Friss Ujság, 1936. június (41. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

2 omlott. Özvegy Sági Györgyi­ szülésznő, aki az erdőben­­ gombát szedett,­­­v­­a megáradt patakba fulladt. Holttestét csak órák múlva talál­ták i meg. A­­ Gyöngyös-patak ki­­ára­dt medréből és elöntötte az or­­szág ttját. Egy kocsit lovastól­ fel­borított. A Rokonából és­ a Vértes­ből lezúduló víztömegek , annyira megduzzasztották a Göjd-patakot,, hogy az, kilépett medréből és el­­öntötte a Székesfehérvár— Moha közötti völgyet, majd behatolt Szé­kesfehérvár külvárosába, ahol a Szent György utcában hat házat teljesen körülzárt. Csór község 1j­.-. tárában a villám agyonütötte Au­­jovszki Pál 14, éves fiát, aki' 'a mezőn a teheneket legeltette. Háromórás jégverés a Hortobágyon A Hortobágyi csárdát a pün­kösdi ünnepek alatt 130 külföldi ■vendég kereste fel. A vendégeket a csárdában érte az óriási vihar, amelyhez hasonlóra , a­ Hortobá­gyon nem is­­em­lékez­ ígk. Hajdú­­­nbogilón hár'pótórás • jégverés ■ volt, amely 1500 hold laza vetésű semmisített­ meg és e Jött 100 ezer pengő kárt okozott Hétfőn Szer­belcshát község felett , vonult el­ a vihar. A villám a háza előtt a pa­don üldögélő Hód­i Sándor gaz­dálkodót és Ferenc nevű fiát­­ agyonsírította. A báran­yamegyei Nyíriéd­ község mellett" Szabó Mária" hatéves kis­leányt a vihar a mezőny érte." A kisleány futtában egy másszel teli gödörbe zuhant és, megfulladt. Ba­ján hétfőjn jégeső" esett, amely a­ gyümölcsösökben okozott kisebb károkat., Rorta, Istvánná .83 éves asszony a viharban eltévesztette az­ utat és beleesett egy csatorná­ba. Kimentették, de a kórházban meghalt. A gazdák ■ már ' nem ’!«’minde­nütt'örülnek a sok esőnek. Sok he­lyen a négy esőkések következté­ben a gabona megdőlt ,és­­fellépett a rozsda. Ha az időjárás jobbra for­dul, javulhat a gabonatejpnél’. Külföldön is viharok pusztítot­tak pünkösd ünnepén. Angliában a magasabban fekvő helyiken hó esett, Skóciában jégesők pusztítot­tak. A bulgáriai Zlatica­ környé­kén a villám 13 embert megölt. Rövid életű lesz a drágulás A környéken és a vidéken dúló zivatarok folytán kedden 20 rá­gó­nál és 130 szekérfuvarral ke­vesebb áru érkezett a csepeli vá­sártelepre, mint a mzúlt hét foly­a­mán. A termelők alig tudták meg­közelíteni, a határokban, vízben úszó földeket és a termények hosszabb időt igénylő szedése el­maradt. A z­öldborsó, a paraj, a sóska, tűz­­­iburgonya, a.­ zöldség és sárgarépa és a gyümölcsfélék felhozatala nagymértékben gyen­gült. Az áruhiány már­ a hajnali piacon éreztette hatását, reggel felé pedig, amikor a bécsi keres­kedők is megindították vásárlá­saikat, a zöldborsó 3—4, az u.ibu­r­­gonya 4—5, a paraj 6—8, a­­inka­­i—3, a cseresznye 10—15, a földi­eper pedig 5—10 pengővel drágult méterm­ázsánkint .A kerületi nyitt piacokon és a csarnokokban a drágulás mértéke még nagyobb volt. A főváros kö­zönsége riadva ■ látta a nagy ár­emelkedést. A kereskedők a meg­indult drágulási folyamatot rövid életűnek tartják, mert amint a ki­termelés megindul, ismét árubő­­séget várnak a piacon. . * . A kiskertészek mentenek! A vagonáruk és gazdafuvarok felhozatalának gyengülése még súlyosabb helyzetet teremtett vol­na a keddi piacon, ha a környék­beli kiskertészek nem érkeztek volna jelentősebb fuvarokkal. A­mikor szállítási nehézségek merül­nek fel a vidéken, a fővárost a kiskertészek mentik meg az áruhiánytól. A főváros mégis nagy terheket ró reájuk ás incs, révén elzárkózik a naponkint ál­landóan szállító kiskertészek áru­sító helybéreinek és egyéb terhei­nek iűé­rséklé-sérő­l . FRItárs UJSAb­lított június 8, szerda Dnétty felett... Leereszkedtek az ősről,varrnak, a hömpölygő Dunának mélységébe a mérnökök és a munkások. Jár­tak az örvényekben és az örvé­nyek fölött. Belekényszeritették a hatalmas cölöpöket a tajtékzó hullámokon keresztül a Duna fe­nekébe, titoktartó mélységébe. Az­után kifeszítették az új Ilid íveit a vizek fölött. A budai oldalon már készen van a Boráros téri Ilid egészen a Duna közepéig. Nyújtózkodik a hatalmas, óriási vaskar a szembenlévő part felé. Azt lehetne hinni, csak úgy ej­tették oda a sokmázsás súlyú ge­rendákat, acélívet a levegőbe. Mesz­­sziről nézve, olybá tű­nik fel, nem is tartja semmi alulról, csak va­lami láthatatlan erő és kívánság. Hónapok óta meglőzik a vaskat­ és várja, hogy találkozzék a má­sik kézzel, amelyik megragadja örökkétartó kézfogásban. Szakadé­kok felett, örvények felett nyúj­tózkodnak hatalmas erők, ember­­milliókat megváltó vágyak és vár­ják, hogy elinduljon feléjük az a másik kéz, hogy találkozhassanak. E­z történik, országoknak határain belül és határain kívül. Elhangza­nak a figyelmeztető szózatok, be­szédeket mondanak államférfiak, írásban és élőszóban. Felrajzolják a népek nagy szenvedéseit. Meg­tudjuk, hogy mi fáj nekik és azt is, hogyan lehetne meggyógyítani a szenvedéseket. Nyújtózkodnak e kezek. Megmérték már az összes mélységeket, átvilágították az ör­vényeket. Alámerültek a tudós koponyák és beszámoltak arról, mit láttak, mi lakik azokban a mélységekben. Csak arra volna szükség, hogy egyszer találkozza­nak is a hangok a megértésben és a cselekvésben. Akkor át lehetne hidalni azt, ami eddig c­sak elvá­lasztóvíz volt. Sóvárogva nyúj­tózkodik Buda felől az új hídnak a karja a másik part felé. Meg­kezdődött már a munka a pesti oldalon. Az új híd el fog készül­ni. Megindul majd felette az élet hatalmas ütemben. Ha egyszer si­kerülni fog azt a többi hidat is felépíteni, ha egyszer majd sike­rül a lelkek örvényeibe is cölöpö­ket verni é­s azokon át új utak­at kovácsolni, akor lesz, csakis akkor jobb sorsa nemzeteknek, ország­határokon belül és kívül. A kecskeméti zálogházi betörők a bíróság előtt A kecskeméti törvényszék ked­den kezdte meg a zálogházi be­törés ügyének tárgyalását. Valen­tin Miksa, Paharr Ferenc, Barna Mihály, Fried Sándor és­­S­pirók Gyula betörők. Rigó Lajos kecske­m­ét­ zálogházi becsüs segítségével, kifosztották a zálogház aranykam­­ráját és­ onnan mintegy öt­százezer pengő értékű arany ékszert és más drágaságot vittek el. Rigó Lajost a betörésnél való segédke­zésen kí­­vül, a törvényszék egyrendbeli folytatólagosan el­követett csalás miat is felelősségre vonja, mert a­­betörésnél akarta eltüntetni a mintegy 12­ ezer pengőn­ tehető sikkasztásának nyomait. A tárgya­láson elsőnek Rigó Lajost hallgat­ta ki a bíróság. Rigó tagadta, hogy része lett volna a betörésben, csu­pán azt ismerte be, hogy három év alatt 13 ezer pengőt sikkasztott a zálogház raktárából. Valentint Mik­sa kijelentette, hogy neki esze ágá­ban sem volt a zálogház kifosztása. Pointer és Fried említette neki a tervet és addig beszéltek, amíg belement. A zsákmányon a Kecs­kemétről Budapest felé robogó gépkocsiban sötétben osztozkodtak. Valentin igyekezett magának meg­szerezni az oroszlánrészt. A tár­gyalást sezrdán folytatják. Képün­kön a vádlottak láthatók. Kalap­ban Rigó Lajos. Leszúrta elvált feleségét Véres családi dráma Vaskúton A Szács m­egyei Vaskút község­ben véres családi dráma játszó­dott le hétfőn délután. V­ele Il­n­­e­r József kereskedő m­ár hosszas idő óta rossz viszonyban élt a feleségével. A házastársak külön is váltak, az asszony beadta férje ellen a válópert, melyet mi­ni be­ton­­tárgyalt a bajai törvényszék A bíróság a férj hibájából ki is mondta a válást. Hétfőn délután Welchner József megleste elvált feleségét, rá­támadt és követelte, hogy térjen vissza hozzá. Az asz­­szony kijelentette, hogy a bíró­ság már elválasztotta őket, semmi közük egymáshoz. Szó szót köve­tett, melynek hevében a keres­kedő előrántotta bicskáját és háromszor elvált felesége mellébe szúrt. Az asszonyt válságos álla­potban szállították kórházba, a merénylőt letartóztatták. — Gyomor-, bél- és anyagcserebetes­­­ségeknél, vérszegénység, sápadtság ás lesoványodó* eseteiben reggel, éhgyo­morra egy pohár természetes „Ferenc József** keserőviz­a­, emészt­őszervese működését hathatósan előmozdítja , így megkönnyíti a tápanyagok vérbe­­jutását. Az orvosok ajánlják, A magyar haza mindenkor számíthat fiaira Országzászló és hősi emlékmű­­avatások Ünnepélyes külsőségek között avatták fel likén a hősi emlékmű­vet. A hatalmas karcsú oszlopon 73 nevet írtak fel arany hetükkel: a hetvenhárom hősi halott nevét. A leleplezési ünnepségen meg­jelent gróf Bethlen István is és üdvözölte a jelenlévő József főher­ceget. A nagykanizsai leventezene­­kar Himnusza után d­r. Hadin László főszolgabíró nyitotta meg az ünnepet, majd gróf Bethlen István mondotta el beszédét. Ezen az emléklapon 73 becsületes ma­gyar ember neve van felírva —­­hangoztatta —­ akik dalolva vonul­tak a háborúba, tekintet nélkül fe­lekezeti, osztály, vagy ran­gkülönb­­ségre. A mai napon itt lebeg felet­tünk szellemük. És ha szükség lesz egy új rendeletre, ott leszünk. Te­gyünk fogadalmat, hogy a magyar haza mindenkor számíthat reánk. József kir. herceg avatta fel az emlékművet, aki szent kötelességé­nek tartotta, hogy Inke község hősi fiái előtt hódoljon. Négy és fél éven keresztül tapasztalta azt, mire képes Somogy fia. Nemcsak az emlékművön ragyog nevük, de lelkük itt van, áldja meg utódai­kat a magyarok Istene mind a két kezével, hogy nehéz sorsukat vi­seljék. — Pünkösdvasárnap avatta fel Eger városa Országzászlóját és az azzal kapcsolatos trianoni em­lékművét. Az avatási ünnepségre közel 15 ezer főnyi közönség gyűlt egybe, köztük többezer vidéki. Tir­­mánczy Nándor mondott avató­beszédet. — Cinkéjén az iparosság kezdeményezésére felállított Or­­szágzászlót pünkösdvasárnap avat­ták fel. Ruh­us Lajos, az önálló Iparosok Körének elnöke, majd az iparosság részéről még Varga La­jos mondottak beszédet. — Szép ünnepség keretében leplezték le a miszlai hősök emlékművét. Az avatóbeszédet vitéz Thuránszky László főispán mondotta. — Fel­avatták Vág községben azt, az em­lékművet, amelyet a község hősi halált halt hősének emlékére emel­tek. Az ünnepen vitéz Somogy­váry Gyula képviselő mondott beszédet. — Vasárnap avatták fel Pápán a hadifogságban elhunyt hősök em­lék­ha­rangját. Hegyel tábori mise volt. Utána elhelyezték a haran­got a f­erencrendiek templomának tornyában. Délben a Hadirokkan­tak, Hadiárvák, Hadiözvegyek Or­szágos Szövetsége a városházán gyűlést tartott. Délután a hősök sírjánál volt emlékünnepély.­­­ A sashalmi polgári társaskör hétfőn este hazafias ünnepséget rendezett. Dr. Javornitzky Jenő mondott ün­nepi beszédet s felavatta a kör he­lyiségében elhelyezett kis Ország­­zászlót. — A volt soproni tüzérek bajtársi köre pünkösdvasárnap tar­totta szoborleleplezési ünnepségét, amelyre nemcsak az ország volt tüzérei jöttek el, hanem a mon­archia tüzérségének katonái közül is számosan azok, akik Ausztriá­ban élnek. Az emlékműnél, amely Vas József szobrász műve, dr. Rakovszky Tibor országgyűlési képviselő beszéde után Albrecht kir. herceg mondott ünnepi beszé­det. -- Pünkösd vasárnapján lep­lezte le a Soproni Tüzérek Baj­társi Köre Sopronban a bősi tü­zérszobrot. Az ünnepséget tábori mise előzte meg, amelyet Husz István tábori püspök mondott. Rakovszky Tibor országgyűlési képviselő beszéde után az avató beszédet Albrecht királyi herceg tartotta. A herceg lelkes szavak­ban emlékezett meg a magyar ka­tonáról, akinek a háború alatt, ta­núsított hősiessége még az ellen­ség megbecsülését is kicsikarta.

Next