Friss Ujság, 1931. október (36. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

gon napi több termelés a tél öt hónapjában körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt legalább 16.000 embernek ad kenyeret. A miniszter nem akar a leütött széngazdálkodásra áttérni, mert a szükséglet teljes mértékben fedezve lesz. A rendeletben tervezett szankciók inkább csak intelmek, amelyek a tömegcikkek forgalomba hozásánál esetleg felmerülő, viszszaéléseknek akarják elejét venni. E helyen csak azt kérem a nagyközönségtől, bízzék a magyar szénben és igyekezzék szükségleteit lehetőleg november előtt fedezni, hogy a torlódást elkerüljük. Szterényi József báró követeli, ha a hazai széntermelés javára kivételes intézkedéseket teszünk, történjék gondoskodás arról is, hogy a hazai szénárakat ne emeljék. Schandl Károly a hazai tűzifatermelés fokozásáról kíván gondoskodni, Nagy Emil pedig a rendeletet csak úgy fogadja el ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. Rubinek István is a hazai szénárak lényeges csökkentését követeli. Chorin Ferenc kijelenti, hogy a hazai bányák nem fogják drágiítani a szenet és a Szénellátás lebonyolításánál a kereskedelem eddigi szerveit akarják igénybe venni. Wolff Károly inti a bányatulajdonosokat, hogy a helyzetet ne használják ki áremelésre. Kenéz Béla kereskedelemi miniszter kijelenti, hogy semmiféle korlátozás nincs tervezve a fogyasztás és belső forgalom tekintetében. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani, mert sem árdrágítás, sem a szénért való ácsorgás nem fenyegeti a közönséget. Kády Béla földművelésügyi miniszter kijelenti, hogy minden törekvése az, hogy itthon minél több tűzifát termeljünk, mely célt elérhetjük anélkül, hogy az erdőtőkéhez nyúlnánk, ha bizonyos mérsékelt túlhasználatot engedünk és ezt szétosztjuk a vágásfordulókra. A bizottság elfogadta a rendeletet azzal, hogy a behozatali korlátozás csak a devizaforgalom korlátozásának idejére történik és hogy a miniszteri bizottság felállításának kizárólagos célja a közönség érdekeinek megóvása. FRISS ÚJSÁG 1931 október 1. csütörtök Megdöbbentő rémségek a fővárosi ingyentemetéseken Nem temetés az, hanem a hitűrészek elfüldelése — 10—-14 napig temetetlen a halott Király Pál hírlapíró egy cikkében azt írta a Községi Temetkezési Intézetről, hogy kegyeletsértő módon bánik azokkal a halottakkal, akiknek hozzátartozói nem tudják megfizetni a temetkezési költségeket. Emiatt a vállalat perbefogta. A mai tárgyaláson tanúként kihallgatott Diebuck Antal dr., a törvényszéki orvostani intézet halottkezelő osztályának vezetője elmondotta tanúvallomásában, hogy a kórházi halottak ingeit a kórházakban lehúzzák és a hullákat meztelenül földelik el. Tillány Miklós, a IX. kerület plébánosa szerint a temetéseknél minden alkalommal kimennek a beszentelésre, bár a sírhoz nem kísérik ki a halottat, csak abban az esetben, ha ezt a család külön kívánja. Éber Antal országgyűlési képviselő állt ezután a bíróság elé tanúságtételre. Mint a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, utasította egy izben titkárát, hogy nézzen utána az ingyenes temetéseknek és tegyen jelentést, igazak-e azok a hírek, amiket az ilyen temetésekről beszélnek. Titkárom szerint ezek a temetések nem, temetések voltak, hanem a bonctani intézetekből összeszedett hullarészek elföldelése. Nagy érdeklődés előzte meg Holczer Károly dr. kamarai titkár vallomását. — Amikor megjelentem a temetőben — kezdte a titkár — egy furgonról tíz koporsót szedtek le. Az egyik temetőaltiszt mondott egy Miatyánkot és a koporsót betették a földbe. A temetőcsősz azt mondotta, hogy az ingyenes temetéseket az alkonyt órákban szokták végezni és egy sírba nyolc-tíz koporsót is tesznek. Megerősítette ezt a vallomást Irenek Sándor fosirásó tanúskodása, aki elmondotta, hogy az ingyen temetéseknél még soha sem látott papot, a koporsónál vagy imádkozik valamelyik sirásó, vagy nem. A ládákra nincs ráírva a halottak neve, csupán számok vannak rajtuk. Volt olyan láda is, amelyben több hullarész volt. Két évvel ezelőtt még keresztet sem tettek a sírokra. Ha nem fizetnek, temetetlenül marad a halott Schröder Ágoston temetkezési vállalkozó tette a legmegdöbbentőbb vallomást. A Baross-uccai szülészeti klinika halottas házában egy koporsóban két hullát és idegen holttest belső részeit látta, a koporsóból pedig folyt a hullalé. A községi temetkezési intézetnél sokszor 10—11 napig temetet ten a, halott — vallotta tovább — amíg valaki nem jelentkezik a fizetéssel, mert enélkül nem ravatalozzák fel. Ekkor is a temetkezési intézet tisztviselője mindent elkövet, hogy minél drágább temetésre vegye rá a halott hozzátartozóit. Több tanú következett ezután, főként a temetkezési intézet alkalmazottai, akik közül egyik sem tudott arról, hogy a temetkezési intézet kegyeletsértő módon bánt volna a halottakkal, vagy hogy a temetkezési vállalatnál rideg üzleti szempontok érvényesültek volna. Ezután az elnök a tárgyalás folytatását októberre halasztotta. Óvadékos szélhámoskodás a garázsportási állással Őrizetbe vették a kisemberek megkárosítóit A főkapitányságra tömegesen érkeztek a feljelentések Herczeg István magánhivatalnok, Bogdán Andor ügynök és Lösch Gyula magánhivatalnok ellen, akik kibérelték a Forgách utcában a Forgách-garázst és nyakra-főre szerződtették az óvadékos portásokat és más alkalmazottakat a garázsba. Havi 1000—140 pengős fizetést és ingyen lakást ígértek és száz pengőtől 1000—1500 pengőig menő óvadékot zsebeltek be a jelentkezőktől. Mert jelentkező akadt bőven. Csábította a szegény kisembereket a biztosnak látszó falatka kenyér és az ingyen lakás. Hamarosan rájöttek aztán, hogy szélhámosságnak estek áldozatul. Az egyetlen portási állásra 30 óvadékos embert vettek fel és összesen 60—70 embert károsítottak meg a jeles garázstulajdonosok alkalmaztatás ígéretével. A becsapott emberek — miután óvadékul adott pénzecskéjüket nem kapták vissza — feljelentették Herczeg Istvánt, Bogdán Andort és Lösch Gyulát, akiket kihalgatásuk után őrizetbe vettek. A becsapott emberek kára több mint 20 ezer pengőre rúg. Ökölcsapásokkal vitáznak a városatyák Vitéz Csik László kétszerarcába vágott Reisz Móricnak • Szégyenletes botrányba fulladt a főváros szerdai közgyűlése Példátlanul botrányos közgyűlés zajlott le szerdán az ifj városháza sok vihart látott termében. Az eddigi szócsaták után ökölcsapások következtek. A városatyák, akik a gazdasági válság orvoslásáról való tanácskozás végett jöttek össze rendkívüli közgyűlésre, dulakodtak, mint a korcsmahősök, órákon át tartó zsivajban a legdurvább kifejezéseket vagdosták egymáshoz s végre is belátták, hogy ezek után nem tudnak tanácskozni arról, hogy miként segítsenek a főváros népén. Mi azt hisszük, hogy ezek az urak levizsgáztak, ezek csak a városatyaság előnyeit tudják élvezni, ezek csak cirkuszt tudnak játszani a népnek nem szórakoztatására, hanem megbotránkoztatására, de kenyeret adni nem tudnak. A közgyűlés azzal kezdődött, hogy Lázár Ferenc, a keresztény párt nevében húsz pontból álló javaslatot terjesztett elő a gazdasági bajok orvoslására. Amikor a zsirdsági tűsről bebeszélt Horváth Pál a szocialisták sorából a nagy zajban közbekiáltott: — Gazság ez az uzsora s önök mégis tilrik. Mások szerint azt kiáltotta: Gazság, amit elmondott. Az önök disznó rendszere felelős ezért. Óriási felzúdulás támadt erre a jobboldalon, ahová Bánóczy László átment s magyarázni kezdte, hogy Horváth közbekiáltása nem Lázárra, hanem az exportcsereakcióra vonatkozik. A kereszténypárt hátrább ülő tagjai odatódultak, vitéz Csik László előrenyujtott karjával meglökte Bánóczit, akinek védelmére odasúgt Reisz Móric. A következő parrium dulakodás támadt, a többen lefogta Jfieiszt és ekkor vitéz Csik •‘'Tjász'ó öklével az arcába ütött. Hersid és Csik Lászlót közrefogják és, elhurcolják, Reisz dühében, hogy nem tudta megtorolni a sértést, szinte tombolt és öklével belövi a gyorsírók asztalának üvegtetejét. Az üvegszilánkok megvérzik a kezét. Ripka főpolgármester felfüggeszti az ülést. Az óriási zajban Peyer széket ragad és az emelvény felé dobja. Pár perc múlva néhány rendőr tűnik föl a gyűlésterem ajtajában és egy rendőrtiszt a baloldali társalgóban. Többen rákiáltanak: Mit keres itt a rendőr? — Engem, hivattak, — mondja a rendőrtiszt, de hamar eltávozik a rendőrökkel együtt. A szünet alatt a főpolgármester tanácskozik a pártok vezetőivel, majd külön Peyer, Bánóczi és Heisz bizottsági tagokkal és Szemethy főügyésszel. Egyszer csak Peyer felugrik s dühösen kiabálni kezd: — Jöjjön el onnan Bánóczi! Ne magyarázhasson nekünk, magyarázzon az öreganyjának! A vita arról folyt, hogy az ökölcsapás az ülés alatt, vagy annak felfüggesztése után történt-e. Közben nagy a türelmetlenség. Hangosan követelik az ülés megnyitását. Friedrich kezébe kapja az elnöki csengőt és erősen megrázza. Erre betódulnak a gyűlésterembe, de csak jóval ezután, 14 óra körül nyitja meg újra a gyűlést a főpolgármester. Sajnálkozását fejezi ki, hogy ily szörnyű jelenetekkel sértették meg az önkormányzat szentélyét. . A közgyűlés többsége a Wolff - párttal szemben kimondja, hogy vitéz Csik László súlyos rendzavarást követett el. Szemethy főügyész azt javasolja, hogy két napra zárják ki a közgyűlésről, Baktay 500 pengő pénzbírságot javasol. Peyer súlyosabb megtorlás végett javasolja az ügy áttételét az igazoló választmányhoz. A többség a főügyész javaslatát fogadja el . Fábián Béla indítványára a közgyűlés folytatását péntekre halasztják. Magyar nőt revolveres merénylete egy néger tréner ellen Heumann Klára újságírónő Parisban meg akarta gyilkolni Winkfield néger trénert, aki elhagyta őt és kisgyermekét Párisban óriási feltűnést kelt egy revolveres merénylet, amelyet egy magyar nő követett el egy ismert néger tréner ellen. Sleumann Klára magyar származású nő, aki öt évvel ezelőtt került Párisba, mint újságíróim, még gyermekkorában ismerte meg Winkfield néger trénert, aki annak idején atyja mellett dolgozott az egyik magyarországi versenyistállóban. Ismeretségüket tavaly újították fel, amikor a páriskörnyéki versenypályán véletlenül találkoztak- Végzetes tettére akkor határozta el magát a nő, amikor hétfőn kilették a szállójából, mert nem tudta kifizetni szobáját. Csecsemőjét az elhagyott anyák intézetében helyezte el, majd utolsó frankjaiból revolvert vásárolt és a saint gerillaini erdő szélén fekvő Maisons Laffittibe utazott, ahol a versenyistállók vannak. Itt előbb az erdőben néhány próbalövést tett, majd az istállók felé ment és mihelyt a trénert meglátta, azonnal rásütötte a fegyvert. A tréner sebesülése, mint a kórházban megállapították, könnyebb természetű. A lövés pillanatában ösztönszerűleg maga elé tartotta karját, ennek köszönheti megmenekülését, mert a könyökébe fúródott golyó egyenesen szívének volt irányítva. Budapesti társkörökben a szerelmi dráma mindkét szereplőjét jól ismerik. Winkfield néger zsoké, aki régebben Budapesten volt alkalmazásban, innen Varsóba került és Lubomirszky herceg versenyistállójának lett a trénere. A merénylő azt vallotta a rendőrségen, hogy tettét azért követte el, mert viszonyukból gyermek született és a tréner ezért szakított vele. A magyar gépgyártás nagyarányú egységesítéséről beszélnek, m mióta az úgynevezett 6-os szanáló bizottság a kereskedelmi tárca kiadásainak csökkentésénél arra a belátásra jutott, hogy okosabb volna az állami gépgyárat valamelyik nagy magánvállalattal, nevezetesen a Ganz-gyárral egyesíteni. Azzal érvelnek "emellett a fúzió mellett, hogy a két nagy üzem lényegében hasonló cikkeket állít elő és mind a két üzemen segítene az egységes irányítás. Amenynyiben a vezetés egységesítéséről van szó azért, hogy mindkét gyárvállalat munkásságának a kenyere és foglalkoztatása biztos ittas,sék, akkor nagyon helyes ez a térg. De semmiféle olyan egységesítés és racionalizálás, amely munkaalkalmat szüntet meg, nem helyeselhető takarékosság. Végre is az államháztartásnak is érdeke, hogy minél több kenyérkereső ember családja maradjon fogyasztója a termelésnek. A magyar gépgyártás egységesítésénél tehát csak a nagy állású vezetőségen lehet takarékoskodni, de nem a munkásságon.