Friss Ujság, 1936. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-11 / 8. szám
\,rN 3 'y . 3j.-J3 JZ/.S' J ....\ \ JV 1936 JAN. 11. } Ma: Kisemberek Házatája ..--jlra 6 ffillér 41. évfolyam, 8. szám_______________________________Budapest, 1936 január 11. szombat előfizetési ári_____________ JP POLITIKAI RIAPILAI ■■■■ rml h db gn |H gu dh. hb ____ SmS! ::: 1 | ■40 16* EB 11 i% SI1 ÍIeríznoAlPERSTí,,,',,, ■miomonnieioiizeícsiornemere* gpi? M M W*. lEA Ili SÍI ül IS Ba»APK»r,r nlad Vasárnap.......................... fillér ■ tH IliiéiW WBlWI felelőn: *24-200 Vonat elé feküdt a sorsüldözött mezőőr Tejellenőrök véres autószerencsétlensége A kenyérdrágító pékkartel szívós következetességgel gyúrja a drágaságot. Nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a szegénység kenyeréből le ne törjön egy falatot. Hétfőre újabb ultimátumot szegezett az összes hatóságoknak, pékeknek és kenyérgyáraknak, mindenkit megfenyegetve, hogy a jövő héttől kezdve pedig drágább lesz a kenyér. Miért? Mert drágább lett a burgonya és drágább lett a liszt. Ezért nem lett volna szabad tétlenül nézni ősz óta, ami a burgonya drágításával történik. Mikor kora ősszel a nép élelmezése a drágaság következtében rohamosan romlani kezdett, az első szavunk az volt, hogy a nyomorúság élelmezésére megfelelő burgonyakészletekről kell gondoskodni. Nagyon jól tudtuk, hogy a drágaság mindig a tömegélelmezésnél nélkülözhetetlen alapanyagok árából indul ki és nemcsak a burgonyának, de a lisztnek, a kenyérnek is meg vannak a haszonleső érdekeltségei, amelyek kíméletlenül rávetik magukat, mihelyt a krumpli vagy a tűzifa, a liszt vagy az élesztő drágulni kezd és minden ilyen drágulás ürügy arra, hogy a nép betevő falatját drágítsák és a népélelmezést tovább rontsák. A nyomorúság már a szemétből él és a szemétdombok romlott maradékainak áldozatai vannak. Ilyen időkben Isten-kísértés kenyérdrágítással kísérletezni és a népélelmezés romlását tovább fokozni. A legmegdöbbentőbb az, hogy a pékkartel ultimátuma most már biztosra veszi, hogy a kenyérgyárak is alkalmazkodnak a kartel parancsához, holott a községi kenyérgyár vállalt kötelessége lenne piacon tartani az olcsó barna kenyeret, amely nyomtalanul eltűnt a pesti piacról. A legjellemzőbb azonban, hogy a pékkartel éppen a burgonyadrágaságra hivatkozik, mert nagyon jól tudja, hogy a szegény népnek egyedül a burgonya lenne a kenyérpótló élelmiszere. Mihelyt észrevették, hogy a nép már a burgonyát sem tudja megfizetni, egyszerre kaján mohósággal a kenyeret is tovább akarják drágítani. Hová jut a nép, ha fazekából a burgonyát, szájából a kenyeret veszi ki a drágaság? Hétfőig még van idő és a kormány kötelessége gátat vetni a kenyérdrágításnak. Földcsuszamlás miatt veszedelembe került a Várhegy délnyugati lejtője A Várhegy délnyugati oldalán veszedelmes földcsuszamlás történt, amelynek következményei egyelőre még kiszámíthatatlanok. A földcsuszamlás három-négy nappal ezelőtt kezdődött és az utcákon széles repedések, az úttest alásüllyedése árulja el a veszedelmet, a házak falai pedig megrepedeztek és meghajoltak. A városi mérnöki hivatal megállapítása szerint a földcsuszamlás azért következett be, mert a Lógodi ucca 63. sz. bérpalota alatt a hegyoldalban lévő Attila ucca 87. számú régi házat lebontották. Ez a régi épület támasztófala volt a hegyoldalnak és a lebontás következtében a talaj meglazult. A hegycsuszamlás katasztrofális következményeiről szóló részletes tudósítást lapunk belsejében találják olvasóink. Képünk a baloldalon a lebontás alatt álló Attila ucca 87. számú ház még megmaradt falait mutatja, efölött van a Logodi ucca 63. számú bér- ház, amelynek falai veszedelmesen megrepedeztek és meghajoltak. A jobboldalon a veszedelembe került Logodi ucca 63. számú bérház kapubejárata látható, amely fölött az egyik ablaknyílást gerendával támasztották alá, a másik ablakot pedig téglával befalazták, hogy a fal tartóerejét ezzel is lehetőleg fokozzák. A doloi halálsorok A feketék halált megvető rohamsorozata egy mocsárban megrekedt páncélgépkocsi ellen — Graziani és Desta herceg csapatainak birkózása a déli fronton A doloi háromszögben, a „halálsarokban*" a déli fronton lefolytatott véres csatározások érdekes részletei kerülnek most nyilvánosságra. Ezen a területen az abesszinek legerősebb hadteste vonult fel Desta herceg vezetésével. Az olaszok előőrsök útján akarták megállapítani az abesszin csapatok létszámát és az előőrsi csatározások során több helyütt nagyobb harcokra került a sor. Az olasz bennszülött csapatok néhány, páncélos kocsi segítségével elfoglalták az abesszin előőrsök Areri mellett húzódó megerősített állásait, amelyeket a modern hadvezetés tapasztalatai alapján építettek ki a feketék. Az egyik olasz páncéloskocsi elakadt a mocsaras terepen, mire az osztagparancsnok segítségért küldött hátra. Időközben az abesszinek halált megvető bátorsággal újból és újból megrohamozták a páncéloskocsit, amelynek gépfegyvertüze azonban minden támadást meghiúsított. Két teljes órán át szóltak a gépfegyverek, amíg megérkezett a segítség és ekkor végleg megtörték az abesszinok ellenállását. Az ütközet teljes nyolc órahosszat tartott és rendkívül véres lefolyású volt. Az olasz csapatok, miután csak előőrsi felderítő szolgálatról volt szó, az állások elfoglalása után visszatértek eredeti állásaikba. Az abesszin hadszíntér ismét