűen meg­hatalmazott küldötteit fogadni, ha azok parlamentaiiek vezetésével a szö­vetséges csapatok vonalaihoz érkezné­nek, hogy a feltételekben megállapod­janak. " H Frafthhes d‘Esperoy tábornok bemu­tatta a feltételeket a szövetségeseknek, akik azokat jóváhagyták. A feltételek tisztán katonai természetűek és céljuk, hogy a szövetséges hadsereg keleti hadműveleteinek szabadságát teljesen biztosítsák és az esetleg folytatandó tárgyalásokra is biztosítékot adjanak. Minden egyéb, amit ezeken kívül más feltételekről, a bolgár ügyek politikai, vagy diplomáciai eseményeiről terjesz­tenek, helytelen és korai. Csupán egy újabb momentum történt: a bolgár par­lamentairek megérkezése Szalonikiba, h­ogy a fegyverszünet feltételeiről tár­gyaljanak. , Híz dntdni nem faoszué faunéért igazságos íróikét fifton Lugano, szeptember 30. A Secolonak jelenti párisi tudósítója. Még most sincsenek egészen biztos és határozott adatok­­Bulgária szenzációs lépéséről, az azonban bizonyos, hogy az összes szálak a francia kormány ke­zébe futnak­ össze. Az is bizonyos, hogy a szövetségeseket nem alantas bosszú­vágy vezeti, hanem az a kívánság, hogy általános és becsületes békét hoz­­zanak­ létre. A Bulgáriával való külön­béke felszabadítja a keleti hadserege­ket, amelyeket aztán Törökországban, Romániában vagy Oroszországban lehet felhasználni. Függőben tartják a Tolgva-söpött kérdést London, szeptember 29. (Reuter.) A bolgár ajánlat megbe­szélése kapcsán a Westminster Ga­­zette többek között a következőket mondja: Bulgária lényeges része a nagy német tervnek, kelet meghódítá­sának. A bolgár politikusoknak tisztán tudatára kell ébrednie majd annak, hogy szó sem lehet arról, hogy olcsó pénzen megszabaduljanak balkáni hű barátaink és szövetségesenk költségére és mi azon­­ ármányok és civódá­­­sok egyikébe sem bocsátkozunk, ame­lyek a bolgárok és törökök között dúl­nak. Mi e terület különböző nemzetisé­geinek jogos igényeit akarjuk kideríte­ni. Ennek azonban mégis függőben kell maradnia addig, amíg az egész, nagy elszámolás meg nem történt. Mielőtt e munka nincs elvégezve s az újraépítés részére még nem készítettük el a talajt, addig a háborúból kilépő hadviselők­nek a visszaadással kell beérniök. A francia külügyminiszter ti­pja Bulgáriáról Genf, szeptember 30. A Pichon francia külügyminiszter által sugalmazott Petit Parisien a kö­vetkezőket írja: Bulgária magatartása nem érint váratlanul. Rados­zlavov visszalépése egyengette a frontváltozta­tás útját. Radoszlavov volt Bulgária ántántellenes beavatkozásának felelős értelmi szerzője. Malinov pedig ez el­len kifogást emelt. A háború kezdete óta ez lesz az első alkalom, amidőn az ántánt képviselői ellenfeleik egyikének képviselőivel találkoznak. Sok problé­ma ép itt előtérbe. A Balkán sorsa lesz itt eldöntendő. Nemcsak arról van szó, hogy jövőre Bulgária minden olyan kísérlete kizárassék, hogy hege­móniát gyakoroljon: Szerbiának, Gö­rögországnak és Romániának vissza kell nyerniök azokat a területeket, ame­lyek őket jobban megilletik. A bolgár kormánynak tudnia kell, hogy mik az előfeltételei egy olyan tárgyalásnak, amelyet inkább óhajt a határon folytat­ni, mint Bulgária fővárosában. Bizonyá­ra ezért kívánta a bolgár kormány a külön tárgyalást Vagy most is, ezzel az utolsó manőverrel is csak eszköz a központi hatalmak kezében? Ezt tisz­tázni kell Genf, szeptember 30. A Matin­irja: Bulgária el kell, hogy viselje hibáinak és árulásainak követ­­kezményeit. Bulgáriának oly terület van birtokában, amely jelenlegi szövet­ségeseinké: szerbeké és görögöké. Nem engedhetjük meg, hogy ez utóbbiak egy oly békekötés következményeit viseljék, amelyet Oroszország letörése elkerül­hetetlenné tett. Bulgáriának tehát azt az egész területet ki kell adnia, ame­lyet a háború folyamán múló gyönge­­ségünk pillanatainak kihasználásával megszállott. Bulgáriának azonkívül biztosítékokat kell nyújtania. Bulgária összekötő ka­pocsul szolgált ellenségeink és Török­ország között. Bulgária Romániát el­árulta és megszállotta, miután ismétel­ten erősítgette semlegességét. Attól a jelentékeny kártól tehát, amelyet az antantnak okozott, el nem tekinthe­tünk. Bulgáriának, annak visszaadása után, amit elrabolt, biztosítania kell, hogy tőle egyáltalán ne kelljen már tartanunk, biztosíania kell azáltal, hogy leszerel és átengedi nekünk vasútjai fölött az ellenőrzést. Nézeteltérés Anglia és Franciaország között Bécs, szeptember 30. A N. W. Tagblatt-nak berni levele­zője a berni bolgár követségen szerzett információk alapján az alábbi érdekes dolgokat jelenti: A bolgár kormány azzal a kérelem­mel fordult Wilson elnökhöz, hogy a tárgyalások folyamán képviselje Bul­gária érdekeit. Ezzel egyidőben Bulgá­ria késznek nyilatkozott arra, hogy a fegyvert letegye. Hír szerint Anglia és Franciaország között a bolgár kérdés­ben nézeteltérések támadtak. Anglia hajlandó volna enyhén kezelni­ Bulgá­riát, viszont a győzelmes Franciaor­szág teljesen ki akarja használni bul­gáriai sikerét. És pedig a háború vé­géig megszállva akarja tartani Bulgá­riát, követeli a bolgárok teljes leszerel­­ését, az összes vasutak ellenőrzését és az egész hadianyag kiadását. Angliát kellemetlenül érintette, Pasicsnak az a nagy beszéde, amelyben Szerbia nevé­ben túlzott követelésekkel állott elő, anélkül, hogy előzőleg Szerbia igé­nyeiről az antant-államokat értesítette volna. Poincaré és Grenseviceau a közeti békéről Berlin, szeptember 30. Génfből jelentik. A Journal du Peup­­le jelentése szerint Clémenceau és Poincaré csütörtökön Reimsben tar­tózkodott. Poincaré beszédet tartott a csapatok előtt, Clémenceau pedig a városházán szónokolt, mind a ketten kijelentették, hogy itt a döntés perce és ütött a béke órája a hadsereg és a haza számára. Bulgáriában nyugalom van Egy bolgár politikai személyiség, aki ma jött Szófiából, az ottani helyzetről így nyilatkozott: — Szófiában általában nyugalom van. Nem lehet eltagadni, hogy voltak némi zavargások, de nem komoly jel­legűek, amelyeket csakhamar leszerelt a kivonult helyőrség. — A front áttörése, amelylyel oly nagy dicsőséget vitatnak maguknak az angolok, tulajdonképpen néhány bol­gár ezred magatartásának a következ­ménye. Szerencsére azonban ez a né­hány ezred teljesen elszigetelten ma­radt, mert az egész bolgár hadsereg a király és középhatalmak szövetsége mellett van. Ez a szellem hatja át a bolgár hadsereget, amelyet egyáltalán nem sújt le a pillanatnyi katonai bal­siker. Harckészségüket és vitézségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tegnap érkezett hír, mely szerint a bolgár csapatok visszafoglalták az an­­tant­ csapatoktól Velez macedóniai vá­rost és mintegy 11,000 foglyot ejtettek. Mi Szófiában érthető érdeklődéssel tekintenek a mai nap elé, amikor a szobranjó a háború és béke kérdésében fog dönteni. Több mint bizonyosra ve­szik a bolgár fővárosban, hogy a nem­zetgyűlés a szövetségesek melletti to­vábbi harc mellett fog dönteni. Egészen bizonyos, hogy Malinov miniszterelnök a szobranje határozata után le fog mondani. — Mára várják Szófiában Zsekov generalisszimuszt, aki Bécsből, ahol operálták, fog megérkezni. Zsekovnak nagy szerepet szántak a politikai ki­bontakozás és a szövetségesekkel való további hűséges együttműködés kérdé­sében. Törökország Mi marad , Bécs, szeptember 30. A francia sajtó célzatos híreket ter­jeszt arról, hogy Törökország is rö­videsen követni fogja Bulgária példá­ját. Ezzel szemben bécsi diplomáciai helyen a leghatározottabban hangsú­lyozzák, hogy ez teljesen kizárt dolog, mert Törökország szövetségi hűsége minden kétségen felül áll.­ ­­ törökök még bíznak Konstantinápoly, szeptember 30. A félhivatalos táviró-ügynökség je­lenti: Valamennyi török lap megjegyzi a bolgár eseményekről, hogy a helyzet ugyan komoly, de a szövetséges had­erők rövid idő múlva képesek lesznek helyreállítani az egyensúlyt. A szövet­ségesek már sokkal válságosabb hely­zeteket is átéltek és ha továbbra is összetartanak és megőrzik eddigi szi­lárdságukat, minden veszedelmet le­­küzdhetnek. Tíz antant válasza Bulgáriának Bulgária elfogadta az antant összes feltételeit Megkötötték a fegyverszünetet Pán­e, szeptember 30 Hivatalos. A bolgár fegyverszünetet tegnap este Szalonikiben Franchoz dEsperay főparancsnok és a bolgár kiküldöttek, kik a főparancsnok ma i­dén feltételét elfogadták, aláírták. Az ellenségeskedéseket beszüntették. Fran­­chez d'Esperay tábornok utasítást kapott, hogy haladék nélkül kezdjen bon­tó a fegyverszüneti feltételek végrehajtásához. (M. T. 1.) Elnapolták a román koronatanácsot Bécs, szeptember 30. Az a hír, hogy Jassiban ma korona­­tanács lesz, amelyen az oláh trónörö­kös házasságával foglalkoznak és ame­lyen Bratianu volt miniszterelnök is résztvesz, Bécsben nagy nyugtalansá­got keltett. Beavatott diplomáciai he­lyen kijelentették, hogy a kommatanács­ra vonatkozó hír nem bír­ alappal, mert a tanácskozást elnapolták mind­addig, míg a trónörökös 75 nap év fog­ságbüntetése le nem telik.

Next