Friss Ujság, 1937. december (42. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
a koldus ivótársára irányult. A véletlen, amely gyakran a legjobb detektív, ezúttal is kiderítette a titkot. A főkapitányság Harangozó-csoportjának detektívjei Budapest külterületein éjszakai razziát tartottak. A Hajtsár után szembejött a detektívekkel egy fiatalember, akinek a karján egy férfifelöltő és egyéb ruhadarabok voltak. Természetesen azonnal megállították és kérdésekkel kezdték ostromolni. — Honnan valók ezek a holmik? — kérdezték a detektívek, de a fiatalember nem tudott elfogadható választ adni. Szilibilincset tettek a kezére és még a hajnali órákban a főkapitányságon újabb kihallgatásnak vetették alá. Elmondta, hogy Braun Ferencnek hívják. A vallatás során azután beismerte, hogy tagja volt egy „bugázó társaságnak", amely a kocsikról és autókról különböző holmikat lopott el. A fiatalember először kitartott amellett, hogy még soha nem volt baja a hatóságokkal, aztán elszólta magát. ■_ Egyszer ebben az évben a pestszenterzsébeti járásbíróságon voltam őrizetben, de aztán elengedtek. . Harangozó detektívfőfelügyelő ebben a pillanatban a homlokára csapott és felkiáltott: — Hopp, akkor jó fogást csináltunk! Kapkodva, hörögve vall a gyilkos Harangozó detektív főfelügyelő, akinek kitűnő az emlékező képessége, visszaemlékezett arra, hogy a pestszentimrei gyilkosság után egy fiatalember került lopás miatt a pestszenterzsébeti járásbíróságra, el is ítélték két hónapra, a cellából azonban, ahol őrizetben tartották, megszökött. Szökése után egyik gyanúsítottja lett a pestszenterzsébeti rablógyilkosságnak, de nem sikerült őt kézrekeríteni. A detektívfőfelügyelő az állítólagos Braun Ferenc elé tárta ezeket az adatokat és a fiatalember bevallotta, hogy igen, ő szökött meg a járásbíróság cellájából. Harangozó detektív most hirtelen rácsapott a fiatalemberre: — Hát a gyilkosságot miért nem vallod be?! Ezeknek az erélyes szavaknak nem várt hatásuk volt. A fiatalember elsápadt, az álla némán mozogni kezdett, fejét ide-oda forgatta, mintha levegő után kapkodna, hörögve törtek elő belőle a megdöbbentő vallomás Szavai: Igen, én gyilkoltam meg az öreg koldust. A megdöbbentő beismerő vallomás után a gyilkos valósággal támolyogni kezdett, már-már attól tartottak, hogy összeroskad, vizet adtak neki, hogy csillapítsa izgalmát. Felhajtott egymásután több pohár vizet, azután hozzákezdett megrázó vallomásához: — Az öreg süketnéma koldussal — vallotta a gyilkos — Pestszenterzsébeten ismerkedtem meg, bementünk egy kocsmába s amikor az öreg fizetett, láttam, hogy van nála pénz bőven. Elhatároztam, hogy elveszem tőle, nem akartam megölni. Pestszentimre határában jártunk, már hajnalodni kezdett, végre elhatároztam, hogy most már csinálok valamit vele. Az országúton egy súlyos követ találtam, hirtelen felkaptam és fejbevertem az öreget. Az öregember nem vesztette el t Tangó Hiarmonika vOj. P 45.—től összes ll /.//)' / hangszerekről V- '•'/'i/n rjegyzéke ■ '^flSífíP ,ogyen küld rwwmjsáa IÉÉéM*****-^ Rákóczi-út 71 2 FRISS ÚJSÁG 1937 december 1, szerda rögtön az eszméletét, ellentállt, dulakodott velem, még ütlegelt is. Ekkor a kővel még egyszer homlokon vágtam, ettől az ütéstől elszédült és lezuhant a földre, ahol egy darabig még rugdalózott. A torkánál fogva megragadtam, felkaptam és elcipeltem az árokig. Az ároktöltésen belehengerítettem a gödörbe, előbb azonban átkutattam a zsebeit és 12 pengőt találtam nála. Helyszíni szemle A gyilkost kedden délelőtt kivittek Pestszenterzsébetre, ahol átadták az ottani csendőrörsnek, amely a nyomozást folytatni fogja. A csendőrök a fiatalembert elvitték abba a kocsmába, ahol a gyilkosság éjszakáját megelőzőleg együtt ivott a süketnéma koldussal. A kocsittáros leghatározottabban felismerte benne azt a fiatalembert, aki együtt volt az öreg koldussal. A nyomozás kiderítette, a gyilkos álnevet használt, 19 éves, igazi nevének megállapítása azonban nehézségekbe ütközik, mert kisgyerekkora óta nem ismeri szüleit, javítóintézetben nevelkedett és, maga sem tudja, hogy mi az igazi neve. A csendőrség szerdán délelőtt lejátszatta vele a rablógyilkosság elkövetését kinn a helyszínen. A nyomozást nagy erővel folytatják, mert az a gyami, hogy egyéb véres bűncselekmények is terhelik lelkiismeretét. A tenger és a csöpp víz Valahogy meg kellene fordítani a közmondást a csöpp vízről és a tengerről. Mondhatjuk egész nyugodtan azt is, ha jól megügyeljük mi történik a tengerrel, megtudjuk a „csöpp" állapotát is. Képletesség nélkül a háztartásokról van szó. Egyik a fővárosé, a másik a családoké. Ugye, jól érzékelteti a hasonlat az arányokat, hiszen a tűzhelyek háztartása, csak csöppnyi valami lehet, az óceánnal szemben, amit a főváros háztartása jelent? Tehát Budapest panaszkodik a drágaságról és a főváros vezetősége kijelenti, hogy a háztartását nem tudja másképp egyensúlyban tartani, ha csak meg nem szavaznak póthitel formájában másfélmillió pengőt. Közelebbről érdemes megnézni az egyik adatot. Például a szegényházaknál 177.010 pengő túlkiadás mutatkozott. Megmagyarázzák miként történt ez: „Az ügyosztály jelenti, hogy ma már olcsóbb és gazdaságosabb étlapokat nem lehet összeállítani a szegényházakban elhelyezettek számára." A túlikiadás az élelmiszerárak folytonos emelkedése miatt jelentkezik, amennyiben a szegényházi ápoltak élelmezésére előirányzott 47 fillérrel szemben napi 60 fillérre van szükség. És ugyancsak drágul a ruházat is. A tenger olyanformán néz ki, amilyenek a csöppnyi háztartások. A drágaság elviselhetetlen? Hiszen erről nyögdécselnek a családok is, de a segítséget éppen a fővárostól kérik. Emelkednek folyton az élelmiszerárak? Erről zúgnak a háziasszonyok és családfők. Már 47 filléres ebédet, vacsorát sem lehet előteremteni a szegényeknek? Korgó gyomorral, elgyöngülő egészséggel bizony tudják ezt a budapesti szegények. Íme, a főváros a saját bőrén tapasztalhatja mi történik az emberekkel, akik ott a szobákban élnek, ruházatuk nekik sincs és gázt, villanyit sem tudják olyan drágán megfizetni, amint azt Budapest megköveteli. A tengernek és a „csöppnek" hasonlósága azonban valamiben mégis lényegesen különbözik. A magánháztartások sehogyse tudnak maguknak póthitelt, kölcsönt, akármiifajta pénzt szerezni, hogy a drágaságot leküzdjék. Az óceáni háztartás meg fogja kapni a ,,túlkiadás" másfélmillióját. Gyanakszunk, hogy ezt is a „csöppnyi" emberkék fogják megfizetni... sőbb Sípos István megharagudott a napszámosra és hatálytalanítani akarta a szerződést. Krizsán Károly ezért egy napon megleste, amikor az öreg Sípos lepihent, egy kötéllel megfojtotta az alvó öregembert és a holttestet egy előre elkészített szögre felakasztotta, hogy az öngyilkosság látszatát keltse. A pestvidéki törvényszék tárgyalta annak idején ezt az ügyet és a tanuk kihallgatása után Krizsán Károlyt rablással párosult gyilkosság bűntette miatt kötél általi halálra ítélte. A budapesti Tábla elfogadta a vádlott ama védekezését, hogy a gyilkosság előtt összeszólalkozott az öreg Sípossal és hirtelen támadt felindulásában végzett az öreggel. A halálos ítéletet pedig életfogytiglani fegyházra változtatta. A Kúria kedden a Tábla életfogytiglani fegyházra szóló ítéletét jogerőre emelte. IVXVVVXVVVXXXVVVVVVVVVVVVVV Akasztófára kerül az újlipótvárosi rablógyilkos Jogerőre emelkedett a halálos ítélet — Varga Pál cigányharamia kegyelemért folyamodott Az Új-Lipótvárosban 1937 januárjában Varga Pál cigánylegény, újpesti szegkovács borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolta és kirabolta Streisinger Ernő ócskavaskereskedőt. Az ügyészség Varga Pált gyilkosság, rablás és lopás bűntettével vádolta meg. De vádiratot adott ki orgazdaság bűntette miatt Varga Pál menyaszszonya, Balog Katalin ellen is, aki a rablógyilkosság után különböző ruhaneműeket fogadott el, jóllehet, az ügyészség szerint tudta, hogy a pénz, amelyen a vőlegénye a ruhákat vásárolta, rablógyilkosságból származott. A törvényszéki tárgyaláson Varga Pál beismerte bűnösségét, de tagadta, hogy azzal a szándékkal ment volna az ócskavastelepre, hogy Streisingert megölje. Nyersanyagot akart vásárolni, hogy azt feldolgozza és mint árut eladja. Amikor betekintett az ócskavastelep irodahelyiségébe, ott nem látott senkit, ekkor az az ötlete támadt hogy felfeszíti az asztalfiókot, hátha pénzhez juthat. Amikor belépett, legnagyobb megdöbbenésére Streisinger Ernővel találta magát szemben. Ijedtségében, anélkül, hogy megfontolta volna, hogy mit tesz, a vasdoronggal, amelyet a kezében tartott, fejbefujtotta a kereskedőt. Az ájult dubei fejét azután a doronggal szétroncsolta. A halott zsebéből kivette annak pénztárcáját, aranyóráját és láncát. Balog Katalin ártatlanságát hangoztatta. Tanúkihallgatások után a törvényszék Varga Pált kötél általi halálra ítélte, Balog Katalint pedig háromhónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Másodfokon a Tábla helybenhagyta a halálos büntetést. Most foglalkozott ezzel az üggyel a Kúria, mely jogerőre emelte az ítéletet. A kirendelt védő kegyelemért folyamodott. A Kúria tanácsa kegyelmi tanáccsá alakult át, hogy zárt ülésen döntsön a kegyelemre ajánlás ügyében. Halálbüntetés helyett életfogytiglaniegyház Sípos István 76 éves tápiószelei őlbirtokos évekkel ezelőtt megegyezett Krizsán Károly tápiószelei napszámossal, hogy Krizsán életfogytáig eltartja az öreg gazdát, aki ennek ellenében a napszámosra ráíratja egész vagyonát. Ké POLITIKA Nem tesznek jó szolgálatot az ország érdekeinek azok, akik a királykérdést bolygatják, — jelentette ki Darányi Kálmán miniszterelnök a debreceni nyilasbotránynyal kapcsolatban. — Ennek a kérdésnek az utóbbi napokban, történt felvetése nem egyéb, mint éretlenség. Azt hiszem, hogy az egész magyar közvélemény osztja ezt az álláspontomat. A magyar közvélemény teljesen aláírja a miniszterelnök véleményét. * A debreceni nyilas röpiratosztogatásról Lázár igazságügyminiszter is nyilatkozott, kijelentve, hogy a röpiratok kiadói és terjesztői ellen megindult az eljárás. A miniszter nem hiszi, hogy a nyilasok folytatni merik vakmerő politikai csínytevésüket. * Másfélórás kormányzói kihallgatáson volt kedden Darányi Kálmán miniszterelnök, aki az államfőnek berlini útjáról számolt be. Később megjelent a képviselőházban és az újságírók előtt kijelentette, hogy hálás a sajtónak az utazásával kapcsolatos teljes megértésért.* Rendkívüli minisztertanácsot tartott a kormány Darányi miniszterelnök elnöklésével. , Először folyóügyeket tárgyaltak, majd Mikócz Ödön igazságügyi államtitkár tett jelentést az egyes alföldi ínséges vidékeken tett újabb helyszíni megállapításokról és a tervbe vett intézkedésekről. Ezután Széll József belügyminiszter és Lázár Andor igazságügyminiszter ismertetésével foglalkozott a minisztertanács a választójogi törvényjavaslat tervezetével. Végül Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter számoltak be berlini úíjukról. A minisztertanács negyed 12 órakor ért véget. A titkos választójog ügyéről tanácskozott kedden a független kisgazdapárt értekezlete is, amelyen kimondották azt is, hogy a jövőben a párt az elszakított területeken élő magyar kisebbségek érdekében erőteljes munkát fog kifejteni.* Tizennyolc interpellációt jegyeztek be a Ház szerdai ülésére. Ezek között Bélly Bélának az ingyenes orvosi rendelésekről, Fábián Bélának a köztisztviselői fizetésekről. Boconádi Szabó Imrének a HÉV sérelmes tarifapolitikájáról és Sulyok Dezsőnek a közép- és főiskolákon folyó állam- és nemzetellenes propagandáról bejegyzett interpellációja iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. WAAWWWWWWWWWWWW Csehszlovákiában mozgalom indult meg, hogy a Mármarosszigetnek és Mármaros megyének Romániához csatolt részét Csehországhoz csatolják. Ezt a hírt olasz lapok is megírják azzal a megjegyzéssel, hogy úgy látszik Csehország is lehetségesnek tartja a területi revíziót Románia kárára.