Friss Ujság, 1932. június (37. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
2 séget és "ezeket a lehetőség szerint hadirokkantaknak juttatják. A hadirokkantakat városszéli, vagy környéki telepítésekkel kertbérletekhez, földhöz és így állandó megélhetéshez akarják segíteni. A főváros végül sürgeti a már készenálló rokkanttörvény tervezet mielőbbi törvényerőre emelését. Lemondott a román kormány Külföldi nyomásra távozott Jorga Iorga román miniszterelnök a király elnöklésével tartott minisztertanácson bejelentette a kormány lemondását. A minisztertanács után az újságírókkal is közölte, hogy a kormány lemondott. A király elfogadta a lemondást és hír szerint Titulescut bízza meg a kormányalakítással. Titulescut táviratilag rendelték haza Londonból. ..Politikai körökben elterjedt hírek szerint a kormány lemondása a pénzügyi nehézségek miatt s különösen amiatt történt, hogy a tisztviselőket nem tudja fizetni. Hozzájárult a válság kiélesítéséhez az is, hogy a francia kormány pénzügyi szakértője Románia pénzügyeiről olyan jelentést küldött Parisba, amely mindazoknak az államoknak a bizalmát megingatta, amelyek a lej értékmegmaradása céljából kölcsönt akartak nyújtani Romániának. A jelentés szerint Románia pénzügyi viszonyai teljesen zavarosak és szinte rendbehozhatatlanok. A kölcsönt nyújtó államok erre erélyes jegyzékben követelték, hogy Románia gyökeresen változtasson pazarló pénzügyi politikáján és ez a külföldi nyomás volt elsősorban a kormány távozásának oka. Mezőgazdasági népiskolákra 600 ezer pengőt költ a magyar állam. Éppen annyit, mint, amennyit művészeti tanintézeteire. Ipari és kereskedelmi szakoktatásra pedig mindössze annyit, mint amennyibe Magyarország Operaháza kerül. A művészi szakoktatás és az Operaház kétségkívül hozzátartozik a kultúrához, de egy ország kultúrájának ezek csak a virágai. Akultúra törzse és gyökere a földben van. A földművelésünk, az iparunk és a kereskedelmünk kultúrájától függ nemcsak a jelenünk, hanem a jövendőnk is. A földművelés, ipar és kereskedelem a kenyerünk és az életünk. Ezeknek a modern szakoktatására többet kellene költenünk, mint minden egyébre ebben az országban. Sajnos, csak 11OOMO pengő árú földművelést tanulhat a falvak új nemzedéke. Hogyan képzeljük, hogy ilyen készültséggel helytállnak a világversenyben?_______ Titulescu. Férfiöltönyi mérték szerint remek szabás és kivitelben finom szövetsaradékokból 48 pengőért készítünk. Verseny szabóság. Rottenbiller ucca 4-a., III. emelet. 1932 június 1, szerda FRISS ÚJSÁG Az éhező tanitók, a végrehajtások és a pazarlások A Kismagyarország nem bir el túlméretezett kiadásokat — Meg kell szüntetni az álláshalmozásokat — Vissza a faluba! — Zajos jelenetek a Házban A képviselőházban ma Éber Antal kifejtette, hogy a kis Magyarország nem bir el egy 140 milliós közoktatásügyi költségvetést, mert a nemzeti jövedelem több, mint 40 százalékát veszi igénybe az államháztartás, mely arány meghaladja már a józan gazdálkodás minden elképzelhető mértékét. A kereskedelmi és ipari szakoktatásra nem lehet ugyanannyit költeni, mint egyedül az Operaházra. Közpénzekből kizárólag oly célokra szabad költeni, melyek a termelő néposztályok megerősítését szolgálják. Azt hiszi a kormány, hogy ez az ország zenéből, sportból és gyűjteményegyetemből fog megélni? Azt kérdezem, mi sürgősebb feladat. Hat egyetemnek a fenntartása, vagy pedig az éhező tanítók megsegítése? Azért nincs fedezet a kultusztárcában a szerencsétlen tanítók fizetésére, mert a pénzt elpazarolták olyan kultúrintézményekre, amelyek nem állanak arányban az ország gazdasági erejével. Miért költünk hat milliót egyetemekre, amikor ezer és ezer embert teszünk tönkre végrehajtásokkal, csak azért, hogy a pazarlásra szolgáló összegeket előteremtsük? Ha a kormány nem fog transzferált bútorokból, elárverezett tehenek és malacok árából külföldi kollégiumokat fenntartani, akkor vissza fog térni a magyar dal az ajkakra anélkül, hogy azt külön költséggel kellene népszerűsíteni. Sreck Lajos támadja az Operaház vezetőségét, melyet ingadozás, kapkodás és bizonytalanság jellemez. Kórsán Károly a tanítók szomorú helyzetéről beszél. A tanítók a legnagyobb nyomorban élnek. Egyes vidékeken 1929—30. és 1931. évi tanítói fizetési hátralékok vannak. Éber Antal: Ez az igazi nemzeti szerencsétlenség, nem az Opera bezárása! Eckhardt Tibor az állásnélküli fiatalságról beszél és az álláshalmozás rendszerének megszüntetését követeli. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy állásokathalmozzunk, amikor a társadalomnak egy része kenyér nélkül van. Határozatban ki kell mondani, hogy közpénztárból két vagy többféle címen senki fizetést nem húzhat. Az ifjúság számára ki kell adni a jelszót: Vissza a faluba! A magyar nőknek azt mondja: vissza a családhoz! Nagyon helytelen, ha az 1920-as népszámlálás adatai szerint a közszolgálati alkalmazottak 55 százaléka nő. A nők elhelyezkedésénél sokszor illetéktelen protekció érvényesül, gyakran szerepe van az elhelyezkedésnél a csinos arcnak és jó bokának. (Derültség.) Egy hang a baloldalon: A selyemharisnyának! Eckhardt Tibor végül követeli a munkanélküliek munkahadsereggé való szervezését és országos jóléti alap létesítését. Sándor Pál azt mondja, hogy az Opera vezetősége a legteljesebben megbecsüli a színészeket. Erdélyi Aladár: És a színésznőket! (Derültség.) Sándor Pál: Ha bezárjuk az Operát, akkor az egyetemeket is bezárhatjuk. Erdélyi Aladár: A rádióból lehetne támogatni, ne menjen az egész privát kasszába. Fritz Artúr ellenzi a rostavizsgák intézményét, mert 15—16 éves korban még nem lehet eldönteni a tehetség kérdését. Kéthly Anna kifogásolja, hogy az oktatási kiadásokat erősen lecsökkentették, ezzel szemben a rendészeti és hadügyi kiadásokat érintetlenül hagyták. Sajnálatos, hogy a népoktatás ésaz óvodák terén is visszafejlődés van. A tanyai iskolákba néhol 3—1 kilométeres utat kell megtenni a rongyos cipőjű vagy mezítlábas gyermekeknek. A levente-intézményt támadja, amely állítólag sportcélokat szolgál, de a leventék kézigránát gyakorlatokat folytatnak. Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Kifelé beszél! Kéthly Anna: Ki felelős a leventeoktatók mulasztása által előidézett balesetekért? (Nagy zaj.) Farkas István: A kultuszminiszter röhög. Elnök rendreutasítja Farkast. Zsindely Ferenc azt fejtegeti, hogy a szocialisták a külföld felé igyekeznek hangulatot csinálni. Reisinger Ferenc: Butaságokat mond! (Nagy zaj.) Vázsonyi János szerint az a főfeladat, hogy minél erősebben fogyjon Magyarországon az irniolvasni nem tudók száma. Tiltakozik a numerusz klauzusz , ellen. A tanítók, tanítónők és óvónők helyzetén feltétlenül javítani kell. Farkas István kifejti, hogy a főpapi óriási vágyoitokból kellene eltartani az iskolákat. Kifogásolja, hogy senki sem ellenőrzi az egyházi adókat. Felemlíti, hogy egy tápiósiserei leventeoktató állítólag önvédelemből lelőtt két gazdalegényt, de eleinte le sem tartóztatták, csak később, amikor az ügyészség közbelépett. Mi van az alapítványokkal ? Ulain Ferenc határozati javaslatban követeli, hogy az alapokról és alapítványokról terjesszenek be részletes elszámolást. Különösen megvizsgálandó a Strahlenberg bárónő-féle alap, amelyet iskolánkívüli népoktatásra kellett volna fordítani, de belőle vették a halbiológiai állomás építési költségeinek egy részét. A Mária Teréziaalapból a Magyar Földművelő Részvénytársaságot támogatták. Más alapoknál is fordultak elő rendellenességek. Karafiáth Jenő kultuszminiszter felel a szónokoknak. A rostavizsgákról téves nézetek vannak elterjedve. A vizsgákon a tanév folyamán tanúsított előmenetelt veszik figyelembe. A gyorsírástanításnak az iskolákba való bevezetésére nagy súlyt helyez. Az alapokról hajlandó megadni minden felvilágosítást. Az állami számszék ellenőrzi az összes alapítványokat. Ezután általánosságban elfogadták a közoktatásügyi költségvetést. Legközelebbi ülés holnap. Gyújtogat és gyilkol a villám -tovább pusztít a vihar Emelkedik a Duna vízállása Az utóbbi napok erős esőzése következtében a Duna vízállása erősen emelkedett. Bécsben ma estére már 2 méter 80 centiméteres vízemelkedésre számítanak. Az esőzés az ország különböző vidékein megújuló viharokkal tovább pusztít. A nagylaki kendergyár raktárát felgyújtotta a villám. A hatalmas raktár a benne felhalmozott áruval és gépekkel teljesen leégett és magát a gyárat csak az egész környék tűzoltóságának vállvetett munkája tudta megmenteni. Villám gyújtotta fel Tóth Lajos kólái gazdálkodó házát is, amely a pajtával együtt porig égett. Kisújszálláson a villám több házba becsapott. A gyógypedagógiai intézetben a telefon mellett ütött agyon a villám egy háztartási alkalmazottat. A szarvasi határbanAvauszky Pál bérlő tanyájában ,a bérest sebesítette meg a villámcsapás, négy fallovat pedig agyonütött. Zalaszentmártonban Horváth György házát gyújtotta fel. Szekszárd közelében a vihar a summás munkásokra döntötte a kunyhót. A bedőlt fal agyonütötte Péter Lajosnét, Rácz Istvánt és feleségét pedig életveszélyesen megsebesítette. Kecelen az óriási erejű orkán hatalmas akác- és jegenyefákat tépett ki tövestül. A vihar igen nagy kárt okozott a szőlőkben és vetésekben is. Kétegyházán Gróf Zsófia hétéves kisleány libákat őrzött a mezőn. Nagy vihar támadt és egy villámcsapás halálra sújtotta a kis libapásztort. Matuska, az ekrazitos rém turbinatalálmányt küldött Budapestre Szorgalmasan rajzolgat a bécsi börtönben és terveket sző kiszabadulása utáni időkre A biatorbágyi katasztrófa bestiális lelkű előidézője, Matuska Szilveszter a bécsi börtönből is foglalkoztatja a közvéleményt. Az ekrazitos rém, mintha teljesen elfelejtette volna fogsága előtti borzalmas tettét, derűs rajzokat készít a börtönben, amelyen táncoló és vigadó embereket fest tussal. A rajzokat kiküldi feleségének, hogy értékesítse és ezeknek az árából tartsa el magát. Minden egyes rajzán ez a latin idézet áll: „Ad majorem dei glóriam“ ami magyarul annyit tesz: Az Isten nagyobb dicsőségére. A szörnyember nem átalja Isten nevét a papirosra vetni. Matuska felesége megtörve panaszkodik, hogy nem mer az emberek szemébe nézni, mert mindenkinek pillantásából vádat olvas ki, holott ő az életében senkinek sem vétett. Váratlanul szakadt rá a súlyos szerencsétlenség és nem tudja, hogy most mihez kezdhet. Magyar vendéglőt szeretne nyitni, mert jól tud főzni, de nincs pénze hozzá. Elmondja, hogy férje a börtönből egy turbinatervezetet készített, amelyet kívánságára Magyarországra küldött azzal, hogy a terv értékesítéséből származó összegeket az általa okozott károk megtérítésére fordítsák. Matuska egyébként a börtönben messzemenő terveket forgat betegágyában. Tüdőbetegség elleni, gyógyszer készítésén fáradozik és az a terve, hogy egy orvosi cég vezérképviseletét fogja elvállalni, ha kiszabadul. Matuska úgy látszik semmiképp sem számít a kötélre, amely pedig feltétlenül el fogja érni az utóbbi évek legszörnyűbb gonosztevőjét.