Friss Ujság, 1928. augusztus (32. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

a Bánhidánál kigyulladt. Mire a tüzet észrevették, a kocsi már láng­okban állott. A­z utasoknak még idejében sike­rült leugrrálni az égő kocsiból. A lángban álló kocsit lecsatolták a szerelvényről és a mozdony mint­egy 5 kilométeres úton rohant vele a bánhidai állomásra, de mire oda­érkezett, a kocsi porrá égett. A vizsgálat megindult annak ki­derítésére, kit terhel a kocsi ki­­gyulladásáért felelősség. WARKAPAPIR­A/H­ÜVELY W­­AP FELÜLMÚLHATATLAN BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Rendőrkézre került a szeretetado­­mányok szélhámosa Rengeteg embert károsított meg a Budapestről kitiltott gödi kertész Hónapok óta keresett veszedel­mes szélhámos került ma véletle­nül a rendőrség kezére. Egy bel­városi kereskedő lakásába ma dél­előtt ismeretlen férfi csengetett be. A szobalány nyitott ajtót. — A vámhivatal kiküldötte va­gyok — mondotta a férfi. — A maga gazdája számára élelmiszer­csomag érkezett gróf Almásyék birtokáról. De mielőtt a csomagot kézbesítenék, előbb be kell inkasz­­szálnunk a 10 pengős fogyasztási adót. — Én nem adhatok pénzt. — Je­, lelte a leány — mert a gazdám nincs itthon. — Pedig ez igen fontos és sür­gős volna, mert az élelmiszer önnyen megromlik a mostani nagy melegben. A szobalány már-már hajlandó­nak mutatkozott, hogy a sajátjá­ból kifizeti a 10 pengőt, amikor megérkezett asszonya. Az ismeret­len férfi erre hirtelen menekülni akart, de utána rohantak és a kapu alatt sikerült is elfogni. Át­adták egy rendőrnek, aki, bevitte a főkapitányságra. Itt kiderült, hogy egy régóta ke­resett szélhámos került a rendőr­ség kezére. Pólya-Paulovics Ist­vánnak hívják, 52 éves kertész, Gödön lakik, ahol háza és nagyobb kertje van. Paulovics István már hónapok óta igen ravasz csalások sorozatá­ból él. Minden reggel vonatra ült és bejött a fővárosba, de nem a nyugati pályaudvaron szállt le, mert már hosszabb ideje ki van tiltva a főváros területéről, hanem Újpesten és onnan villamoson jött Budapestre. Azokon a helyeken, ahol meg­tudta, hogy csak a szobalány van odahaza, becsengetett azzal, hogy élelmiszercsomag érkezett a lakás tulajdonosa számára. Ilyen módon több, mint harminc helyen sike­rült is kicsalnia 10—20 pengős ösz­­szegeket. De volt Pavlovicsnak egy má­sik trükkje is. Megjelent a külvá­rosi szegény emberek lakásán is és az otthon lévő naiv asszonyok­nak előadta,­ hogy szeretetcsomag érkezett számukra Amerikából. A szeretetadományt csak akkor ad­hatják ki, ha lefizetik a vámot. Paulovics Istvánt, aki már több­­ször volt büntetve, kihallgatása után ma délelőtt a rendőrségen le­tartóztatták. Rákosh­­egyesi Budapest Keleti p. u.-tól 25 percnyire 200 négyszögöles TELKEK pengőé­t­elenként részfelfizetésre kaphatók. Pestkörnyéki Takarék és Ház­, építő Szövetkezetnél, Budapest, V. Erzsébet­ tér 5. félemelet. Telefon: Autom: 107— 18 és vasárnapokon délelőtt Rákoshegyen a Hieronimy-úton levő „Diófa" vendéglőben. 1928 augusztus 1. szerda FRISS UJSÁG A rakétakocsi k­itesztréfája Walk­er német feltaláló, mint már többször megírta, a „Friss Ujság“, új rendszerű automobillal és repülőgéppel kísérletezik, amely 250— 400 kilométeres sebességgel halad és amelyet rakéta hajt. Legutóbb az egyik próbánál a kocsi tényleg elérte a 250 kilométeres gyorsasá­got, de azután felrobbant. Képünkön a rakétakocsi látható. Jobbról a feltaláló, mellette a felesége. A textilmunkásokat fizetik a legrosszabban, de munkaidejük a leghosszabb A koncentráció és üzemcsökkentés nyolcezer textilmunkás­nak vette el a kenyerét — Pusztít a tüdővész és mell­­betegség a­ textilmunkásnők között — A textilvállalatok egy év alatt duplázzák meg a vagyonukat A textilszakmában, a gyapjú- és pamutiparban is megkezdődött az u. n. koncentráció, amely a vas­­iparban oly sok szegény munkás szájából vette ki a kenyeret. Ez a koncentráció, vagyis magyarul összevonás, azt jelenti, hogy meg­jelenik a láthatáron egy hatalmas bank és összevásárolja a szakma­beli gyárakat. A bank aztán így szól: „Minek csináljanak az én gyáraim konkurrenciát egymás­nak?"— Fogja tehát magát és — mondjuk — a hat textilgyára kö­zül beszüntet négyet, a marad­ék­­kettőnek a gyártmányait pedig olyan drágán adja el, amilyen drágán csak tudja. Teheti, mert csak olyan árut gyárt, ami nem jöhet be olcsóbbért külföldről a magas vámok, az u. n. vámvéde­lem miatt. A gyárak ezen machinációját tehát­ megszenvedi a munkás, aki kenyér nélkül marad és a fogyasz­tóközönség a néhány gyárból ala­kított kartellek diktatúrája foly­tán drága áron juthat csupán szükségleti cikkeihez. A koncen­trációk és üzemcsökkentések mi­att megdöbbentően nagy most a munkanélküliség a textilszakmá­ban. Emellett még folytonosan bo­csátanak el munkásokat a gyárak, akiket pedig nem bocsátottak még el, azoknak szörnyen súlyos a helyzetük. Jóformán a mindenna­pi sovány kenyerüket sem tudják megkeresni, mert a gyárakban heti 3—4, legfeljebb öt napot dol­gozhatnak. Ez az a végzetes üzem­redukció, amely a nyomor szélére juttatta, a textilmunkások töme­geit. Akár órabéresek, akár pedig akkordba dolgoznak, 3—4—5 nap alatt kevesebbet keresnek, mintha teljes hat napon át dolgozhatná­nak. Beszéltünk különböző textilgyá­rak munkásaival. Tele vanak pa­nasszal. Elmondották, hogy mig pl. négy év előtt 32 pengőt keres­hettek hetenkint s ebből valaho­gyan el tudtak tengődni, addig most legfeljebb ha 20—24 pengő a heti keresetük, pedig azóta alapo­san megdrágult az élet. A textil­­munkások fizetése közismerten a legalacsonyabb minden más ipar­ággal szemben. Viszont a munka­idő a legnagyobb: 54—57 óra. be­tekint, szemben a többi szakmá­val, ahol 48 óra a munkaidő. És ilyen hosszú idejű dolgoztatás mellett nem képesek megkeresni a létfentartás legszerényebb jöve­delmét. A hosszú és r­osszul fizetett munkaidő különösen azért súlyos, mert a textilmunkások legna­gyobb része fiatal leány és több­gyermekes anya, akik a verejté­­kes gyári munka után szegényes háztartásukat is vezetni kénytele­nek, sőt csecsemő gyermekeiket is táplálják. Nem csoda, hogy a tüdőbaj, mellbetegség és más ba­jok megdöbbentően pusztítanak kö­zöttük. És mégis szerencséseknek mondhatják magukat, ha dolgoz­hatnak, hiszen nyolcezer szegény textilmunkás van foglalkozás nél­kül. Ezek a koncentráció és üzem­­csökkentés szomorú áldozatai. Bezzeg nincs okuk a panaszra a hatalmas textilgyárak dúsgazdag tulajdonosainak. Vannak vállala­tok, amelyek alaptőkéjük 100 szá­zalékát is megkeresik egy év alatt, vagyis rövid egy év alatt megdup­lázódik a vagyonuk. Mégis, ha a munkabérek javításáról esik szó, azzal tagadják meg a legkisebb bérjavítást, hogy akkor a magyar textilgyártmányok nem lennének versenyképesek a külföldi árak­kal. A valóság pedig az, hogy Ma­gyarországon a magyar textilcik­kek egy fillérrel sem olcsóbbak, mint a magas vámmal behozott külföldi áruk, amiket pedig a vá­mon kívül a vasúti szállítási költ­ségek is alaposan megterhelnek. Elpanaszolták a munkások azt is, hogy egyes üzemekben ajándékok­kal kénytelenek kedveskedni a mes­tereknek és almestereknek, akik többnyire csehek és más idege­nek,­­ azért, hogy jobb munká­hoz jussanak. Sok függ ugyanis attól, hogy milyen géphez, miféle munkára osztják be az illetőket. Ettől függ ugyanis, hogy többet vagy kevesebbet tudnak keresni néhány fillérrel. Bérjavítást senki nem mer kérni, mert hamarosan következik az elbocsátás. Az ilyen okból­ elbocsátott textilmunkáso­kat pedig nem igen alkalmazza a többi gyár, ahol csodálatos mó­don mindig tudják már, hogy kit miért bocsátott el valamelyik vál­lalat. Ezeken a szomorú állapoto­kon segíthetnének a gazdag tex­tilgyárak. Óriási jövedelmeikből bízvást tennék rá,­­ hiszen jutna és bőven maradna is még nekik a pompás haszonból. S. S. Lemészárolta a szeretőjét Borzalmas, véres szerelmi ta­­gédia Bécsben Bécs Hernals kerületében az elmúlt éjjel véres gyilkosság történt. A Frauenfelderstrasse egyik földszin­tes házából vérfagyasztó segély­kiáltások hallatszottak. Két rend­őr be akart menni az épületbe, de a kapuban egy férfi fogadta őket és így szólt hozzájuk: — Nem történt semmi, a nő csak veszekszik velem. Alig néhány perccel később az ablakon egy vérrel borított asszony mászott ki és a rend­őrök előtt eszméletlenül össze­esett. A kegyetlenül összeszurkált­­ nő Sere Júlia 36 éves kávéházi szakács­nő volt, aki a vele közös háztar­tásban élő Margreiter Ferenc 38 éves csatornatisztító munkás a szó szoros értelmében lemészárolt. Margreiter és Serr állandóan civakodtak egymással és tegnap este a férfi veszekedés közben elő­vette kését, amellyel barátnőjét összeszurkálta. Serr Júliát kórház­ba szállították, de már útközben meghalt. A gyilkos férfit, akit az egész környéken erőszakos, vere­kedő természetű embernek, a kese­­lők királyának ismertek, azonnal letartóztatták és megállapították, hogy teljesen józan. Kihallgatása­­hogy teljesen józan. Kihallgatásü­­zékenységből követte el. A nő né­hány nappal ezelőtt panaszkodott egyik szomszédasszonyának, hogy a férfi kegyetlenül bánik vele, hogy egy napon meg fogja ölni. Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között miért marad vele együtt, azt válaszolta, hogy mindezek elle­nére ragaszkodik hozzá. imiiiimiiiiiiiiimiiiiMiMiiiiMiiimimiiiiiimiiiimiiiiMiinii Németországban fütyü­léssel, Olaszországban virágesővel fogadták Nobilet és társait . Berlin, július 31. Nobile tábornok és az Italia töb­bi hajótöröttjének németországi útja nem ment végbe teljesen si­mán. Amidőn Nobile a nürnbergi vasút­i állomáson megjelent a háló­kocsi ablakában, a pályaudvaron összegyűlt tömeg lármásan tüntet­ni kezdett. Fütyülök kerültek elő s perceken keresztül hangzottak is pfus-kiáltások. Nobile a hallei állomáson ki akart szállni a kocsi­ból, kísérői azonban visszatartot­tak, minthogy a közönség ellensé­ges magatartást tanúsított az ola­szokkal szemben. Lármás kiáltások hangzottak el: „Malmgreen! Malm­green! Hol hagytátok Malm­­greent?“ Berlin, július 31. Az Italia hajótöröttjeinek útja Olaszországon keresztül valóságos diadalmenet volt. Már a berni ha­tárállomáson, ahova Nobile háló­kocsija hajnali 4 órakor érkezett meg a müncheni gyorssal, a kiván­csiak százai várták Nobilet és tár­sait, akiket lelkes éljenzésben ré­szesítettek. Nobile hálószobáját virágesővel borították el. Az ünne­pi fogadtatás ezután minden állo­máson megismétlődött, ahol a vo­nat megállott. Bozenben a katonai és polgári hatóságok képviselői üd­vözölték az Italia megmenekült utasait. A bozeni pályaudvaron ezrekre menő tömeg gyűlt össze, akiknek lelkesedése nem ismert ha­tárt. A legviharosabb ünneplésben a trienti pályaudvaron részesítet­ték a hajótörötteket. A vonat reg­gel 9 órakor futott be az állomás­ra, ahol olyan nagy volt a tömeg, hogy kordont vontak a karabinie­­rik. Nobileék hálókocsiját valóság­gal megrohanta a tömeg és min­denki látni akarta Nobilet és tár­sait. A lelkes tüntetések Veroná­ban is megismétlődtek. Kerékpár t óra varrógép­­ ékszer „DIADAL** druh­áz „Svájci** VII., Tököly-ut 26. szám. — Részletre is előleg nélkül. — Kérjen díjtalan képes árjegyzéket.

Next