Friss Ujság, 1930. április (35. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
XXXVlévfel.Vam, 74. szám Budapest, 1930 április 1., kedd po» !TTV AT MA OTT ATI SZERKESZTŐSÉG POLITIKAI NAPILAP mm■ MM^ m Hl Hl B9 jM ÉS KIADOHIVAIAL Si1®' BPSk m giKH HPH| H ■ H §|Rj| ÉK BUDAPEST. VI.. SZOBI-UCCA 4. ELŐFIZETÉSI ÁRA: 3BiL— W&Jbl B jgk HL | H H MM m *■ filitofljzamoil: tut. 137-51, tut. 230-5& f KX UJXIlh Egyesüíníra:5£TMpoj:,S! 1 BBlww W w VflM 12 oldal Nagy képes regénymelléklettel ára 8 fillér Véres kardaffér egy Mester uccai vendéglőben A báró megszöktette a próbakisasszonyt Vasárnaponkint itt is, ott is megmozdul az ország, nyűglődik a gond. Makótól Mezőberényig sír a nyomorúság. Termésértékesítés, piachiány, hitelkrízis, munkátlanság, csupa megoldatlan kérdés, amelynek ősz óta ígérik az orvosságát s ma is ott tartunk valamennyien, mint Hága előtt. Azóta pedig megint elmúlt három hónap. Januárban kezdték és most várjuk Párisból a miniszterelnököt. Az ország tanácstalanul kérdezi vasárnaponkint : mi lesz már azzal a égkör-enyhüléssel ? Az alföldi munkanélküliség nyugtalanító megmozdulására is akadt a földmivelésügyi miniszter úr házi patikájában egy kis pillanatnyi csillapító. Hirtelen kiutaltak egy negyedmillió pengőt a csongrádi gát- és útépítési munkálatokra. Két és fél kilométer gáton tehát ideigóráig megindul a munka. De amikor olyan fokú a vidéki és fővárosi nyomorúság, hogy a földhöz ragadt szegény napszámost már hitelbe ajánlkozik munkára, ilyen pillanatnyi csillapító segélyekkel tartós nyugalmat teremteni s eredményes termelő munkát végezni nem lehet. A Hága óta kilátásba helyezett légkörváltozáshoz, a tavaszi munkalendülethez több szabadságra, átfogóbb tervszerű cselekedetekre volna szükség. Esztendők óta hiába követeljük, hogy a vasárnaponkint felsíró panaszokra egy összefogó gyógyítási módszer lenne a válasz. Hovatovább nincs az ország népének egyetlen rétege, egyetlen foglalkozási köre, amelyet meg ne bénított volna a gyógyítatlan gazdasági válság. Reméljük, a párisi tárgyalásoknak egyszer már mégis csak vége lesz. Mert legfőbb ideje volna, hogy a kormány figyelme már haza forduljon, hogy meghallja a vasárnaponkint egyre keservesebben síró panaszokat s megszívleli, mit beszél a nép, felfigyel a segélykiáltásokra, mert e segélykiáltások mind kétségbeesettebbek, mind sürgetőbbek és félő, hogy mire az illetékesek feleszmélnek és holmi kis pepecselő segítséggel jönnek, késő lesz. Ma már a segélykiáltásokat a vidéki kisgazdák és a városi demokraták együtt nyögik és sikoltják, mert az orvosolatlanul hagyott bajok hovatovább a nemzet életerejét ássák alá. Újpest-Istvántelek egyik szűk kis munkáslakásában bőséges istenáldás lepte meg Gulyás István seprűkötő feleségét. Hármas ikreket szült a szegény asszony. A szobában egymás mögött két ágy egy sporherd, szekrény, szétszórt limlomok, a falon egy Krisztusfej, az ágyban pedig sápadtan, vértelenül Gulyás Istvánná meg a három csecsemő. Névszerint Ilonka, Béla és Miklós. — Most már örülk neki —mondja bágyadt mosollyal — pedig először nagyon is megijedtem. Először jött a kisleány. Boldog voltam, mert lányt akartam én is, a férjem is. — Azután a bábaasszony azt mondta, várjon csak Gulyásné, jön még egy. Jött az első fiú. Ez nehéz szülés volt. Alig hogy lélekzethez jutottam, azt mondja a bábasszony: várjon csak Gulyásné, jön még egy. Bizony kiütött a verejték a homlokomon. Jóságos Isten, hát mi lesz itt? ... Mikor a harmadik is megvolt, ránéztem a bábára, már vártam a negyediket, így született meg a három Gulyás-csemete egy órán belül, március 21-én, tavasz első napján. Az apróságok apja 25 éves és heti keresete legjobb esetben 30 pengő. Mikor a három apróság megszületett, összesen egy vánkos és két ing volt készletben. Enynyire tellett Gulyáséknak. A három kis poronty egészen meglékült a hidegtől, takaró, meleg holmi hijján, míg a szomszédok szétfutottak az uccában és szereztek vánkost, meg kis inget a Gulyásgyerekeknek. Ezután néhány adomány jött. A kormányzó felesége 50 pengőt, az újpesti polgármester 50 pengőt, egy bárónő 20 pengőt meg élelmet is küldött. — Bizony nagyon kellett a pénz — mondja a nagymama — aki büszkén mondja, hogy jó vér a leánya, mert neki például 16 gyermeke volt. — Nyolcéves házasok a fiatalok és máris öt gyermekük van. A hatodik meghalt. Mondta is a röm, hogy nem lesz gondja inasra, segédre, ha egyszer önállósítja magát. Az ikrek jól megtermettek és egészségesek. Ez irányban nincs is semmi baj. Csakhogy igen keveset keres a családfő. Nagyon szeretik egymást Gulyásék. Az aszszony elfogódottan beszél a férjéről, aki hét évvel fiatalabb nála, nem iszik, nem kártyázik, csak mindig otthon ül és most este munka után a három pályást babusgatja. Bőséges istenáldás az újpesti seprűkötő családban iiMiimiiiiiiimimiiiiiimimimmmimiimmiiimimiiiiiiii Kisgazdák és demokraták ellenzéki felaidulása Izgalmas ellenzéki szónoklatok a mezőberényi kisgazdagyűlésen Mezőberényben vasárnap rendkívül izgatott hangulatban folyt le a Békés megyei Kisgazdák Egyesületének közgyűlése. Schultz Mihály határozati javaslatot nyújtott be a mezőgazdasági hitel megkönnyítése, a borfogyasztási adó és közmunkaváltság, valamint a fényűző kultúrintézmények megszüntetése, a kartelek megrendszabályozása, a zsugoriságig menő állami takarékosság s a határidőpiac megszüntetése érdekében. Herczeg Sándor, a régi Nagyatádi mozgalom vezére a papirosbúza eltörlését követelte. Asztalos András tótkomlósi kisgazda arról beszélt, hogy a kormány szüntesse meg a hivatalos jelöltek intézményét, mire kórusban kiáltoztak: — Kinevezik a képviselőket! Éljen az általános titkos választójog! Az elnöklő Csizmadia Andrásképviselő többször félbeszakított.*