Friss Ujság, 1937. március (42. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

2 A miniszter a kormány legújabb szociálpolitikai alkotásainak kap­csán hangoztatta, hogy a maximá­lis munkaidő és a legkisebb munka­bér kérdésének rendezése iparág­ról iparágra halad előre, vigyáz­va, hogy a kettős megterhelés a termelést se bénítsa meg. A kor­mány tisztában van a magántiszt­viselői réteg súlyos helyzetével és ezért behatóan foglalkozik a ma­gánalkalmazottak viszonyainak ta­nulmányozásával, amelyeknek rendezése küszöbön áll. Bejelentette a miniszter, hogy a LÁB keretében 200 ezer pengős in­dító tőkével a kormány hozzá akarja segíteni a munkásosztályt kis családi házak szerzéséhez. Ter­vezik a családi munkabérek rend­szerének bevezetését, amennyiben a családos alkalmazottak részére, különösen gyermekei után, külön bérpótlékot akarnak megállapíta­ni. Minden dolgozónak üdülést, fizetéses szabadságot kell biztosí­tani., A munkahelyeken az egész­ségügyi berendezések létesítését szorgalmazzák. Tovább akarják fejleszteni a békéltető intézményt. Ezután Mikecz Ödön belügyi ál­lamtitkár tartott előadást arról, hogy milyen a falu vezetője. Utalt arra, hogy a falu szükségletei újabban lényegesen megszaporod­tak. A kulturális és gazdasági fel­adatokon kívül egészen új feladat­kört jelentenek ma a szociális és egészségügyi kérdések. A falusi lakosság kereseti viszonyai megromlottak. Ez a helyzet tragikussá teszi a fa­lu vezetésére hivatott középosztály, elsősorban a jegyzői kar feladatát. A vezető jegyzőnek minden erejét meg kell feszíteni, hogy megold­hassa a rá háruló feladatokat. Ritka eset, hogy a jegyző egy­magában alkalmas legyen a falu vezetésére. Ezt a vezető szerepet a falusi középosztály egyetemességé­nek, a lelkésznek, tanítónak, a fa­lun letelepedett szabadfoglalkozá­­súaknak és gazdaosztályoknak kell közösen betölteni. A közigazgatási megoldások módját egyszerűsíteni kell. A közigazgatási tanfolyamok fel­adata olyan jegyző­ típust­­ állítani a falu élére, amely vezetője akar és tud lenni a falu közösségének. A szélsőséges jelszavak nyomorúságba visznek Érdekes képviselői beszámolók vasárnapja Vasárnap délután Rákoscsabán Fábián Béla képviselő beszámolót tartott. Az utolsó hónapok szo­morú jelenségeit tette szóvá és ki­jelentette, hogy amely országban a felelőtlen elemekkel szemben nem lépnek fel keményen, ott meg­szűnik a munkakedv. Az egyetemi zavargások alkalmával önkéntele­nül felvetődik a kérdés, hog­y ki akar a magyar ifjúság révén me­gint képviselőségbe, vagy vala­mely jó zsíros állásba kerülni. Apponyi György gróf is felszó­lalt és a felelőtlen elemek izgatá­sai és lazításai ellen foglalt ál­lást. Györki Imre Debrecenben tar­tott beszámoló gyűlésén ugyan­csak a szélsőséges tüntetések ellen foglalt állást. Leszögezte, hogy a jelszavak mögött, amelyek után most indulnak, a még nagyobb nyomor réme leselkedik. Züllött mágnások, beteg Arisztidek pró­bálják tévútra vezetni a tömege­ket. Csoór Lajos Túrán tartott, beszá­molót vasárnap. Arról beszélt, hogy nincs szükség semmiféle ide­genből behozott eszmeáram­latra, mert ezeréves alkotmányunk van, amely mindig simult az idők köve­telményeihez. A nemzeti demokrata párt­ va­sárnapi társasvacsoráján Vázso­­nyi János a nagy tömegek gazda­sági helyzetének javítását sür­gette. FRISS UJSÁG 1937 március 2. kedd /í£*v/za-s 4 családi munkaiét alár,a kinek hány gyermeke van. Ebbe a nagyjelentőségű, az idők szavát megértő mondatba foglalták an­nak a tanácskozásnak értelmét, amelyiket Komárom városában tartottak meg. Összehívták a kör­nyék nagybérlőit, nagybirtokosait, a vidék uradalmainak vezetőségét, a községi jegyzőket és elöljáró­ságokat. Nemcsak arról beszéltek, mit kellene tenni a nép sorsának megjavítása érdekében, hanem számoltak arról is, mit tettek már eddig. Az egyik birtokos a saját bérletén kipróbálta azt, milyen hatása van, ha a gazdasági és szegődményes munkások család­jában a segítést arányba hozzák a gyermekek számával. Abból in­dult ki, hogy a jelenlegi bér leg­feljebb olyan gazdasági munkás­családnak megélhetésére elég, ahol két gyermek van. Éppen ezért két gyermeken felül naponta minden gyermek számára félliter tejet és évente fejenként 100 kg. rozsot ad­nak pótlékul a rendes béren felül. Kiderült, hogy ez a rendszer fényes eredménnyel jár, mert a gazdasági munkásokat a nyomor, a kínzó gond, szenvedés nem gyötri, tehát nagyobb kedvvel végzik munkájukat és a birtokot ezzel termelőképesebbé teszik, a jövedelmet emelik. A családtagok száma legyen az alapja a munkabéreknek, ugyan­ezt a gondolatot hangsúlyozta Bornemisza iparügyi miniszter a közigazgatási továbbképző tan­folyam­­ megnyitásán. A családi munkabérek rendszerének beveze­tését tervezi, mondotta, a családos alkalmazott részére gyermekei után külön bérpótlékot kívánnak megállapítani. A régóta sürgetett családvédelemnek ez volna a jár­ható útja. A munka és a munka­bér arányosítása a családi élet követelményeivel. Az életfenntartó állandó kereset, de meg is lehes­sen élni belőle. Azt kérdezte va­laki egy tanácskozáson, ahol ha­sonló kérdésekről beszéltek és megállapították, hogy a szociális érzést már az iskolában kellene beoltani a tanulókba, tulajdonkép­pen mit is jelent ez a szó. A csa­ládi pótlék igénylése az ipari munkásság számára tárgyilagos magyarázata annak: mi a szociá­lis érzés, mit foglal magában a szociális gondolat. Nemzeti meg­újhodás azonban akkor lesz be­lőle, ha meg is valósítják minden téren! OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Meg akarta ölni a kórházban felesége merénylőjét Nyolc ápoló tudta csak megfékezni a dühöngő cipészmestert A gyöngyösi kórházban fekszik az újtelepi szerelmi dráma áldo­zata: Lajtos Sándor gyöngyösi ci­­pész felesége,, akit Kurcsinka Jó­zsef gyöngyösi cipész rettenetes módon összeszurkált szerelmi fél­tékenységből. Kurcsinkát merény­lete után áldozata fivére szurkálta össze. Mindketten kórházba kerültek. Az asszony állapota némileg javult, úgyhogy a rendőrség kihallgat­hatta. Elmondta, hogy őt Kur­csinka állandóan szerelmével üldözte, emiatt férje is elhagyta őt. Vasár­nap egyébként izgalmas jelenetek színhelye volt a gyöngyösi kór­ház sebészeti osztálya. A férj, Lajtos Sándor hazajött Budapest­ről és drámai körülmények kö­zött kibékült súlyosan összeszur­kált feleségével. Amikor a férj el­búcsúzott feleségétől és elvezette a kórházi ágy mellől két gyermekét is, hirtelen be akart rohanni a férfi sebészeti osztályra, ahol a sú­lyosan sebesült Kurcsinka feküdt. Az ápolók azonban útját állták. Engedjenek, — kiáltozott a felbő­szült férj a kórház folyosóján, — le akarok számolni azzal, aki fel­dúlta családi békességemet és fe­leségemet is meg akarta ölni. Nyolc ápoló tudta csak megfé­kezni a dühöngő Lajtos Sándort, akit végül is kivezettek a kórház épületéből. Lelőtte szerelmesét egy nyolcgyermekes olasz kereskedő Halálos szerelmi dráma Bécs nyílt utcáján Bécs belvárosában vasárnap este hét óra tájban a Stubenbasteinen a Városi Park közvetlen közelében gyilkosság történt. Domenico Pe­­rotti 57 éves olasz déligyümölcs­­kereskedő a nyílt utcán több re­volverlövéssel megölte dr. Goldreich­ Tivadar bécsi ügyvéd 38 éves feleségét. A gyilkos nem menekült el véres tette után, hanem megvárta, míg a rendőrbizottság a helyszínére érkezik. A revolverlövésekre össze­futott tömeg majdnem agyonverte a gyilkost, akit súlyos sérülései­vel a rendőrségre vittek. Perotti elmondotta, hogy 1934-ben ismer­kedett meg Goldreich­ Tivadarné­­val a római bécsi gyorsvonaton. Annyira beleszeretett az asszony­ba, hogy bár otthon Nápolyban nyolc gyermeke van és igen bol­dog családi életet élt, minden sza­bad idejét Bécsben töltötte, hogy az asszony közelében lehessen. Az asszony költekező életmódot foly­tatott, amit a gazdag déligyümölcskeres­­kedő pénzelt. 1935 nyarán meghívta az asszonyt Olaszországba és több mint egy hónapig utazgattak együtt. A múlt évben az asszony egyik levele Pe­rotti legidősebb fiának a kezébe került és ily módon kitudódott a szerelmi viszony. Perotti akkor otthagyta gyermekeit és feleségét és állandóan Bécsbe költözött. Eb­ben az időben, az abesszin háború során nagy üzleteket bonyolított le és volt elég pénze az asszony költ­séges életmódjának fedezésére. Később pénze elfogyott és csök­kenteni kezdte azokat az összege­ket, melyeket az asszonynak nyúj­tott. Emiatt állandó volt közöttük a veszekedés. Az asszony szakítani akart. Vasárnap délután moziban vol­tak, ahol az asszony ismét kijelen­tette, hogy szakítani akar. A ke­reskedő könyörögni kezdett. Az asszony azzal felelt, hogy rendőrt hív, ha nem hagyja békében. Pe­rotti ekkor előrántotta revolverét és többször az asszonyra lőtt. Az egyik golyó Goldreichné szívét járta ke­resztül és azonnal megölte. A rendőrségen kihallgatták az asszony férjét is, aki semmit sem tudott felesége és az olasz keres­kedő között fennállott szerelmi vi­szonyról. Ő maga is sok pénzt adott feleségének. Nem tűnt fel neki annak költekező életmódja, sőt megbocsátotta volna neki ballépé­sét, mert a meggyilkolt nő a „leg­jobb feleség”­ volt. Perotti kabát­­zsebében megtalálták az asszony fényképét, amelynek hátlapját a kereskedő szerelmi vallomásokkal írta tele. A gyilkost letartóztatták, majd a rabkórházba szállították. Ügye a rögtönítélő bíróság elé ke­rül. mmmmumm mmmm mmmm mmmm szám Megindult a paradíosomháboru Három fillért akarnak adni a konzervgyárak egy kiló para­dicsomért . Évek óta minden tavasszal fel­újul a vita, sőt háborúság a para­dicsom körül. A konzervgyárak hihetetlen alacsony árakat fizetnek a paradicsomért s ezt nem pótolja a kormány által nyújtott kiviteli jutalom, amely két fillérről már felülrésre csökkent. Az ármegálla­pítás kérdésében a földművelés­­ügyi miniszter döntött az elmúlt években s valutáris szempontból alacsony árak mellett, a termelők rovására is iparkodtak a kivitelt biztosítani. A földművelésügyi mi­nisztériumban most indult meg a tárgyalás, Rökk István miniszteri tanácsos elnökletével, a konzerv­gyárak és paradicsomtermelők ér­dekeltségei között, a mezőgazda­­sági érdekképviseletek, az OMGE és Mezőgazdasági Kamara részvé­telével. A konzervgyárak szövet­ségének alelnöke. Katona József igazgató, a paradicsompüré kül­földi értékesítésének nehézségeire hivatkozva, kérte a termelőket, hogy hoz­zanak áldozatot, mert különben a nagy fáradtság­gal megszerzett piacokat elveszí­tik. Előadta, hogy a termelőkkel már 380 vagonra 3 filléres ár mel­lett megkötötték a szerződést s ennél többet a "­yárak nem hajlan­dók fizetni, ha a kormány nem állapít meg magasabb árat. P. Varga Vince, a Pestkörnyéki Gazdakörök Szövetségének elnöke, hangoztatta, hogy hét év óta a ter­melők óriási áldozatokat hoztak, de 3 fillérért nem lehet adni a paradicsomot, amelynek ter­melési költsége 6 fillér. Ha tehát 4'0 fillérért adják, már akkor is óriási áldozatot hoznak. Az elnök javaslatára a földműve­lésügyi miniszter, döntését fogják kérni s ez elé érthető érdeklődés­sel tekintenek a jobbára kisgaz­dák, akik a múlt évben 12.000 ka­­tasztrális holdon termeltek paradi­csomot. — Könyörüljön rajtam! Agyon­üt a feleségem, ha pénz nélkül megyek haza. — Na és mit gondol? Az enyém talán nem cselekszi ugyanezt?

Next