Friss Ujság, 1929. szeptember (34. évfolyam, 197-220. szám)
1929-09-01 / 197. szám
2 Nagyon nehezen gyógyuló sebeket és keléseket kaphat mindenki a legkisebb sérült, folyton, ha »eb& nem védi egy megbízható kenócesel éa k^,í;,n\ïnili^.ti?i^.t!,la!'sá8t6!. Ilyen kenóc.e ..PRAGM HAÍRIKENÍÍCS, mely mint háziszer hesizeteg, fájdalomcsillapitóleg hot minden aebre és a gyógyuló, nagyon gyorsan elősegiti. Sikerrel alkalmazzák wiiveflastrom helyett. Készíti B. Fracner gyógyszertera Ptija. A magyarországi főlerakat: .Üdvözítő* gyógyszertér Budapest, VI.. Népszinház'Utca 35 fán állottak, mert saját testi épségük, helyesebben saját életük megvédéséről volt szó. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék ítélethozatalra vonult vissza, majd hosszas tanácskozás után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Rubin Lajos, Sternberg György és Ötvös Károly vádlottakat az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétségben, Bárány Károlyt pedig hatóság elleni erőszak vétségében és ezért Rubin Lajost egyévi fogházra, Sternberg Györgyöt egyévi és hathónapi fogházra, Ötvös Károlyt pedig kétévi fogházbüntetésre ítélte s mindhármukat a főváros területéről örökre kitiltotta , Bárány Károlyt kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. A törvényszék elrendelte Ötvös Károly azonnali letartóztatását azzal a megokolással, hogy az ítélet súlyosságára való tekintettel megszökésétől alaposan tartani lehet. A többieket szabadlábra helyezték. 1. A telepnek nincs fürdője, s hogy ez egészségügyi szempontból mit jelent egy 20 ezer főből álló lakosságra, arról fölösleges bővebben beszélni. 2. A telepi iskolafürdők nincsenek üzembe helyezve és strandfürdő hiányában közegészségügyi és egészséges gyermeknevelése szempontjából hátrányos. 3. A házak túlnyomó többségében nincs mosókonyha s a lakók kénytelenek a konyhában mosni. Ez nemcsak a gyermekekre káros, akik különösen télen egész nap gőzös lakásban kénytelenek tartózkodni, de káros magára az épületre is. 4. A telepen nincsenek fáskamrák, úgy, hogy a lakók tüzelőszükségletüket nem tudják előre olcsóbb árban beszerezni. 5. A telep utcáinak túlnyomó részét nem öntözik, ami maga után vonja azt, hogy szeles időben porjelleg borítja az egész telepet. 6. A Wekerle-telepen felszerelt villanyórákért még mindig havi egy pengőt kell üzetni, akkor, amikor a lakóknak az a meggyőződése, hogy az árak árát az eddigi fizetésekkel már többszörösen megfizették. 7. A telepnek nincs villamos közlekedése, amelyre annakidején a telep lakói komoly ígéretet kaptak. A Sárkány-utcai villamos, Bercsényi-, Zalán-utcák és Határ-úti megállóknál nincsenek várócsarnokok, a telepi lakosság az idő viszontagságainak van kitéve, ami különösen a fővárosi iskolákba járó tanulókra nézve jár súlyos kellemetlenségekkel. Az emlékiratot szombaton délletjsidták át Wekerle pénzügyminiszternek, aki megígérte, hogy orvosolni fogja a bajokat és hiányokat. HÖLGYEK JELSZAVA, Legjobban vásárolhatunk KCLEIY ANTAL divatnagy áruházában Mgy. 53. (Mícsa-u. sarok) Elítélték a Petőfi-téri tüntetőket Egytől-két évig terjedő fogházbüntetést kaptak A büntetőtörvényszék ma folytatta a kommunista Rubin Lajos és társainak bűnügyében a főtárgyalást. A tárgyalás megnyitása után Lindmayer Béla dr. ügyész kezdte meg vádbeszédét. — Igen sokan vannak, akik úgy gondolkodnak— mondotta — hogy itt csupán csak egy jelentéktelen kis epizóddal állunk szemben. Elfogadom, hogy itt tényleg csupán tüntetésről van szó. Azonban olyan tüntetésről, amelynek célja az, hogy az Isten, az ember, a magántulajdon elleni harcot győzelemre vigye. Hivatalos tudomásom van róla, hogy a szórványosan jelentkező kommunista tüntetésekben ezek a vádlottak mindig résztvettek s már megelőzően a mostanihoz hasonló cselekmények miatt a rendőrségre elő is állították őket. Az ügyész ezután a legsúlyosabb büntetést kérte a vádlottakra, akiknek védői ezzel szemben felmentést kértek. A védők szerint a vádlottak, akik egészen fiatal emberek, a tömeghangulat hatása alatt követték el a terhükre rótt bűncselekményt, részben pedig a beszámíthatatlanság hatámoslanság lelket indítóan szép látvány a központi vásárcsarnok belseje és a Ferenc József-híd környéke. Amit az áldott magyar föld megtermett, ami szemnek, szájnak kívánatos, az itt látható elénk rakva dombokká, sőt valóságos hegyekké az alsó és felső rakodóparton. A nyárutó bőségszaruját öntötték ki a dunaparti idénypiacon. Ahogy errefelé sétálgatunk a kora délelőtti órákban, látszik ám, hogy idegenek is forognak erre. Érthető is ez, hiszen teszem, aki Paksban jár, nem mulasztja el a vásárcsarnok megtekintését. Márpedig a budapesti központi vásárcsarnok semmiben sem áll mögötte párisi társának. Nekem és sokaknak még jobban is tetszik amainál. Vidám vásár a paradicsom és uborka-piacon. Hatalmas kocsitábor áll a Duna partján. A lovacskák a rúd mellett vannak, csakhogy fejjel a bak felé. A kocsikon paradicsom virít. Ha a lovacskákat megindítanák, egyenesen beletrappolnának a rengeteg paradicsomba. A kéklájbis árusok, akik főként Pótról és Rákos környékéről valók, ott állanak a paradicsom közepén, kezükben a karcsú puttonnyal. Ma sem értem, hogy ormótlan nagy csizmájukkal hogyan tudnak úgy mozogni a paradicsom között, hogy egy darabot sem gázolnak el. Hanem azért a nagy hőségben csak úgy csurog a paradicsomlé a kocsik fenekéről. A túlérett paradicsom ereszkedett meg és adja ki magából vérpiros nedűjét. Az egyik kocsinál különösen nagy az élénkség. Jól öltözött háziasszonyok kapaszkodnak föl a saroglyára. Weidlingot, kosarakat nyomnak előre és éktelen sivalkodást végeznek. — Nékem adjon, bácsi! — Ne neki, nekem! Én előbb jelentkeztem! — Pista bácsi, én vagyok soron! Tessék naccsád félrevonni a kosarát. Sorrend „lesz betartva!" Hát bizony sorrend nem igen „lesz itt betartva." Aki, ahogy tudja, úgy löki félre a másikat. „Pista bácsi" pedig, akinek a becsületes neve, miként a szekér oldalán olvasható, — Stregier János, — a bajuszát pedergeti és zavartan áll a zsibongás közepette, kiderül, hogy a Pista bácsinak titulált János bácsi megkontreminálta az egész dunaparti piacot és a paradicsom kilójának az árát leszállította tizennyolc fillérről tizenkét fillérre. Ezért támadt a nagy kavarodás a szekere körül. Félórával később már az egész soron tizenkettőért adták a paradicsomot, így változtatott az árakon egyetlen árusnak a bátor cselekedete. Az uborka is kapós cikk mostanság a piacon. Van, is uborka annyi, hogy Dunát lehetne rekeszteni vele. Azért nem olcsó ám ez a holmi. 14—16 fillér kilója. Ahogy szűk a piac, — kellemetlenkednek az árusoknak. A központi vásárcsarnokot tudvalevőleg harminckét év előtt építették. Akkoriban nem gondolták, hogy a hatalmas építmény szűknek fog bizonyulni. Mindössze napi 20 vagon kirakására készült a nagy csarnok, ma pedig már 150—200, sőt 250 vágón fut be megrakodva színültig gyümölccsel, zöldséggel, meg miegyebekkel. Idővel a nagycsarnok egész környéke bekapcsolódott a piacba és ma már a Dunapart, a Vámháztér is szűk az óriási forgalom lebonyolítására. Már elhatározták, hogy az idénypiacot kihelyezik a soroksári Dunapartra, Csepel közelébe s a nagypiac építkezését is megkezdték. De hát ebből csak 4-5 év múlva lesz piac, addig tart az építkezés, viszont ennyi ideig aligha lehet, várni a kérdés megoldásával. Nem csoda, hogy az árusok tele vannak panasszal. De nemcsak a szűk piac miatt panaszkodnak. A fótiak elsírják, hogy az Erzsébet királyné-uti vámnál csupán este 8-ig és reggel három órától engedik be őket Pestre. Emiatt nagy kerülővel a Váci-úti vámhoz kell menniök szekerükkel, ahol egész éjszaka nyitva a vámsorompó. Ez a kerülő másfél-két órás utat jelent és alaposan hozzájárul az általános drágaság fokozásához. Kérdezzük, miért van erre szükség, miért nem tartja nyitva a főváros az Erzsébet királyné-úti vámsorompót is egész éjszaka? Elvégre egy világváros forgalmát mégsem lehet lezárni este nyolc órakor. Az is jellemző a fővárosi bölcsességre, hogy most, a főszezon idején, amikor a legnagyobb szükség van minden talpalattnyi helyre , kövezik a Ferenc József rakpartot és ezzel is szűkebbre szorítják az amúgy is szűk piacot. Alig tudnak elhelyezkedni az árusok, viszont ha már este elhelyezkedtek, dupla helypénzt szed tő Dinnyehegyek és paradicsomos szekértábor a Dunaparton Idegenforgalom a dunaparti idénypiacon. — Kézitusa az olcsó paradicsomért. — Aki kilószám eszi a nyers uborkát. — Főszezonban kövezik a piacot. — Drágít a főváros. — A „részvény-dinnye" tragikus esete. A „Friss Újság" számára irta: Simonyi Sándor dr. Küzdelem a paradicsomért. Dinnyehegy a Dunaparti piacon. FRISS UJLAD 1929 szeptember 1. vasárnap ISKOLACIPŐT legjobbat, legolcsóbban BUDÁN preisachnál KRISZTINA-TÉR 3. (Auguszt-cukrászda mellett) nézelődünk, az egyik szekér mellett látjuk falatozni a közismert pesti Horák bácsit, aki arról nevezetes, hogy télen-nyáron lobogó gatyában járja a pesti utcákat. Nyers uborkát eszik bicskával, sóval és paprikával és szinte csurog a nyála az élvezettől. Kocsitól kocsihoz megy, mindenütt juttatnak neki egy-egy darabot. Azt mondják, egy-két kiló nyers uborkát is elfogyaszt így délelőttönként és még haza is visz magával néhány kilóval. Amióta uborkaszezon van, nincs megelégedettebb ember Budapesten, mint a gatyaszórával kérkedő, hórihorgas Horák bácsi. Ezüst Salvarsan ölté? Budapest, VII., Rákóczi út 32., I. emelet 1. szám Rendel egész nap 1. Rókussal szmbee*.