Friss Ujság, 1920. február (25. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-15 / 40. szám
2 Magyarország ennélfogva hajlandó azt a jogát, hogy a szóban forgó területen katonaságot tartson, a katonai erő ama legcsekélyebb mérvére korlátozni, amely a belső rend és biztonság fentartására elengedhetetlenül szükséges. Hajlandó továbbá Magyarország arra, hogy a nyugatmagyarországi német lakosságnak saját ügyei igazgatáiséra messzemenő autonómiát adjon, amely alkalmas arra, hogy német népi jellegét minden időkre biztosítsa . Hajlandó végül Magyarország ara, hogy Ausztria és Magyarország jövendő gazdasági viszonyát a teljes szabad kölcsönös kereskedelmi forgalom alapján rendezze be és ezzel megteremtse annak lehetőségét, hogy Ausztria gazdasági szükségleteinek kielégítésében nemcsak a nyugatmagyarországi területsávra, hanem egész Magyarországra támaszkodhassék. Hajlandó eszközöket is keresni, hogy azokat a gazdasági érdekeket, amelyeket Ausztriában Nyugatmagyarország csatolásával hozhatnak kapcsolatba, megfelelően biztosítsa arra az esetre is, ha ez a szabad kerskedelmi forgalom későbbi jövőben megszűnne. A magyar kormány bizton reméli, hogy az osztrák szomszédállamhoz való tartós bartáságos viszony óhajtásától sugallt e javaslata az osztrák kormánynál, amely __ St. Germainben olyan nagy határozottsággal kívánja, hogy a területi kérdéseket csakis az illető vidéken lakó nép beleegyezésével, ne pedig puszta annexiók útján döntsenek el, meghallgatásra fog találni. Bátorkodik tehát az osztrák kormányt tisztelettel meghívni, hogy lépjen vele tárgyalásokra ezen az egészen új alapon az Ausztria és Magyarország jövendő viszonyára nézve döntő kérdés felel és fentartja magának, hogy e tárgyalások folyamán adjon további beható felvilágosításokat ajánlatairól. A jegyzék átnyújtására az osztrák kormánynak az az érvelése szolgált indokul, hogy Ausztriának Nyugatmagyarországra nemcsak néprajzi okokból, hanem stratégiai, politikai és gazdasági indokoknál fogva is igénye és jussa van. ■Jegyzékünk az osztrák kormány ezen állásfoglalásával szemben a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítja és megadja az osztrák kormánynak mindazt a tényleges előnyt, melyet számára Nyugatmagyarország csatlakozása jelentene, sőt vámszövetség révén hozzáférhetővé válik Ausztria számára egész Magyarország termelése. Ezzel előzékenységünknek és komoly béketörekvésünknek oly kétségtelen jelét adtuk, mely minden ellenérvet le kell, hogy szereljen. Az egész világ közvéleménye előtt dokumentálja azt a tényt, hogy Magyarország a béke érdekében mindazokat a nagy áldozatokat hajlandó meghozni, melyek megélhetésével s becsületével egyáltalában összeegyeztethető komány tagja abban a helyzetben volt, hogy a legmesszebb menő módon befolyásolja a bőripar sorsait. Helfferich előadása során utalt arra, hogy bár a Rechberg-féle bőrpreparálási eljárás olyan előnyt jelentett Németországra nézve, amellyel minden más országot felülmúlt, Erzberger ezt az ipari titkot még a háború folyamán eladta Norvégiának. Az elnök nem tudta elkerülni, hogy ne tegye azt a megjegyzést, hogyfeltűnő, hogy éppen ■Norvégiának adták el, amely tbbbékevésbé barátságos viszonyban állott Angliával. Erzbergersemmi lényeges pontban ■nem tudta megfcáfolni Helfferich altirasait. Leleplezések Erzberger miniszterről, Berlin, február 14. Az Erzberger-perben Helfferich dr. vádlott ma szórakozott egy esetet, amely Erzbergerre nézve rendkívül terhelő. Helfferich azt állította, hogy Rechter gyáros részvényeket adott Erzberger képviselőnek, aki a hadi körrészvénytársaság felügyelőbizottsági tagja volt, a Rechberg-féle bőrimpregnátó vállalat részvényeiből. Erzberger azután módját ejtette, hogy a Rechberg-féle gyár milliókról szóló megrendelést kapjon és előnyben részesüljön a bérkiutalásnál. Erzberger megtartotta ezt a jövedelmező mellékfoglalkozását akkor is, amikor már államtitkárrá nevezték ki, dacára annak, hogy akkor már mint a birodalmi kor FRISS ÚJSÁG 1920. február 11. Apponyi Horthy kormányzósága mellett (M. T. I.) Somssich gróf külügyminiszter a neuilly-i békedelegációtól a következő táviratot kapta: „Az államfő személyét illetőleg többek kérdésére kijelentem, hogy minden más kombináció kizárásával Horthy megválasztását tartom egyedül helyesnek s ezt teljes mértékben támogatom. Apponyi Albert.** Az amerikai szlovének és vendek népszavazást kérnek a Muraköz sorsáról Neuilly, február 14. (Szikratávirat a budapesti rádióállomás útján.) Gróf Apponyi Alberthez Pennnsylvánia állam Betlehem városából a következő sürgöny érkezett: Gróf Apponyi Albert őexcellenciájának, a magyar békedelegáció elnökének, Páris. „Alulírottak a Frannsylvánia államban élő szlovénok és vendek végrehajtó bizottsága, akik Magyarországnak a Murától északra fekvő részéből származtunk ide, sürgönyt küldtünk az angol és francia miniszterelnökökhöz, amelyben a következőket adtuk elő: Az Egyesült Államokban lakó szlovének és vendek Pennsylvánia állam Betlehem városában 1920. február 4-én gyűlést tartottak, amelyen körülbelül tízezer szlovén jelent meg. Gyűlésünkön egyhangú határozatot fogadtunk el, amelynek értelmében felszólítjuk excellenciádat, hogy a Muraközben lakó népünk részére a sorsunk feletti döntés szabadságát biztosítani méltóztassék és mód adassék népünknek arra, hogy nemzeti hovatartozása felől népszavazás útján dönthessen. Szilárd meggyőződésünk az, hogy népünk akarata csak úgy nyilvánulhat meg, moha ez a népszavazás Nagybritannia, Franciaország és Amerika ellenőrzése alatt történik meg. Ígérjük excellenciádat, hogy e határozatunkat azonnali megfontolás tárgyává tenni szíveskedjék. Aláírások: Piff Ferenc, Steigler, Demján stb. A kormányzó jogkörét korlátok között a király jogait gyakorolja, — A néptörvények és tanácskozó társssági rendeletek szemraisek, — A király választó jog kérdése. . Az ideiglenes államfői hatalomról szóló törvényjavaslattárgyában szombaton actokdúably tanácskozás volt a miniszterelnökségen. Az értekezleten ugyanazok vettek részt, mint a péntekin. Huszár Károly miniszterelnök bemutatta a törvényjavaslatnak a minisztertanácsban megállapított tervezetét. A miniszterelnök a tanácskozást megnyitó beszédében hangoztatta annak rendkívüli fontosságát, hogy a nemzetgyűlésen a törvényjavaslatnak sima és sürgős letárgyalását biztosítsák. Szükség van erre a külpolitikai helyzet, úgyszintén az ország belső nyugalma szempontjából, továbbá azért is, hogy az ideiglenes államfő tekintélye már ezáltal is emeltessék. A törvényjavaslat megszerkesztésénél abból az alapelvből indultak ki, hogy végleges elhatározások most ne történjenek és hogy a nemzetgyűlésnek teljesen szabad keze maradjon arra, hogy a nyitvamaradt kérdéseket a békekötés után szuverénül eldöntse. Rubinek miniszter csatlakozott a miniszterelnök felfogásához. Az értekezlet ezután részletesen letárgyalta a törvényjavaslatot. A pártok kiküldöttei megegyeztek abban, hogy a törvényjavaslatot a nemzetgyűlésen változatlanul fogják elfogadni és hogy ahoz a pártok részéről csak egy-egy szónok fog felszólalni. A néptörvények érvénytelenítése. A törvényjavaslat előreláthatólag már a jövő héten a nemzetgyűlés elé kerül. Ez lesz az első javaslat, mely fölött a nemzetgyűlés dönteni fog. A javaslat az ideiglenes államfői hatalom szabályozásán túl kifejezetten kimondja a közösügyek megszűntét Ausztriával és semmisnek nyilvánítja a Károlyi-kormányzat alatti néptörvényeket, valamint a tanácsköztársaság rendeleteit. --- y — * ^ ~ ” ’Jf — A törvényjavaslat kiindulópontja az, hogy a királyi hatalom gyakorlása s ezzel az alkotmányos élet megszűnt, a képviselőház feloszlatta önmagát, a főrendiház ezt tudomásul vette, ülésezését bereksztette, — a békekötés sürgőssége is megköveteli azonban, hogy a nemzet akarata kifejeztessék s ezért az ideiglenes kormány appellált a népre, amely a legdemokratikusabb választójog alapján megválasztotta a nemzeti szuverenitást képviselő népképviseletet. Az így összeült nemzetgyűlés van hivatva arra, hogy helyreállítsa az alkotmányos életet és gondoskodjék az egész alkotmányos élet alapjának az idők követelményeihez mért átalakításáról. A következő szakaszokban a javaslat ugyanzon törvények oltalma alá helyezi a nemzetgyűlést, melyek azelőtt országgyűléseinket védték. A kormányzó jogköre. Ugyanez a javaslalat megállapítja egyben az ideiglenes államfő — kormányzó — jogkörét is. E szerint a kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok gyakorlása a következő korlátok közt ülleti meg: a szabályszerűen alkotott törvények kihirdetését a kormányzó nem tagadhatja meg; két év előtt csak törvény oszlathatja fel a nemzetgyűlést; a végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős kormány által gyakorolja; nemességet nem adományozhat; általános kegyelem csak törvény által adható; a főkegyúri jogot nem gyakorolhatja. . A kormányzó a nemzetgyűlés előtt tesz esküt, hogy tisztét a magyar alkotmány szellemében fogja gyakorolni. Tisztének gyakorlásában sérthetetlen a kormányzó személye. A kormányzót a főméltósága • >■ ■ ■ V • ■ I ■■■ ■ cím illeti; számára a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg. A minisztériumok száma. A javaslata következőkben megadja a felmentést az augusztus 7-ike óta működő kormányoknak. Megállapítja továbbá a minisztériumok számát. E javaslattal létesül először törvényesen: a külügyminisztérium, népjóléti minisztérium, nemzetiségi kisebbségek minisztériuma és az eredetileg Közélelmezési Hivatalként létesített közélelmezési minisztérium. Megszünteti a javaslat a király személye körüli minisztériumot és megállapítja, hogy a volt honvédelmi minisztérium , hadügyminisztérium. nosság, vagy — szabadályválasztó jog? 7j konferencián a minisz- Arint fenetbb megírtuk — hogy a törvényjavaslat volt arra, hogy végleges ok most ne történjenek s hogy a nemzetgyűlésnek a békekötés utánra szabad keze maradjon. E tartózkodó álláspontnak oka az, hogy a pártvezérek egy része két különböző közjogi felfogást vall. Az egyik a legitimitás álláspontján állva, a jogfolytonosságot akarja helyreál. Utáni abban az értelemben, amint az október 31-vel megszűnt. A másik felfogás képviselői pedig ki akarják mondani a nemzet szabad királyválasztói jogát. A kisgazdák a belügyi tárcát követelik. A Kisgazdapárt vezetősége pénteken bizalmas értekezleten foglalkozott a rövidesen beálló kormányváltázs kérdésével. A párt vezetőinek hamitíása alapján az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a Kisgazdapárt az új kormányban a miniszterelnöki tárcára nem reflektált. Magának követeli azonban a hatalmi tárcák közül a belügyminiszteri tárcát, ezenfelül továbbra is magáénak kívánja a pénzügyi, földművelésügyi és közélelmezési tárcákat. A Keresztény Egyesülés pártjának a miniszterelnökséggel együtt öt tárca jutna. Kimondották továbbá, hogy mindazokban a minisztériumokban, ahol kereszténypárti miniszter van, kisgazdapárti államtitkárt kívánnak és megfordítva, kisgazdapárti miniszterek mellé kereszténypárti államtitkár kinevezését óhajtják. Rakovszky lesz a házelnök. A szombati pártközi értekezlet tárgyalt az elnökség megalakításáról is, s megállapodott abban, hogy elnöknek pártírözi megegyezéssel Apponyi Albert grófot fogják jelölni, amennyiben pedig ő az elnöki tisztet nem vállalná, akkor Rakovszky Istvánt. A pártok most várják Apponyi válaszát arra, hogy elvállalja-e a nemzetgyűlés elnökségét? Egyhangúlag a Horthyy Beavatott helyről közlik, hogy a mai pártközi egyezmény után Horthy Mifics fővezérnek kormányzóvá való egyhangú megválasztása biztosra vehető. A nemzetgyűlés első ülése. A képviselőház elnöki hivatalának közlése szerint hétfőn, február 16-án délelőtt 10 órakor, az Országház kupolatermében tartandó istentisztelet után 71 órakor lesz az első ülése a nemzetgyűlésnek. Az ülésen a miniszterelnök fel fogja hívni a korelnököt és a körjegyzőket helyeik elfoglalására, majd a korelnök megnyitja az ülést. Ezután a miniszterelnök fog nyilatkozni, utána pedig a korelnök mindjárt jelezni fogja, hogy a nemzetgyűlés tagjai még azon az ülésen fogják mandátumaikat beadni és azon az ülésen fog az osztályok kisorsolása is megtörténni. Ezután az ülést rövid időre felfüggeszti, majd a felfüggesztett ülésnek újból való meg-