Friss Ujság, 1920. július (25. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

XXV. évfolyam 163. szám. Ara 80 fillér. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Ara Helyben: hithoz hordva, vidéken postai **é ..küldéssel egy hónapra — K 20—, Negyedévre -------------------— K 56.—, Follévre K 110.—, Égési évreK 380.—. Egyes széni éra: helyben, vidéken és pályaudvaron 80 fillér. FRISS UJSAC V Budapest,1920. julius 10. Szombat _________________________________________ SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL: V„ Honvéd-utcza 10. se. Sacvb. telefon_____137—51. ■ssmio. J „ _ — »*2. Kindólslv ”_____US—SS. Szonda „ _ _ 54—391. FIÓKKI­ADÓHIVATALOK: VH. , Rákóiczi-út 84. (Tel. József 118-90.) VI. , Af­drássy-út 6., K­ecs­k­em­éti-u­t. Még a tél előtt itthon lesznek a hadifoglyok. Bokányi folytatja vallomását a diktatúráról. Nagyatádi Szabó tervezete a földreformról. Megegyezés a pártok fúziója dolgában. min ötszáz MojUéiQU birtok megváltható. Elsősorban a hadviseltek jussanak földhöz. — Földhitelszövetség lé­tesítése.­­ Mint ismeretes, nagyatádi Szabó István tegnap átnyújtotta a kormány ■zónák a maga közreform­-javaslatá­nak alapvonalait tartalmazó előter­jesztést. Nagyatádi Szabónak — Rubinek földművelésügyi miniszter ■tervezetével szemben — részletesen kidolgozott külön tervezete van. Nagy érdeklődésre tarthat szájtot ez a tervezet, már csak azért is, mert ,úgyszólván döntő szerepe van a föld­kérdésnek a mai válságban is. Nagy­atádi Szabó javaslatáról eddig csak annyit tudtunk, hogy sokkal radiká­lisabb a Rubinekénél,­­ az alábbiak pedig már bepillantást engednek a javaslat egész szellemébe. Rubinék­ és Nagyatádi Szabó reform-terve­zete között olyan mélyreható ellen­tétek vannak, h­ogy érthetővé válik, ha nagyatádi Szabó útjai az általános politikában is elválnak a Rubinékétől. A válság­ három­ főszereplője ma Bethlen, nagyatádi Szabó és Rubi­­nek, é­s nem­ lephet meg senkit, h­a nagyatádi Szabót a Bethlen oldalán látjuk, ki hir szerint, közelebb áll hozzá a földkérdésben, mint Rubinok. Kik kapnak földet." (A javaslat cím­e: Törvényjavaslat )a­ földbirtok helyes megoszlását lé­­tesítő rendelkezésekről. Első fejezetében a földhöz jutta­­tandók szerepelnek azzal az indoko­lással, hogy a törvény célja az, hogy lehetővé váljon a földtulajdon meg­szerzése mindazoknak, akik a föld gondos és hozzáértő megművelésére képességgel és hajlandósággal bír­nak és az eddigi viszonyok folytán nem tudtak szert tenni kellő föld­birtokra. . , , A tervezet a törpebirtokosok se­gítségére siet, hogy kiegészíthessék gazdaságukat. Minden, eddig földtu­lajdonnal nem bírt mezőgazdasági önálló kereső között elsőbbségi jo­guk van azoknak, akik tőke útján kellő vagyonhoz jutottak, továbbá azok, akik ezzel nem rendelkeznek, mert szerzés számukra háborús szol­gálatuk folytán lehetetlen volt. Föld­höz kell juttatni mellékfoglalkozás­­képp kerti gazdálkodás űzése céljá­ból a kisiparosokat, közalkalmazotta­­ikat, volt katonatiszteket, vagy altisz­teket, de ezek 2000 négyszögölnél n­agyobb területeket nem kaphatnak. Földhöz juttatandók a végkielégítés­­sel vagy nyugdíjjal elbocsátott kato­natisztek és altisztek, rokkantak és közalkalmazottak özvegyei és árvái is járulékaik fejében. Községek és végül a törpe- és sos­­gazdaságok 200 holdra k­érhetik bir­tokuk kiegészítését, hogy ezek a kö­zépbirtokok mint mint és'87dol­kok a­ többtermelés és­­ mezőgazdasági nép­­kultúra fejlesztésére szolgáljanak. A­ törvényjavaslat szerint családi házak céljaira 300 négyszögöl föld­ adtető az arra jogosíth­atnars, 1/"1 J a.... ötszáz holdon felül­i kisajátítási jog. A föl­dbirtok reformtervezet további rendelkezéseiben megjelöli a szüksé­ges földterület igénybevételének módját. E fejezet szerint megváltható volna minden 1019. január elsején 500 holdon felüli területtel bíró, egy tagban levő birtok, ötszáz holdon alul csak természetbeni kicserélés alapján lehet a birtokot megváltani. Kivételt képez olyan nagybirtok, a­hol a már meglevő mezőgazdasági iparüzem fennmaradását vagy a nagybirtok­szövetkezet kezelését kell biztosítani. A megváltás fölött kiküldött bíróság dönt. A megváltási ár felét zálog­levelekben, /­ régi tulajdonosok teljes kártérí­tésben részesítendők. Az eladási ár a birtokbavétel előtt kifizetendő, de akinek még 1000 holdnál nagyobb birtoka marad, az a megváltási ár felét záloglevelekben köteles elfo­gadni. Olyan birtokok tulajdonosai, akiknek birtoka részben megváltás alá esik, az egész birtokot felajánl­hatják az államnak eladásra. A bir­tok élő és holt felszerelését az állam egységáron váltja meg. A föld­igénylők összeírása. — Or­szágos Telepítési Tanács. A következő fejezet intézkedik a földet igénylők és igények összeírá­sáról, amit a földmivelésü­gyi minisz­ter foganatosít a községi elöljárósá­gok útján, a főispánok és az illetékes törvényszéki elnökök bevonásával. A negyedik fejezet intézkedik egy Országos­ Telepítési Tanács felállítá­sáról, amely elsősorban a hadviseltek igényeit gondozná, úgyszintén azo­­két, akik csak részletfizetés ellené­ben képesek földet­­ vásárolni. Mezőgazdasági Földhitel­szövetség. Az ötödik fejezet tartalmazza a pénzügyi rendelkezéseket és intézke­dik egy Mezőgazdasági Földhitelszö­­vetség létesítéséről, amely szövetség tagjai­­volnának egyrészt a hitelre szorulók, másrészt azok a gazdák, akik mint hitelezők átveszik a kisajá­títási kötelezvényeket. (Fix kamato­zású zálogleveleket.) A Földhitelszö­­vetség tagjai egyetemlegesen felel­nek a zálogleveleiért, maga az inté­zet altruista alapon, miniszteri ellen­őrzés mellett­­dolgozik. ... A hadviseltek a vételár háromne­gyedét igényelhetik kölcsönkérten. Az utolsó fejezet rendelkezik a kedvezmény­ekről. Ez kimondja, hogy aki két évnél hosszabb ideig teljesített katonai szolgálatot, (leg­­alább hat havi frontszolgálat) a vétel­ár háromnegyed részét igényelheti l­ Jelképpent S zonkfvül/M& Pétiteken déligen a kisgazda-párt értekezleten,kiirtott, mely kimondot­ta, hogy a pártol­ egyesüléséhez a maga részéről hozzájárul, s ennek létrehozása érdekében tanácskozásra hívja össze a pártokat. A kisgazda­párt állásfoglalása után már minden remény megvolt arra, hogy Bethlen vállalkozása sikerrel fog járni. A keresztény­ párt maga­tartása ugyanis már a tegnapi­­ ta­nácskozások során tisztázódott, s a keresztény­ párt már előbb­ kijelen­tette, h­ogy a pártok­ egyesüléséhez hajlandó hozzájárulni. Ilyen előzmények után ült össze a pártok megbízottainak közös értekezlete pénteken este hét órakor a kisgazda­pártban. A kisgazda-párt részéről Rubinek Gyula, nagyatádi Szabó Ist­ván, sokorópátkai Szabó István, Meskó Zoltán, Gaál Gaszton, Kovács J. István és Patacsi Dénes, — a ke­resztény­ párt részéről Vass József, I­iencz Károly, Roller István, Be­nic­zky Ödön és Túri Béla, — a disz­­szklensek részéről pedig Klebelsberg Kunó gróf és Fáy Gyula) jelent meg. A tanácskozás este tízig tartott. A kijelölt miniszterelnök a tanács­kozás eredményéről ezeket mon­dotta: Olyan megállapodás jött létre, amelyet ha a pártok részéről tar­tandó értekezleten el­ fognak fogad­ni, az egységes párt megalakulása biztosítva van. Az értekezlet után Rubinek Gyula munkatársunk elüti a következőket mondotta: — A megegyezés megvan. Kö­rülbelül 180 főnyi többsége lesz az új pártnak, bár mindenki előre­láthatólag nem fog benne részt venni. Hat tagú bizottságot küld­tünk ki, mely­­írásba foglalja a megállapodásokat, melyeket aztán holnap délelőtt a pártok elé ter­jesztenek jóváhagyás végett. A pártok a megegyezést vagy elfo­gadják, vagy nem, — de valószí­nű, hogy elfogadják, mert nagy külső nyomás kényszeríti őket erre. — Az uj párt neve előrelátható­lag Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földmives­párt lesz, s a vidéki szervezetek is egységes vezetés alá kerülnek. — A kormány­programm fékül­é­sébWrMHtW J@*d&en jsla pártprogrammok összeegyeztetése sem fog különösebb nehézségek­kel járni. A keresztény­ párt megbízotta­inak­ felfogását Vass József következő szavai tükrözik: — Pártunk holnap délelőtt tizen­egy órakor dönt véglegesen a par­­lamen­ti pártokkal való egyesülés­ről. Az alap megvan, s a pártoktól függ, hogy jóváhagyják-e a meg­egyezést, vagy sem. A fentiek után biztosra lehet re­mélni, hogy­­) holnap már hivatalosan is nyil­vánosságra hozzák a pártok, egyesülését. Kétségtelen azonban, hogy úgy tárgyi, mint személyi tekintetben igen sok nehézséggel kell még Beth­len István grófnak megküzdenie. A kormányzat alapja lényegében az a hét pont lesz, melyben a két párt már tegnapelőtt megállapodott — bizonyos azonban, hogy például a földreform kérdésében a disisziden­­sek lényegesen konzervatívabb ál­láspontot foglalnak el, mint akár nagyatádi Szabóék, akár a keresz­­tényszocialisták.­­ Ami a személyi kérdéseket illeti, e tekintetben pedig elkerülhetetlen lesz az egyéni sértő­döttség és féltékenység. Bethlen István gróf a belügyi tárca élére Ráday Gedeon grófot szeretné, ami viszont a pártoknak nem igen lesz ínyükre. — Nehéz azonkívül egy pártban elképzelni Sigray grófot vagy Palavicini őrgrófot — Rubinek Gyulával, annyi személyes torzsal­kodás után. De nagyatádi Szabó fü­vei közül is sokan vannak, akik nin­csenek elragadtatva a fuziótól, s igazán csak a vezér nagy tekintélye bírja rá őket az egyesülésre. Ifeg Bess, a pártok taléra* A példák esti közös értekezleten létrejött a megegyezés.­­ Szombaton derogal döntenek vég­legesen a pártok. szélbeni beruházási hitelt is. Kölcsö­­neinek két évi kamatját az állam vi­seli és a törlesztés erre az időre fel van függesztve. A birtok tíz éven belül elidegenít­hetetlen. Aki az új törvény alapján jut föld­birtokhoz, az azt tíz éven belül el nem adhatja, haszonbérbe is csak családi haláleset miatt. A községi elöljáróság véleményére, nem meg--­­felelő művelés esetén, a birtok el- , vehető és fölötte újra az Országos­­ Telepítési Tanács rendelkezik, ötven holdon felül haszonbérletet­­ csak az szerezhet, ki vagy okleveles­­­ gazda, vagy legalább tíz év óta a­ mezőgazdálkodás a főfoglalkozása." —iww<w,»iwwii<íimw»wwwi«i«iii A metsifjodás lehetősége. Egy bécsi orvostanár világraszóló. ^felfedezése. iA NtoS Freie Presse vasárnapi •száma, az orvostudomány körébe vágó, világraszóló felfedezésről ad hírt. Ve­­zetőhelyen közli Holzknecht bécsi or­. ▼ostanár nyilatkozatát azoknak a ku­tatásoknak az eredményéről, amelye­ket Steinach tanár folytatott és ame­lyeknek célja, hogy az orvostudomány­­bizonyos határokig meghosszabbitás.

Next