Friss Ujság, 1939. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
2 tószereket készítő üzemekben léptetik életbe a munkaidő rendeletet. A bőripar keretébe tartozó bőrdíszműves-, szíjgyártó-, nyerges-, kocsinyerges-, kefekötő- és tímáriparban is március elsején lép életbe a 48 órás munkahét. A fedés agyagipari munkaidőrendezés kiterjed a fazekas, cserépkályhakészítő, szobrász, üveges, porcellánipari, tükörkészítő és kőfaragó üzemek munkásaira. A 48 órás munkahét nem terjed ki azonban a fentebb említett iparágakban foglalkoztatott altisztekre, akiknek a heti munkaidejét 56 órában állapították meg, a kocsikísérőre, gépjárművezetőkre, az iparvasutaknál alkalmazott mozdonyvezetőkre, fűtőkre stb., ezeknek a munkaidejét 56 órában, szükség esetén 64 órában szabta meg a rendelet. A felsorolt iparágakban foglalkoztatott kocsisok heti munkaidejét 64 órában állapították meg, ezt a munkaidőt azonban szükség esetén heti 72 órára lehet felemelni. A munkaidőrendeletek átlagosan 25 százalékban állapították meg a túlóradíjazást, azonban itt is vannak kivételek, amiket a rendeletek pontonként sorolnak fel. Ugyancsak szabályozták azt a kérdést, hogy milyen esetekben szabad meghosszabbítani az érvénybe lépett napi nyolcórás munkaidőt, melynek be nem tartása egyébként kihágás, amiért büntetés jár. A munkaidő áthágásával a munkaidő be nem tartása miatt az elsőfokú iparhatóságnál kell feljelentést tenni. nvtMvwvnvx\\un.vvv\vvY Rákoskert önálló elöljáróságot akar Nincs csatornázás, iskola és orvos, panaszolják a lakók Rákoscsaba határában a báró Schell-telkek felparcellázása után Rákoskert név alatt új település keletkezett. A fővárosi munkások, tisztviselők, nyugdíjasok apró háztelkeket vásároltak, hogy házakat építsenek maguknak. Rákoskerten 156 ház épült fel, ezekben több, mint ezer lélek lakik. Sokan innen járnak be a fővárosba munkahelyükre. A lakosok joggal panaszolják, hogy nem tartották meg az adott ígéreteket, amelyeknek reményében ők ide mentek lakni. Utak nincsenek vagy nagyon el vannak hanyagolva, megfelelő közvilágítás nincs, a közbiztonsági állapot is kezdetleges. A telep Rákoscsaba községhez tartozik. Egy kétszobás lakás évi adója 52 pengő, amihez 114,2 százalék pótadó járul. A lakosok szeretnék, ha a telep önálló elöljáróságot kapna vagy Ecser község kötelékébe kerülne, ahol alacsonyabbak az adók. Kifogásolják, hogy külön betegápolási adót is kell fizetni, amikor valamennyien OTI-, MABI-,vagy OTBA-tagok és így fizetésükből havonként komoly összegeket vonnak le. A község lakói most összejövetelt tartottak és átadták Csorna Lajos főjegyzőnek írásba foglalt panaszaikat. Követelték az utak és csatornák építését, iskola és napközi otthon létesítését, községi orvos kiküldetését, a közterhek enyhítését és sporttelep építését. A lakosság a község képviselőtestületében is részt óhajt venni néhánny fővel. A főjegyző megvizsgálja a panaszokat, hogy azokat lehetőleg orvosolják és rászorítja a parcellázó vállalatot, hogy ígéreteit teljesítse. — Újabb súlyos németellenes eset Varsóban. Hétfőn este tíz órakor Varsóban megtámadták a lengyelországi németek tanácsának irodahelyiségét. Tíz lengyel diák nyomult be és a német népegyesület varsói csoportjának elnökségét vevoe . ••■■kkel arra kényszerítettük, hogy engedjék meg az iratszekrények átkutatását. Közben megvertek sok németet. Azután sok irattal együtt eltűntek. FRISS ÚJSÁG 1939 március 1, szerda Petőfi márciusa A márciusi szélben, ígérkező tavasz varázsában, újra és újra felénk érkezik az örök ifjúságnak legszebb alakja: Petőfi Sándor. Ez az ő hónapja. Rügyfakadásra megragyognak a hajdani márciusi események és a dalnok újra él a halhatatlanságban, a segesvári halál után. Ebben az évben lesz kilencven esztendeje, hogy Petőfi Sándor örökre eltűnt és a nagy évforduló emlékeztet arra is, hogy a magyar szabadságharc ugyanakkor elbukott. A magyar sors kegyes hozzánk. Váratlanul előhívja az idők titokzatosságából egy-egy nagy fiát, akik a maguk lelkén át kitárják a nép lelkét és őrködnek a nemzet jövendőjén továbbra is, ha meg is haltak. Ilyen lélek volt Petőfi Sándor is, akiről tudjuk, hogy költészetének minden betűje a nép javát kívánta és kilencven esztendő múltán érces, friss minden igéje, amiket a tömegekről mondott, s maga ugyancsak szegény szülők gyermeke volt és felejthetetlen, amit a szegényekről énekelt: „Oh szent a szalmakunyhók küszöbe Mert itt születnek a vagyok, az ég A Megváltókat ide küldi be. Kunyhóból jő mind, aki a Világnak szenteli magát . . .“ Március tizenötödikével kezdődnek az országos ünnepek, hogy a kilencven esztendőnek nagy jelentőségét hirdessük ország világ előtt. Szabadságharcunk rendkívüli eseményeiről fognak emlékezni és bizonyos, hogy felénk fordul a nemzetek figyelme is. Hiszen az egész emberiség ügye volt annak idején, amikor a magyarság élet-halál harcát vívta zsarnokaival szemben. Ebben a megújuló dicsőségben kerül elénk újra Petőfi Sándor büszke alakja, aki most valóban úgy fordul felénk, hogy a népnek megint panaszolni, remélni valója van. A költő életeleven forrósággal üzeni testvéreinek: „Nem, szivem nem eladó, e szívnek Nincsen ára. Nem megy be a hatalmasoknak Kincstárába . . . Széjjel osztom én a szegénységnek, Kik kunyhóban és ötfélén élnek." Zsellérek, nincstelenek, halljátok meg Petőfi vigaszát: „Ne féljetek, szegény jó emberek, Jön rátok is még boldogabb idő..." —— i na——— * — Azana spanyol köztársasági elnök lemondott Franco az ura Spanyolországnak A spanyol köztársaság összeomlása a mai nappal teljessé vált. Azana, a maradék spanyol köztársaság elnöke, aki már hetek óta Franciaországban tartózkodik, elutazott Colonges délfrancia vámosba és ott bejelentette, hogy tisztségéről lemondott. Miután a spanyol köztársasági kormány is ismeretlen helyre költözött, nincs senki, aki az összeomlott köztársaság ügyeiért vállalná a felelősséget. Madrid eddigi védője, Miaya tábornok is elhagyta helyét és spanyol nemzetiek már előkészítik közeli bevonulásukat a spanyol fővárosba. Minthogy tegnap Anglia és Franciaország elismerték Francoékat, diplomáciai tekintetben is Franca az ura egész Spanyolországnak. A megváltozott spanyol helyzet megnyitja az utat az angol-olasz békítő megbeszélések újrafelvétele előtt. Mussolini jegyzéket készít Olaszország természetes törekvéseiről és már legközelebb megkezdődnek a tárgyalások Olaszország és Franciaország között az olasz igények kielégítéséről. Ciano gróf olasz külügyminiszter befejezte varsói tárgyalásait és Bialowiczába utazott, ahol résztvesz a tiszteletére rendezett vadászatokon. A vasútvonal mentén az összes állomásokon hatalmas tömegek ünnepelték az olasz külügyminisztert. Moscicki lengyel köztársasági elnök nem vesz részt a vadászaton, mert megbetegedett és orvosai megtiltották, hogy elhagyja szobáját. Azana, a lemondott spanyol köztársaságai elnök. ----------------- ■nMragaaBaBr* ......................... Tömeges kilakoltatás készül az Auguszta-telepen „Kétszázötven család tanyázik a szabad ég alatt, el kell helyeznünk őket“ — mondották illetékes helyen Fekete nap virrad március elsején az Auguszta-telep negyven szerencsétlen családjára. Megkapták valamennyien a szigorú írást, hogy több halasztás nincs, március első napján el kell hagyniuk a nyomoruságos baraklakást. A kilakoltatásuk előtti nap, kedden már kora reggel ott ácsorogtak a hajléktalanságra ítélt Augusztatelepi nincstelenek az alsóerdősori szükséglakáshivatal előtt, hogy halasztásért könyörögjenek, ne tegyék ki őket félidőben az utcára, mert hajlékot bérelni képtelenek! Ottjártunk a hivatal zsúfolt előszobájában. Mindjárt az ajtónál a zokogó Császár Pálnéval, egy napszámos beteg feleségével beszéltünk, aki a kistelepen, a 199-es odúban lakik munkanélküli urával és négy apró gyermekével. — Holnap nekünk el kell menni az Auguszta-telepről — sírja —mert az uramnak heti 12 pengős keresete van! Hiszen ez a pénz még kenyérre is alig elég! Itt azt mondták, hogy olyanoknak kell a lakás, akiknek semmi keresetük sincs! De hát mi lesz mivelünk?! Nem tudunk sehol lakáshoz jutni, valamennyien betegek vagyunk, ne kergessenek a pusztulásba bennünket! — Mi is mehetünk holnap ! veszi át a szót egy könnyező öregember, a 71 éves Jung József, aki 67 éves feleségével már közel tíz éve az Auguszta-telepen, a 8 epe* Dénes barak 10. szám alatt lakik. — Minket meg azért tesznek ki, mert nincs gyermekünk, mert csak ketten vagyunk. A szegényházba nem tudunk bejutni. Mit tegyünk, menjünk a Dunának?! Azt mondták, hogy a kilakoltatás után folyamodhatok újra lakásért, miért nem adnak most, miért kell előbb az utcán tönkremennem?" A Friss Újság munkatársa a városháza illetékes ügyosztályán beszélt a kilakoltatás előtt álló augusztatelepiek érdekében, ahol a következőket mondották: — Jelenleg 250, sőt több kilakoltatott családot kell elhelyeznünk. Üresedés nincs és ezeknek a tömegeknek egy részét is csak úgy tudjuk elhelyezni, ha a legszigorúbban szerzünk érvényt annak az intézkedésnek, hogy akinek „komoly" keresete van, az nem lakhat a szükséglakástelepen. Az augusztatelepi családoknak már december 15-én felmondtunk és február elsejére végre kellett volna hajtani a kilakoltatásokat, de egyhónapi haladékot adtunk. Sajnos, újabb haladékot adni nem tudunk és minden kilakoltatási végzést elsején végre kell hajtanunk. Márpedig ennek nem szabad megtörténnie! A készülő tömegtragédiákra felhívjuk a polgármester figyelmét! Vizsgálják újra felül lelkiismeretesen a kilakoltatás előtt álló családok ügyét és ahol a hónapokkal ezelőtt felvett adatok már nem helytállóak, ott nem maradhat el a helyénvaló intézkedés. Tömeges felmondások a kőbányai úti lakótelepen A Kőbányai út 42. szám alatt lévő fővárosi lakótelepen hetvenkét lakónak május 1-re felmondott a főváros, mert a telep egy részét le kell bontani a budapesti-lajtismizsei vasúti átjáró felépítése miatt. A felmondás a telepen lakó szegény családokat igen kellemetlenül érintette, annál is inkább, mert hasonló lakások Kőbányán alig találhatók. A legnagyobb baj azonban az, hogy többgyermekes családoknak nem adnak ki lakást Kőbányán , ha mégis kiadnának, háromhónapi lakbért előre kell lefizetni. Mindezek a nehézségek szinte megoldhatatlan feladatok elé állítják a foglalkozásuknál fogva is Kőbányához kötött lakókat. Kedden délben Hatorcay Kázmér fővárosi bizottsági tag vezetésével népes küldöttség kereste fel a polgármestert, akitől sürgős segítségét kérték.Szendy polgármester elvileg hozzájárult a szomszédos üres telek lakóház céljaira való átengedéséhez olyan feltétellel, hogy egy tőkeerős pénzcsoport segítségével társadalmi úton építsenek egy kislakásos lakóházat, amelyet azután később megvenne a főváros. A választ a küldöttség megnyugvással tudomásul vette, mert így biztosítottnak látja, hogy a felmondásban lévő kiscsaládoknak nem kell foglalkozásuktól távoleső helyekre költözniük. Súlyosbító ok — Vádlott önt „hülyének" nevezte. Sokan voltak jelen? Senki. De az eset Tihanyban történt és az egész vidék visszhangozta.