Friss Ujság, 1929. szeptember (34. évfolyam, 197-220. szám)

1929-09-01 / 197. szám

2 Nagyon nehezen gyógyuló sebeket és keléseket kaphat mindenki a legkisebb sérült, folyton, ha »eb& nem védi egy megbízható kenócesel éa k^,í;,n\ïnili^.ti?i^.t!,la!'sá8t6!. Ilyen kenóc.­e ..PRAGM HAÍRIKENÍÍCS, mely mint háziszer hesi­­zeteg, fájdalomcsillapitóleg hot minden aebre és a gyógyuló,­ nagyon gyorsan elősegiti. Sikerrel al­­kalmazzák wiiveflastrom helyett. Készíti B. Fracner gyógyszertera Ptija. A magyarországi főlerakat: .Üdvözítő* gyógyszertér Budapest, VI­.. Népszinház'Utca 35 fán állottak, mert saját testi ép­ségük, helyesebben saját életük megvédéséről volt szó. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék ítélethozatalra vo­nult vissza, majd hosszas tanács­kozás után a törvényszék bűnös­nek mondotta ki Rubin Lajos, Sternberg György és Ötvös Ká­roly vádlottakat az állami és tár­sadalmi rend felforgatására irá­nyuló vétségben, Bárány Károlyt pedig hatóság elleni erőszak vét­ségében és ezért Rubin Lajost egyévi fogházra, Sternberg Györgyöt egyévi és hathónapi fogházra, Ötvös Ká­rolyt pedig kétévi fogházbünte­tésre ítélte s mindhármukat a főváros területéről örökre ki­tiltotta­ , Bárány Károlyt kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte a törvény­szék. A törvényszék elrendelte Ötvös Károly azonnali letartóztatását azzal a megokolással, hogy az íté­let súlyosságára való tekintettel megszökésétől alaposan tartani lehet. A többieket szabadlábra he­lyezték. 1. A telepnek nincs fürdője, s hogy ez egészségügyi szempontból mit jelent egy 20 ezer főből álló lakosságra, arról fölösleges bő­vebben beszélni. 2. A telepi iskola­fürdők nincsenek üzembe helyez­ve és strandfürdő hiányában köz­egészségügyi és egészséges gyer­meknevelése szempontjából hátrá­nyos. 3. A házak túlnyomó többsé­gében nincs mosókonyha s a lakók kénytelenek a konyhában mosni. Ez nemcsak a gyermekekre ká­ros, akik különösen télen egész nap gőzös lakásban kénytelenek tartózkodni, de káros magára az épületre is. 4. A telepen nincsenek fáskamrák, úgy, hogy a lakók tü­zelőszükségletüket nem tudják előre olcsóbb árban beszerezni. 5. A telep utcáinak túlnyomó részét nem öntözik, ami maga után von­ja azt, hogy szeles időben porjel­­leg borítja az egész telepet. 6. A Wekerle-telepen felszerelt villany­órákért még mindig havi egy pengőt kell üzetni, akkor, amikor a lakóknak az a meggyőződése, hogy az árak árát az eddigi fize­tésekkel már többszörösen meg­fizették. 7. A telepnek nincs villa­mos közlekedése, amelyre annak­idején a telep lakói komoly ígére­tet kaptak. A Sárkány-utcai villamos, Ber­csényi-, Zalán-utcák és Határ-úti megállóknál nincsenek várócsar­nokok, a telepi lakosság az idő viszontagságainak van kitéve, a­mi különösen a fővárosi iskolák­ba járó tanulókra nézve jár sú­lyos kellemetlenségekkel. Az emlékiratot szombaton dél­­letj­sidták át Wekerle pénzügymi­niszternek, aki megígérte, hogy orvosolni fogja a bajokat és hiá­nyokat. HÖLGYEK JELSZAVA, Legjobban vásárolhatunk KCLEIY ANTAL divatnagy áruházában Mg­y. 53. (Mícsa-u­. sarok) Elítélték a Petőfi-téri tüntetőket Egytől-két évig terjedő fogház­­büntetést kaptak A büntetőtörvényszék ma foly­tatta a kommunista Rubin Lajos és társainak bűnügyében a főtár­gyalást. A tárgyalás megnyitása után Lindmayer Béla dr. ügyész kezdte meg vádbeszédét. — Igen sokan vannak, akik úgy gondolkodnak­­— mondotta — hogy itt csupán csak egy jelen­téktelen kis epizóddal állunk szemben. Elfogadom, hogy itt tényleg csupán tüntetésről van szó. Azonban olyan tüntetésről, a­melynek célja az, hogy az Isten, az ember, a magántulajdon elleni harcot győzelemre vigye. Hivata­los tudomásom van róla, hogy a szórványosan jelentkező kommu­nista tüntetésekben ezek a vád­lottak mindig résztvettek s már megelőzően a mostanihoz hasonló cselekmények miatt a rendőrség­re elő is állították őket. Az ügyész ezután a legsúlyo­sabb büntetést kérte a vádlottak­ra, akiknek védői ezzel szemben felmentést kértek. A védők sze­rint a vádlottak, akik egészen fia­tal emberek, a tömeghangulat ha­tása alatt követték el a terhükre rótt bűncselekményt, részben pe­dig a beszámíthatatlanság hatá­moslanság lelket indítóan szép látvány a központi vásárcsarnok belseje és a Ferenc József-híd környéke. Amit az áldott magyar föld megtermett, ami szemnek, szájnak kívánatos, az itt látható elénk rakva dombokká, sőt való­ságos hegyekké az alsó és felső rakodóparton. A nyárutó bőség­­szaruját öntötték ki a dunaparti idénypiacon. Ahogy errefelé sétál­gatunk a kora délelőtti órákban, látszik ám, hogy idegenek is fo­rognak erre. Érthető is ez, hiszen teszem, aki Pak­sban jár, nem mu­lasztja el a vásárcsarnok megte­kintését. Már­pedig a budapesti központi vásárcsarnok semmiben sem áll mögötte párisi társának. Nekem és sokaknak még jobban is tetszik amainál. Vidám vásár a paradicsom és uborka-piacon. Hatalmas kocsitábor áll a Duna partján. A lovacskák a rúd mel­lett vannak, csakhogy fejjel a bak felé. A kocsikon paradicsom virít. Ha a lovacskákat megindítanák, egyenesen beletrappolnának a ren­geteg paradicsomba. A kéklájbis árusok, akik főként Pótról és Rá­kos környékéről valók, ott állanak a paradicsom közepén, kezükben a karcsú puttonnyal. Ma sem értem, hogy ormótlan nagy csizmájukkal hogyan tudnak úgy mozogni a pa­radicsom között, hogy egy dara­bot sem gázolnak el. Hanem azért a nagy hőségben csak úgy csurog a paradicsomlé a kocsik fenekéről. A túlérett paradicsom ereszkedett meg és adja ki magából vérpiros nedűjét. Az egyik kocsinál különösen nagy az élénkség. Jól öltözött há­ziasszonyok kapaszkodnak föl a saroglyára. Weidlingot, kosarakat nyomnak előre és éktelen sivalko­­dást végeznek. — Nékem adjon, bácsi! — Ne neki, nekem! Én előbb je­lentkeztem! — Pista bácsi, én vagyok soron! Tessék naccsád félrevonni a ko­sarát. Sorrend „lesz betartva!" Hát bizony sorrend nem igen „lesz itt betartva." Aki, ahogy tudja, úgy löki félre a másikat. „Pista bácsi" pedig, akinek a be­csü­letes neve, miként a szekér ol­dalán olvasható, — Stregier Já­nos, —­ a bajuszát pedergeti és za­vartan áll a zsibongás közepette, kiderül, hogy a Pista bácsinak ti­tulált János bácsi megkontremi­nálta az egész dunaparti piacot és a paradicsom kilójának az árát leszállította tizennyolc fillérről ti­zenkét fillérre. Ezért támadt a nagy kavarodás a szekere körül. Félórával később már az egész so­ron tizenkettőért adták a paradi­csomot, így változtatott az árakon egyetlen árusnak a bátor cseleke­dete. Az uborka is kapós cikk mos­tanság a piacon. Van, is uborka annyi, hogy Dunát lehetne rekesz­­teni vele. Azért nem olcsó ám ez a holmi. 14—16 fillér kilója. Ahogy szűk a piac, — kellemet­lenkednek az árusoknak. A központi vásárcsarnokot tud­valevőleg harminckét év előtt épí­tették. Akkoriban nem gondolták, hogy a hatalmas építmény szűk­nek fog bizonyulni. Mindössze napi 20 vagon kirakására készült a­ nagy csarnok, ma pedig már 150—200, sőt 250 vágón fut be meg­rakodva színültig gyümölccsel, zöldséggel, meg miegyebekkel. Idővel a nagycsarnok egész kör­nyéke bekapcsolódott a piacba és ma már a Dunapart, a Vámház­­tér is szűk az óriási forgalom le­bonyolítására. Már elhatározták, hogy az idénypiacot kihelyezik a soroksári Dun­apartra, Csepel kö­zelébe s a nagypiac építkezését is megkezdték. De hát ebből csak 4-5 év múlva lesz piac, addig tart az építkezés, viszont ennyi ideig aligha lehet, várni a kérdés megoldásával. Nem csoda, hogy az árusok tele vannak panasszal. De nemcsak a szűk piac miatt panaszkodnak. A fótiak elsírják, hogy az Erzsébet királyné-uti vámnál csupán este 8-ig és reggel három órától enge­dik be őket Pestre. Emiatt nagy kerülővel a Váci-úti vámhoz kell menniök szekerükkel, ahol­ egész éjszaka nyitva a vámsorompó. Ez a kerülő másfél-két órás utat je­lent és alaposan hozzájárul az ál­talános drágaság fokozásához. Kérdezzük, miért van erre szük­ség, miért nem tartja nyitva a fő­város az Erzsébet királyné-úti vámsorompót is egész éjszaka? Elvégre egy világváros forgalmát még­sem lehet lezárni este nyolc órakor. Az is jellemző a fővárosi böl­csességre, hogy most, a főszezon idején, amikor a legnagyobb szük­ség van minden talpalattnyi hely­re , kövezik a Ferenc József rak­partot és ezzel is szűkebbre szo­rítják az amúgy is szűk piacot. Alig tudnak elhelyezkedni az áru­sok, viszont ha már este elhelyez­kedtek, dupla helypénzt szed tő­ Dinnyehegyek és paradicsomos szekértábor a Dunaparton Idegen­forgalom a dunaparti idénypiacon. — Kézitusa az olcsó paradicsomért. — Aki kilószám eszi a nyers ubor­kát. — Főszezonban kövezik a piacot. — Drágít a fővá­ros. — A „részvény-dinnye" tragikus esete. A „Friss Újság" számára irta: Sim­onyi Sándor dr. Küzdelem a paradicsomért. Dinnyehegy a Dunaparti piacon. FRISS UJLAD 1929 szeptember 1. vasárnap ISKOLACIPŐT legjobbat, legolcsóbban BUDÁN preisachnál KRISZTIN­A-TÉR 3. (Auguszt-cukrászda mellett) nézelődünk, az egyik szekér mel­lett látjuk falatozni a közismert pesti Horák bácsit, aki arról ne­vezetes, hogy télen-nyáron lobogó gatyában járja a pesti utcákat. Nyers uborkát eszik bicskával, só­val és paprikával és szinte csurog a nyála az élvezettől. Kocsitól ko­csihoz megy, mindenütt juttatnak neki egy-egy darabot. Azt mond­ják, egy-két kiló nyers uborkát is elfogyaszt így délelőttönként és még haza is visz magával néhány kilóval. Amióta uborkaszezon van, nincs megelégedettebb ember Bu­dapesten, mint a gatyaszórával kérkedő, hórihorgas Horák bácsi. Ezüst Salvarsan ölté? Budapest, VII., Rákóczi­ út 32., I. emelet 1. szám Rendel egész nap 1. Rókussal szmbee*.

Next