Friss Ujság, 1919. október (24. évfolyam, 116-142. szám)
1919-10-23 / 135. szám
‘' ’ * (\% / v■■■ „ # Censurat: Victos?escu XXIV. évfolyam 135. szám. __@ 40 Budapest, 1919. október 23 Csütörtök POLITIKAI NAPILAP BT szerkesztőség. igazgatóság flflESSBSH HR9H^ ^ |||, ij^ — flhMIM ÉS KIADÓHIVATAL; ELŐFIZETÉSI ARA : SfPS| ff ág&kgl ff| g§ £$2 A. V., Honvéd-utcza 10. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai Kj? Wjm Ha ® KSalTlB? BM BJj' “M Ü® (ffifiT SEm ftgEM tUzsH SaerU. telefon _ _ 137—51. szétküldéssel egy hónaprs _ K IO—. Hn, |yi iffll 'SSfe, fgjwi §§■ wm Igazit. „ _ — 842. Negyedévre------------... _ K 28.—. HS) kW ES m fllSSS. D KlaMklv. ’ _ - 38—58. télésre K 55.—. Hgétz évre K 110.—. HB N®, Sg|j 5-Sj Mm H Nyomda „ — — 54—39. helyben, T??éken*és"[írha udvaron $ 'k %J$ £11 fi- vl SU| ILll MM S03 FIÓKK, ADÓHIVATALOK. , J H Wg, vESPswSP wlHffljl® VII., Rékóczi-út 34. (Tel. József nk-20.) fillér. BZB BBS ESS Sö lm sSfl vr., Andréssy-út 6., Kecskeméti-u.lt „Igen!“ A hetyke német kard véres árnyéka suhant át tegnap a berlini birodalmi gyűlés épületének üléstermén. Bernstorff gróf finom diplomata keze emelte magasra az egykor oly büszke, német acél, a világháború izzó kovászát, hogy rásüsse az utókor ítéletét: te voltál a béke akadálya, a te hajthatatlanságodon tört meg azoknak az igyekezete, akik az emberiségnek a békét vissza akarták adni! Bernstorff gróf, aki az osztrák és német titkos diplomácia háború alatti aknamunkájának legbeavatottabb reprezentánsai között is első helyen áll, arra a kérdésre, hogy Wilson hajlandó lett volna-e a nemzetközi alapon való béketárgyalásokba az esetben is belemenni, ha Németország nem terjeszt elő konkrét javaslatokat, igennel válaszolt. Gróf Bernstorff vallomásából, amelyet a háborúért való felelősség megvizsgálására kiküldött bizottság ülésén tett, kitűnik, hogy Wilson valósággal borzadozott attól a gondolattól, hogy Amerikát belesodorja a háborúba, aminek előrelátható következménye a háború elhúzódása lett ez, éppen ezért mindent elkövetett, hogy békés utakon fékezze meg a német imperialista őrületet. A német hadsereg irtózatos mechanizmusa azonban akkor még állam volt az államban és emellett a német kard legyőzhetetlenségébe vetett hit nem volt kisebb azokban sem, akik Bresztlitovszkban Hoffmann tábornok kezébe toll helyett kardot adtak, mint a német tábornokok lelkében. * Bernstorff gróf vallomása a legirtózatosabb vád a német imperializmus képviselői ellen, akiknek konok és önző politikája temetővé változtatta fel Európát. Az a tengernyi gyász és nyomorúság, amely a legyőzött államok népére rászakadt, virágzó, évszázados kultúrájú városok pusztulása, a bolsevizmus kitörése a megrothadt romok alól, mindezért a német kard felelős, a német háborús paroxizmus, amelynek minden időkre menthetetlen bűnét Bernstorff gróf egyetlen „igen" szócskával fejezte ki. Ez az „igen!“ szócska az a világítótorony, amelynek tűzcsóvája mellett a történetírók az ötesztendős világháború mementóját odajegyzik majd a jövő társadalom részére készülő nagy mű margójára . . . Nekünk most különösen fontos és alkalomszerű Bernstorff gróf hiteles igazmondása, mert beszédes bizonyítéka annak, hogy Magyarországnak nem volt része a világháború elhúzódásában sem. Tisza István, amint ez kétségtelenül beigazolódott, az utolsó pillanatig ellenezte a háborút, azonban békés igyekezetei megtörtek a német hatalmi gőgön. Most pedig Bernstorff gróf kijelenti, hogy egyedül Németországon múlott az is, hogy a háborút nem lehetett már 1915-ben befejezni. Talán a magyar nép történelmi rendeltetésének köszönhetjük, amely mindig elhárította a nemzet útjából a tragikus végzeteket, hogy Tisza István nemes szerepének a megállapítása után Bernstorff gróf éppen akA központi vásárcsarnokban a minap nagy izgalmat keltett, hogy a szemétlerakodó helyen egy koponyát találtak. Arról regéltek, hogy a Lenin-fiuk vitték oda a hullát, egy gazdag burzsujnak holttestét. Ebben az ügyben rendőri nyomozás is megkorházít át a háború kitöréséért és elnyújtásáért minden vádat Németországra, amikor a magyar békeszerződés ügye Európa asztalán fekszik, indult és csakhamar kiderítették, hogy az egész ügy mese. Annyi a való, hogy a szemétrakásban csakugyan találtak egy férfi koponyát, orvosi tanulmányi célokra készült preparátumot, azzal van vádolva, hogy a szatmárnét gyer Csekei községben a csendőrök kivégzésében részt vett. Kihallgatásakor elmondotta, hogy otthon dolgozott a községben atyjánál, amikor egy táviratot kaptak, hogy azonnal alakítsanak egy nyolctagú munkás- és katonatanácsot. Ezt meg is tették. Április 15-én egy Zsédei nevű agitátor jött le a községbe, hogy ott előadásokat tartson, de ugyanakkor Szatmárról sürgöny érkezett, hogy a régi rendet azonnal vissza kell állítani. A csendőrök erre a munkástanács tagjait és Zsedeit elfogták és átkisérték a fehérgyarmati szolgabirósághoz, ahonnan azonban elengedték őket. Huszadikán egy ismeretlen népbiztossal negyven vörösőr érkezett a községbe Beregszászról, akik Talpast keresték is megparancsolták neki, hogy vezesse őket a csendőrlaktanyába. Közben elfogtak két csendőrt, állítólag Szilágyi és Mihály" nevüeket s ezeket agyon akarták lőni, majd azonbanhasították Talpast, "hogy vörösőrökkel kisérje őket Beregszászra. Talpas elindult, de títközben azt a hirt kapta, hogy a románok és a fehérek támadólag felléptek és a vörösöket, akik fejvesztve menekülnek, kergetik maguk előtt, ő erre visszament és arról értesült, hogy a csendőrlaktanyát a vörösök megostromolták, harc keletkezett, amelynél egy Körmendi nevű csendőrt és egy másik csendőrt agyonlőttek, három csendőrt és Papp József folyambiztost pedig magukkal hurcoltak Sátoraljaújhelyre, ő csak később értesült arról, hogy Papp Trigariibiztost Sátoraljaújhelyen felakasztották, mert őa községből elmenekült és állandóan szökésben volt, amíg Budapestre nem érkezett, ahol a menekültek irodájában jelentkezett. Itt egy ideig segélyt kapott, majd pedig a párttitkárság agitációs célokból Hajmáskérre küldte, s mikor onnan visszajött, a 17. vörös ezred politikai megbízottja lett. Bár tagadja, hogy a csendőrök" meggyilkolásában részt vett volna, letartóztatták s vele együtt Knall Ede forradalmi törvényszéki elnököt, Morvai Ede forradalmi törvényszéki birót és Sípos Törös századparancsnokot is, akik a folyambiztost halálra ítélték és az ítéletet végrehajtották. Elfogtak egy veszedelmes betörő bandát. A nemzeti párt tárgyalásai eredménytelenek. Lovászy a kibontakozás akadályairól. • Véres vörösök a rendőrség kezén. Beismertek számos gyilkosságot. A rendőrség elfogta Bartilos István huszonöt éves napszámost, akit többrendbeli gyilkossággal vádolnak. Bartalos István kihallgatásakor beismerte, hogy ő terrorista, a Csernycsoportban dolgozott és egy alkalommal az ugyanott szolgáló Groó- Ini Béla és CsömörGábor társaságában egy autóval elindultak, elmentek az Angyalföldre, majd az Erzsébet-királyné-látra, ahol egy előtte ismeretlen embert vettek fel az autóba. Ezt az embert Groó megkötözte, a száját betömte, azután fejbelőtte. Miután a lövés dacára is még élt, rohamkését beledöfte. Az autóval azután elmentek a Margit- hádra, ahol a meggyilkolt embert a Dunába dobták. A rendőrség megállapítása szerint az áldozat Bognár Gyula kőművesmester volt, aki elváltan élt a feleségétől és az aszszony bujtatta fel Groót, hogy Bognárt gyilkolja meg., Bartalost, akit egyéb gyilkosságokban való részességgel is vádolnak, tagadja, hogy Ferry altábornagy, Borhy és Menkner alezredeseket ő tartóztatta volna le és szállította volna be a Mozdony utcai laktanyába, valamint azt is, hogy meggyilkolásukban része lett volna. Ez ellen bizonyít azonban Cserny, valamint Groó és Csömör vallomása, akik azt állítják, hogy Bartalos volt az, aki a nevezettekre rálőtt. Az ügy valamennyi szereplőjét a rendőrség letartóztatta és átkísértette a Margitkörúti fogházba. A Fehérváry úti hadigondozóban a detektívek elfogták Talpas Ferenc huszonhat éves asztalossegédet, aki Hogyan ölték meg Berend tanárt? Az ügyészség vádja a gyilkosok ellen. Az államügyészség befejezte a nyomozást abban a gyilkossági ügyben, amelynek a szerencsétlen áldozata Berend Miklós dr. egyetemi tanár volt. Ez év június 24-én, amidön az ellenforradalom kitört, Berend dr. az Eskü uton lévő lakása ablakából észrevette, hogy a Dunán monitorok haladnak nemzetiszinű zászlóval. Berendnek sejtelme sem volt