Friss Ujság, 1939. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

2 tószereket készítő üzemekben lép­tetik életbe a munkaidő rendeletet. A bőripar keretébe tartozó bőr­díszműves-, szíjgyártó-, nyerges-, kocsinyerges-, kefekötő- és tímár­­iparban is március elsején lép életbe a 48 órás munkahét. A fed­és agyagipari munkaidőrendezés kiterjed a fazekas, cserépkályha­­készítő, szobrász, üveges, porcel­­lánipari, tükörkészítő és kőfaragó üzemek munkásaira. A 48 órás munkahét nem terjed ki azonban a fentebb említett iparágakban foglalkoztatott altisz­tekre, akiknek a heti munkaidejét 56 órában állapították meg, a ko­csikísérőre, gépjárművezetőkre, az iparvasutaknál alkalmazott moz­donyvezetőkre, fűtőkre stb., ezek­nek a munkaidejét 56 órában, szükség esetén 64 órában szabta meg a rendelet. A felsorolt ipar­ágakban foglalkoztatott kocsisok heti munkaidejét 64 órában állapí­tották meg, ezt a munkaidőt azon­ban szükség esetén heti 72 órára lehet felemelni. A munkaidőrende­­letek átlagosan 25 százalékban álla­pították meg a túlóra­díjazást, azonban itt is vannak kivételek, amiket a rendeletek pontonként sorolnak fel. Ugyancsak szabá­lyozták azt a kérdést, hogy milyen esetekben szabad meghosszabbíta­ni az érvénybe lépett napi nyolc­órás munkaidőt, melynek be nem tartása egyébként kihágás, amiért büntetés jár. A munkaidő áthágá­sával a munkaidő be nem tartása miatt az elsőfokú iparhatóságnál kell feljelentést tenni. nvtMvwvnvx\\un.vvv\vvY Rákoskert önálló elöljáróságot akar Nincs csatornázás, iskola és orvos, panaszolják a lakók Rákoscsaba határában a báró Schell-telkek felparcellázása után Rákoskert név alatt új település keletkezett. A fővárosi munkások, tisztviselők, nyugdíjasok apró ház­­telkeket vásároltak, hogy házakat építsenek maguknak. Rákoskerten 156 ház épült fel, ezekben több, mint ezer lélek lakik. Sokan innen járnak be a fővárosba munka­helyükre. A lakosok joggal pana­szolják, hogy nem tartották meg az adott ígéreteket, amelyeknek reményében ők ide mentek lakni. Utak nincsenek vagy nagyon el vannak hanyagolva, megfelelő köz­világítás nincs, a közbiztonsági állapot is kezdetleges. A telep Rákoscsaba községhez tartozik. Egy­ kétszobás lakás évi adója 52 pengő, amihez 114,2 százalék pótadó járul. A lakosok szeretnék, ha a telep önálló elöljáróságot kapna vagy Ecser község kötelékébe kerülne, ahol alacsonyabbak az adók. Ki­fogásolják, hogy külön betegápo­lási adót is kell fizetni, amikor valamennyien OTI-, MABI-,vagy OTBA-tagok és így fizetésükből havonként komoly összegeket von­nak le. A község lakói most összejöve­telt tartottak és átadták Csorna Lajos főjegyzőnek írásba foglalt panaszaikat. Követelték az utak és csatornák építését, iskola és nap­közi otthon létesítését, községi orvos kiküldetését, a közterhek enyhítését és sporttelep építését. A lakosság a község képviselőtes­tületében is részt óhajt venni né­­hánny fővel. A főjegyző megvizs­gálja a panaszokat, hogy azokat lehetőleg orvosolják és rászorítja a parcellázó vállalatot, hogy ígé­reteit teljesítse. — Újabb súlyos németellenes eset Varsóban. Hétfőn este tíz óra­kor Varsóban megtámadták a len­gyelországi németek tanácsának irodahelyiségét. Tíz lengyel diák nyomult be és a német népegyesü­­­let varsói csoportjának elnökségét vevoe . ••■■kkel arra kényszerítettük, hogy engedjék meg az iratszekré­nyek átkutatását. Közben megver­tek sok németet. Azután sok irat­tal együtt eltűntek. FRISS ÚJSÁG 1939 március 1, szerda Petőfi márciusa A márciusi szélben, ígérkező ta­vasz varázsában, újra és újra fe­lénk érkezik az örök ifjúságnak legszebb alakja: Petőfi Sándor. Ez az ő hónapja. Rügyfakadásra megragyognak a hajdani márciusi események és a dalnok újra él a halhatatlanságban, a segesvári ha­lál után. Ebben az évben lesz kilencven esztendeje, hogy Petőfi Sándor örökre eltűnt és a nagy évforduló emlékeztet arra is, hogy a magyar szabadságharc ugyan­akkor elbukott. A magyar sors kegyes hozzánk. Váratlanul előhívja az idők titok­zatosságából egy-egy nagy fiát, akik a maguk lelkén át kitárják a nép lelkét és őrködnek a nemzet jövendőjén továbbra is, ha meg is haltak. Ilyen lélek volt Petőfi Sán­dor is, akiről tudjuk, hogy költé­szetének minden betűje a nép ja­vát kívánta és kilencven esztendő múltán érces, friss minden igéje, amiket a tömegekről mondott, s­ maga ugyancsak szegény szülők gyermeke volt és felejthetetlen, amit a szegényekről énekelt: „Oh szent a szalmakunyhók küszöbe Mert itt születnek a vagyok, az ég A Megváltókat ide küldi be. Kunyhóból jő mind, aki a Világnak szenteli magát . . .“ Március tizenötödikével kezdőd­nek az országos ünnepek, hogy a kilencven esztendőnek nagy jelen­tőségét hirdessük ország világ előtt. Szabadságharcunk rendkí­vüli eseményeiről fognak emlé­kezni és bizonyos, hogy felénk for­dul a nemzetek figyelme is. Hi­szen az egész emberiség ügye volt annak idején, amikor a magyarság élet-halál harcát vívta zsarnokai­val szemben. Ebben a megújuló di­csőségben kerül elénk újra Petőfi Sándor büszke alakja, aki most valóban úgy fordul felénk, hogy a népnek megint panaszolni, remélni valója van. A költő életeleven for­rósággal üzeni testvéreinek: „Nem, szivem nem eladó, e szívnek Nincsen ára. Nem megy be a hatalmasoknak Kincstárába . . . Széjjel osztom én a szegénységnek, Kik kunyhóban és ötfélén élnek." Zsellérek, nincstelenek, halljátok meg Petőfi vigaszát: „Ne féljetek, szegény jó emberek, Jön rátok is még boldogabb idő..." —— i na——— * — Azana spanyol köztársasági elnök lemondott Franco az ura Spanyolországnak A spanyol köztársaság összeom­lása a mai nappal teljessé vált. Azana, a maradék spanyol köztár­saság elnöke, aki már hetek óta Franciaországban tartózkodik, el­utazott Colonges délfrancia vá­mosba és ott bejelentette, hogy tisztségéről lemondott. Miután a spanyol köztársasági kormány is ismeretlen helyre költözött, nincs senki, aki az összeomlott köztársa­ság ügyeiért vállalná a felelőssé­get. Madrid eddigi védője, Mia­ya tábornok is elhagyta helyét és spanyol nemzetiek már elő­készítik közeli bevonulásukat a spanyol fővárosba. Minthogy tegnap Anglia és Franciaország elismerték Francoékat, diplomá­ciai tekintetben is Franca az ura egész Spanyolországnak. A megváltozott spanyol helyzet megnyitja az utat az angol-olasz békítő megbeszélések újrafelvétele előtt. Mussolini jegyzéket készít Olaszország természetes törekvé­seiről és már legközelebb megkez­dődnek a tárgyalások Olaszország és Franciaország között az olasz igények kielégítéséről. Ciano gróf olasz külügyminisz­­ter befejezte varsói tárgyalásait és Bialowiczába utazott, ahol részt­­vesz a tiszteletére rendezett vadá­szatokon. A vasútvonal mentén az összes állomásokon hatalmas tö­megek ünnepelték az olasz kül­ügyminisztert. Moscicki lengyel köztársasági elnök nem vesz részt a vadászaton, mert megbetegedett és orvosai megtiltották, hogy el­hagyja szobáját. Azana, a lemondott spanyol köz­társaságai elnök. ----------------- ■nMragaaBaBr* ......................... Tömeges kilakoltatás készül az Auguszta-telepen „Kétszázötven család tanyázik a szabad ég alatt, el kell helyez­nünk őket“ — mondották illetékes helyen Fekete nap virrad március else­jén az Auguszta-telep negyven sze­rencsétlen családjára. Megkapták valamennyien a szigorú írást, hogy több halasztás nincs, már­cius első napján el kell hagyniuk a nyomoru­ságos baraklakást. A kilakoltatásuk előtti nap, kedden már kora reggel ott ácsorogtak a hajléktalanságra ítélt Auguszta­­telepi nincstelenek az alsóerdősori szükséglakáshivatal előtt, hogy halasztásért könyörögjenek, ne tegyék ki őket félidőben az utcára, mert hajlékot bérelni kép­telenek! Ott­­jártunk a hivatal zsúfolt előszobájában. Mindjárt az ajtó­nál a zokogó Császár Pálnéval, egy napszámos beteg feleségével beszéltünk, aki a kistelepen, a 199-es odúban lakik munkanélküli urával és négy apró gyermekével. — Holnap nekünk el kell menni az Auguszta-telepről — sírja —­­mert az uramnak heti 12 pengős keresete van! Hiszen ez a pénz még kenyérre is alig elég! Itt azt mondták, hogy olyanoknak kell a lakás, akiknek semmi keresetük sincs! De hát mi lesz mivelünk?­! Nem tudunk sehol lakáshoz jutni, valamennyien betegek vagyunk, ne kergessenek a pusztulásba bennünket! — Mi is mehetünk holnap ! veszi át a szót egy könnyező öreg­ember, a 71 éves Jung József, aki 67 éves feleségével már közel tíz éve az Auguszta-telepen, a 8 epe* Dénes barak 10. szám alatt lakik. — Minket meg azért tesznek ki, mert nincs gyermekünk, mert csak ketten vagyunk. A szegényházba nem tudunk bejutni. Mit tegyünk, menjünk a Dunának?! Azt mond­ták, hogy a kilakoltatás után fo­lyamodhatok újra lakásért, miért nem adnak most, miért kell előbb az utcán tönkremennem­?" A Friss Újság munkatársa a vá­rosháza illetékes ügyosztályán be­szélt a kilakoltatás előtt álló augusztatelepiek érdekében, ahol a következőket mondották: — Jelenleg 250, sőt több kilakol­tatott családot kell elhelyeznünk. Üresedés nincs és ezeknek a töme­geknek egy részét is csak úgy tud­juk elhelyezni, ha a legszigorúb­­ban szerzünk érvényt annak az intézkedésnek, hogy akinek „ko­moly" keresete van, az nem lak­hat a szükséglakástelepen. Az augusztatelepi családoknak már december 15-én felmondtunk és feb­ruár elsejére végre kellett volna hajtani a kilakoltatásokat, de egy­hónapi haladékot adtunk. Sajnos, újabb haladékot adni nem tudunk és minden kilakoltatási végzést elsején végre kell hajtanunk. Már­pedig ennek nem szabad megtörténnie! A készülő tömeg­­tragédiákra felhívjuk a polgár­­m­ester figyelmét! Vizsgálják újra felül lelkiismeretesen a kilakolta­tás előtt álló családok ügyét és ahol a hónapokkal ezelőtt felvett adatok már nem helytállóak, ott nem maradhat el a helyénvaló in­tézkedés. Tömeges felmondások a kőbányai úti lakótelepen A Kőbányai út 42. szám alatt lévő fővárosi lakótelepen hetven­két lakónak május 1-re felmondott a főváros, mert a telep egy részét le kell bontani a budapesti-lajtis­­mizsei vasúti átjáró felépítése miatt. A felmondás a telepen lakó szegény családokat igen kellemet­lenül érintette, annál is inkább, mert hasonló lakások Kőbányán alig találhatók. A legnagyobb baj azonban az, hogy többgyermekes családoknak nem adnak ki lakást Kőbányán , ha mégis kiadnának, háromhónapi lakbért előre kell le­fizetni. Mindezek a nehézségek szinte megoldhatatlan feladatok elé állítják a foglalkozásuknál fogva is Kőbányához kötött lakó­kat. Kedden délben Hatorcay Káz­­mér fővárosi bizottsági tag veze­tésével népes küldöttség kereste fel a polgármestert, akitől sürgős segítségét kérték.­­Szendy polgár­mester elvileg hozzájárult a szom­szédos üres telek lakóház céljaira való átengedéséhez olyan feltétel­lel, hogy egy tőkeerős pénzcsoport segítségével társadalmi úton épít­senek egy kislakásos lakóházat, amelyet azután később megvenne a főváros. A választ a küldöttség megnyugvással tudomásul vette, mert így biztosítottnak látja, hogy a felmondásban lévő kis­­családoknak nem kell foglalkozá­suktól távoleső helyekre költöz­niük. Súlyosbító ok — Vádlott önt „hülyének" nevez­te. Sokan voltak jelen? Senki. De az eset Tihany­ban történt és az egész vidék visszhangozta.

Next