Friss Ujság, 1950. november (55. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-17 / 267. szám

1958 november 17, péntek FRISS ÚJSÁG Harmasiék üdvözlik a Kongresszust Egyszerre Indul meg az álet a nisiglódi úti turikáslakásokban. Az 1-es épületben a második emeleten, a bal sarokban, Baloghéknál világosodnak ki először az ablakok — onnan hárman jámat, Csepelre a Rákosi Mátyás Mü­­­jefcre. Az öreg B­alogh János esztergá­lyos és két fia. Aztán sorra gyullad­nak ki a lámpafények s mire eljön a lél baj, már nincs olyan lakás, ahon­nan ne csodálkoznának ki a szürkülő sötétbe a kivilágított ablakok. Harmati András, a Ganz Vagon 505- ös nemesítőjének munkája is elkészült. Fiával, aki a Forgácsolóműveknél dol­gozik, együtt indul el otthonról. Az utcán összetalálkoznak a többiekkel. Kis csoportokba verődve érnek el a vil­lamosig. Köszöntgetnek az ismerősök­nek de egymáshoz egy szót sem szól­nak. A Fiumei­ útnál aztán elválnak. Megszorítják egymás kezét. — Aztán csak rajta, fiam, ne hozz szégyent a fejemre! — szól oda elme­­nőben Harmati András a fiának, m­­íg a 26-os villamos eldöcög ve­le a Villám­ utcáig, elgondolkodik. Hu­szonkilenc éve járja ezt az utat és a közel három évtized alatt ismerősei lettek az öreg házak, utcák, terek. Azelőtt nem sokat törődött azzal, ha valami változást látott a megszokott képen. De a felszabadulás óta a gazda, szemével nézegeti az új munkásáttcáso­kat, a rendbehozott utak­at, a­ MÁV RH új szerelőcsarnokait. — Megint erősebbek lettünk! — mondta 1945 óta m­ár annyiszor Har­­mati András, amikor valami újjal ta­lálkozott. A Teleki-tér lebontását is sa­ját ügyének tekintette, nem is­­állta még szó nélkül. — Ideje, hogy eltüntettük azt a ronda bódéhalmazt — magyarázta a feleségének, amikor megkezdték ,a csar­nok lebontását. Mert rossz emlékek fűzték a Teleki­ térhez. A munkanél­­küliség idején odahordták szegényes rongyaikat, hogy éhen ne haljanak. Harmati András az újról mindig töb­­besszám első személyben beszél. Azt mondja: megcsináltak, elkészítettük, fel­építettük ... A villamosmegállótól a Ganz Vagon bejáratáig feketéllett a tömeg. András „bácsit” közrefogták a fiatalok. _ Aztán te Feri, tudod-e...? —­szólt oda Gyömöri Ferencnek, aki az esztergályos műhelyben dolgozik. — Tu­dod-e, milyen nap van ma? _ Hogyne tudnám, Andris bácsi, no­vember 16. — válaszolja. — Azt is tudom, hogy miért nagy nap ez a mai. Ma kezdődik Varsóban a Békevitág­­kongresszus! — adja meg a választ a többiek előtt. D.„. .. , kell. is, hogy tanuljanak a sztahánovis-Busszig­nnak Szmd­amyinnak. Vinogra­­fáktól ,b ezösödhet meg_ nehei douanak_ sokmdho követője van, akik naggy& **magyar Minugvisták gór­­kerti, az elmúlt évek során sokan tru­­fiája. Legjobb dolgozóink tízezrei a nagy szárnyal­on mestereik teljesítm­ényét is, példa nyomán így emelik magasra­ a A sztálini útmutatás, a Sztálin ne. munka zászlaját, hazafias lelkesedéssel vette szovjet sztahanovisták segítették élen járnak ötéves tervünk megvalósító­it •• » '̋t­i .a mi Sztaháhóv-mozgalmunk kibontá­­sában, a szocializmus építésében, a bé-közel nőtlen­­ fiatalok Harmati okozását, is. A szovjet sztahánovisták, kéért folyó harcban. András szívéhez. Talán azért van ez igy, mert 12 éven keresztül volt lelenc­gyerek. Apja korán meghalt, anyja még nem kapott munkát, így aztán a három gyermek a menhelyre került. Végig­járta a Dunántúlt, az Alföldet, rosszabb dolga volt, mint a lelketlen ember ku­tyájának. A legborzalmasabb emléket Veszprémből hozta magával egy­ egész életre. Szélesinél, a részeges bádogos­nál dolgozott, aki a kilencéves gyer­meket­­télen a háztetőre küldte. Meg­csúszott a tetőn, leesett és eltört a jobb lába. De nem vitték mindjárt kór­házba, mert az pénzbe került volna. Hónapokig feküdt törött lábba­, míg aztán az anyja kórházba szállíttatta. Sokat beszélget a múltról a fiatalok­nak. Megtanítja őket gyűlölni arra, amit­­ők már nem is nagyon ismernek és meg­tanítja őket annak az újnak a szerete­­tére, amely itt épül, formálódik mind­annyiunk­­ előtt. Még hat óra sincs, amikor Harmati András brigádja már ott áll az őlő­ös nemesítő kemencéi előtt. A 6-os és a 7-es kemence a Harmati-brigádé. A brigádnak múltja nincs, csak jelene. — Na, meg jövője! — mondja Har­mati András, ha valaki a három hete megalakult brigádról beszél. A béke­kongresszusra alakultak. Tíz százalé­kot vállaltak s azt 21 százalékra telje­sítették. Ma tárcsákat nemesít a Har­mani-brigád. Egymásután kerülnek be a kemencékbe a tárcsák, nyolcvanat rak­nak be egyszerre. A 840 fokos meleg­ben egy órát állnak, aztán a levegőn lehűtik és edzik őket, majd még egyszer visszakerülnek a kemencékbe és 630 fokon több órán át tartják a tárcsákat addig, amíg fokozatosan le nem hűlnek. A kemencék közelében 50 fok a meleg. Folyik róluk a víz, de úgy dolgoznak, mintha nem sütné arcukat és testüket a kemencen­yílásokon kitóduló meleg. Más napokon 250 tárcsát nemesített a Harmati-brigád. _ — Ma úgy dolgoztunk — mondja a többieknek délután két órakor Harmati András —, hogy 340 tárcsa került ki a két kemencéből. Alig várja, hogy az irodából telefo­non felhívhassa fiát. r— Apám, az első négy órában 168 százalékot teljesítettem, a műszak­i má­­sodik felében még jobban dolgoztam - - hangzik a telefon másik oldaláról. Így dolgozott idősebb Harmati András brigádja és a fiatal Harmati András november 16-án, a varsói Béke­­világkongresszus első napján a békéért. T. J. Ahol Tyim­irjazev, Micsurin és Liszenko tudományára tanítják a falu dolgozóit Látogatás a gödöllői Mezőgazdasági Akadémián . A nagy épület homlokzatán messzire világító ötágú vörös csillag. Az udva­ron a novemberi napsütésben vidám labdázás folyik. Az épületszárny egyik nyitott­ ablakán énekszó csendül ki, valahol hangszóró, szól. A gödöllői­­Mezőgazdasági Akadé­mián vagyunk. Most fejeződött be a délelőtti oktatás és délután a tan­gazdaságra vonul az 500 hallgató, hogy 13 elméleti oktatás után a gyakorlat­ban is meglássa, hogyan folynak az egyes növény­nemesítő kísérletek. Dolgozó parasztok, termelőc­soport­­tagok, gépállomása és szövetkezeti dol­gozók az Akadémia ösztöndíjas hall­gatói. A falu küldte őket, a legjobba­kat, hogy egy esztendő múlva ismét visszajöjjenek és elhozzák magukkal a halást, az új termelési módszereket, amelyeket a szovjet mezőgazdasági tudomány alapján tanilnak az Akaddé­mién. A nagy példa nyomán A fog másfél évtizeddel ezelőtt, szinte Bikov, Penigit­, Dubjaga, Savljugin m­a­­r egyik napról a másikra: új emberek,­gyarországi munkamódszer átadása nyo­■gyet, a technikát, páratlan teljesítményeik magyar dolgozók megértették a tizenöt megdöntöttek minden elavultat. Új feje- esztendővel ezelőtt elhangzott k­­muta­­zetét nyitották meg a szocialista építő- lást. Esztergályosaink körében minden­­munkának. A Sztahanov-mozgalom két­­napos­­lett a gy­orsvágás, nap-nap után csőjénél ott állt a szovjet nép vezére, egyre több nagy megterhelés­i vonat fut Sztálin, bátorította, nevelte a szocialista a síneken, egyre több épület emelkedik verseny magasabb fokának friss hajtását, kőműveseink sztahanovista munkam­ód. Tizenöt évvel ezelőtt, 1035 novemberi pereivel és egyre jobban szervezik 17-én, a szovjet sztahanovisták első meg munkájukat textilgyáraink élen­­értekezletén Sztálin szólt a technika 1­0.10 szövőnő!. Az elmúlt hónapokban megnyergelni, előrehajtói előtt. A Szta- urra és­­újra ellátogattak hozzánk a hánov-mozgalom jelentőségét, gyökereit, szovjet sztahanovisták, átadták sztahá­­feladatait vázolta fel. Beszéde bátorítást, novis munkamódszereiket s ennek útmutatást jelentett a fiatal mozgalom jelentősen növekedett az ő­számára. Rámutatott arra, hogy a memkben a tem­elékenység grafikonja. Sztahánov-t m­ozgalomban a munkásosz­­oztaliánovmozgalmunk fejlesztésének tóig kulturális és technikai fellendülése- osztositka, a Sztálint útmutatás kövei­nek magva rejlik, hogy a Sztahánov- &**■. E‘in,a? szellemében eddiginél meg mozgalom a munka termelékenységének ^Oltóbban támogassák üzemeink ve­­oly magas fokát biztosítja, amely túl- CS haladja a vezető kapitalista országokban *“fA segítséget a lemaradok­­elért termelékenységet s ezzel biztosítja ' « . a szocializmus fölényét, megszilárduló- J 1 ÄS,.,, ssrsrat’^rsis: Az ENSZ politikai bizottsága befejezte a görög kérdés tárgyalását Az ENSZ politikai­ bizottsága novem­ber 15-i ülésén befejezte a görög kér­dés megvitatását. A kérdéssel kapcso­latban Ausztrália, Dánia, Hollandia és Franciaország közös határozati javas­latot nyújtott be a görög gyermekek hazatelepítésére. Carapkin, a Szovjet­unió küldötte a tények sorát ismer­tette, amelyek arról tanúskodnak, hogy Görögországban sok olyan gyermek­­menhely működik, amelyeket kizárólag az úgynevezett felkelők gyermekei szá­mára hoztak létre. Ezeken a gyermek­­menhelyeken a görög gyermekek rend­kívül súlyos körülmények között élnek. A Szovjetunió küldötte erélyesen szem­behelyezkedett azzal, hogy a görög gyer­mekeket ne a szüleikhez vigyék vissza, hanem az ilyen menhelyekre, ahol azokra nyomor, szenvedés, betegség és halál vár. A szavazás során az ame­rikai befolyás alatt álló többség elve­tette azokat a szovjet módosításokat, amelyek arra irányultak, hogy biztosít­sák az egyhangú határozatot a görög gyermekek hazatelepítésének kérdésében. A négyhatalmi javaslat szavazásakor egyhangúan elfogadták az első és az ötödik pontot. Ezek indítványozzák az ENSZ főtitkárának, a Nemzetközi Vö­röskeresztnek és a Vöröskereszt Társa­ságok Ligájának: folytassák erőfeszíté­seiket a görög gyermekek hazatelepí­téséért és terjesszenek jelentést e kér­déssel kapcsolatban a közgyűlés VI. idősszaka elé A határozati javaslatot egészében 53 szavazattal fogadták el. A Szovjetunió, Ukrajna,­­ Bielorusszia, Lengyelország és Csehszlovákia tartóz­kodott a szavazástól. December 5-e a mezőgazdasági üzemi részlettervek elkészítésének határideje Mezőgazdaságunk szocialista gazda­­ságai és üzemei tervszerűen kell, hogy végrehajtsák jövő évi feladatukat. A Tervhivatal elnökének rendelete értel­mében az 1951. év első negyedének részletterveit december 5-ig kell elké­­szíteniök. A­­rendelet külön meghatá­rozza, hogy egyes szektorok milyen r­észlettervet­­ kötelesek kidolgozni. A részletterveknek fel kell ölelnie a gazda­­ság termelésének teljes egészét, a ter­meléshez szükséges munkaerőt, anyag- és pénzszükségletét, továbbá mindazo­­kat a tényezőket­, amelyek a tervszerű irányításhoz szükségesek Ír Előadás mikrofonon keresztül Egy­-egy előadás két óra hosszat tart. Nem is férnek be egy tanterembe a hallgatók, két szomszédos tanterem­ban helyezkednek el és mikrofonon ke­resztül hallgatják az előadást, amely­nek jegyzeteit aznap szemináriumon is feldolgozzák, majd kiértékelik. Hangos kopácsolás veri fel a folyo­­sók csendjét. Átalakítják és renovál­­ják az épületet. Rövidesen felépü­l a, hatalmas, 500 személy befogadására al­kalmas, üveg­tetős új előadóterem is. Fejkendős falusi asszonyokkal, baj­szos, csizmás dolgozó parasztokkal találkozunk a folyosókon, a tantermek­ben, a kony­hárs­zobában. Jobbra-balra, csempézett fehér mosdó, a lépcsőház­iján pingponízasztal. Még külön fod­­rászterm­e is van az Akadémiának. Polányi Józse­fné dunakömlödi dol­­gozót parasztasszony, a paksi föld­­műves-szövetkezet volt ügyvezetője ép­pen most vette ki a könyvtárból Szór­­ohov „Új barázdát szánt az eke’­ című könyvét. — Nem is hittem volna, hogy min­ket, dolgozó­­parasztokat, mennyire el­nyomtak, milyen tudatlanságban tar­totta.], a múliban — mondja. — Csak most három már, amikor itt vagyok és tanulhatok. Azelőtt napszámba járt, — most akadémista Cseh József­nő 37 éves beccfai pa­rasztasszony is az Akadémia hallga­tója. Azelőtt napszámba járt az ura­sághoz, a felszabadulás után bekerült a gépállomásra. Ha innen hazamegy —­ egy év múlva — ismét a gépállomás­­on­­szeretne dolgozni. — Átadom ma­jd az itt­ szerzett tudá­somat a többi dolgozónak is, az egész környéknek, hogy még többet tudjunk termelni. Mór­ Lajos dolgozó parasztot állattenyésztés érdekli leginkább. Szü­lei öt és ifi hold földet kaptá­k a felszabadulás után, most a markota­­bödögei te­rmelőcsoport tagjai. A tere­melőcsoport dolgozói küldték az Aka­démiára. — Éppen a minap olvastam Darvas József könyvét. Arra gondoltam akkor, hogy nekünk, magyaroknak milyen, könnyű volt a szocializmus építését elkezdeni, hiszen mi készen kaptuk a szabadságot. De azért nekünk is har­colni kell, dolgozni kell tovább, hogy meg is tudjuk védeni ezt a szabadsá­got, a békét. Dániel János, a fonói gépállomás vezetője volt, mielőtt idekerült. — Tudás nélkül nem boldogulnánk — mondja ki őszintén a véleményét. — Enélkü­l nem tudjuk irányítani az állami gazdaságok és a termelőcsopor­­tok munkáját. Éppen ezért nagyjelen­tőségű mezőgazdaságunk számára ez az Akadémia. Életem legnagyobb öröme Magi Béla obonyai dolgozó paraszt 38 éves. Négy gyermeke van. Szövet­kezetben dolgozott, így beszél: — Életem legnagyobb öröme, hogy ide kerülhettem. Huszonöt évvel ezelőtt végeztem el a négy elemit és nem is álmodtam arról, hogy mégegyszer könyvet és füzetet vehetek a kezembe és tanulhatok. A Párt tette ezt lehe­tővé.. Hangos beszélgetéssel vonulnak az épület felé a hallgatók. A beszéd fosz­lányaiból elkapunk egy-egy szót, egy­­egy nevet: Micsurin ... Liszenko .. • Villamsz... Ismerős nevek. Most már az ő szá­mukra is ismerősök. Melegség, szeretet van a hangjukban, amikor kiejtik. Az egyik hallgató Tyimbjazevről beszél. Az embert büszkeség fogja el. Különö­sen, ha arra gondol, hogy ezek a­ lel­kes emberek milyen hatalmas segítsé­get jelentenek majd mezőgazdaságunk és ötéves torsunk számára. I. S.

Next