Friss Ujság, 1951. március (56. évfolyam, 50-59. szám)
1951-03-01 / 50. szám
1951 március 1. csütörtök FRISS ÚJSÁG Komoly fejlődés a mezőgazdaság gépesítésében Mezőgazdaságunkról megállapította Gerő Ernő, hogy részben a kedvezőtlen időjárás miatt 1950-ben nem fejlődött egyenletesen. Kenyérgabonából 9,2 százalékkal termeltünk többet, mint 1949- ben, de takarmánygabonában és a takarmánynövényeknél általában, valamint az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk, ha nem is 1949-hez képest, de az 1950. évre előírt tervhez viszonyítva. Különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és cukorrépánál, mely terményekből több termett ugyan, mint 1949-ben, de, az ötéves terv első évére előírt feladatot csak 79, illetve 65 százalékra sikerült megvalósítani. Ez lassította, sőt részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben persze az ellenség aknamunkája is szerepet játszott. Sertésállományunk 1950 októ-Rámutatott arra hogy a termelési adatok nem mutatják elég világosan a mezőgazdaság elmaradását gyors ütemben előretörő iparunkhoz képest. A falusi lakosság életszínvonala nagymértékben emelkedett a felszabadulás óta. A ,,hárommillió koldus“ Magyarországa megszűnt. Ez kétségtelenül nagy vívmány, ugyanakkor azonban nem hunyhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy szétaprózott mezőgazdaságunk nemcsak keveset, de főként kevés árut termel, hogy mezőgazdaságunk árutermelése hallatlanul elmarad iparunk árutermelése mögött, így 1950- ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4 5 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet nagyon sokáig így nem tarthatjuk fenn. Elmondotta Gerő Ernő, hogy a mezőgazdaság elmaradásának legfőbb oka az, hogy iparunk már túlnyomó többségében szocialista nagyipar, mezőgazdaságunk pedig még túlnyomórészt szétaprózott kisárutermelő és kevés árut termelő gazdaság. Emellett szerepet játszik az is, hogy egyéni parasztgazdaságaink fejlődésére nem mindig fordítottunk elég gondot. Fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, a mezőgazdaságunk műtrágyával, munkaeszközökkel, szállítóeszközökkel való ellátását. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a szétaprózott, kevés árut termelő mezőgazdaságot fokozatosan nagyüzemű, sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségleteit bőven kielégítő szocialista gazdasággá szervezzük át — összegezte a feladatokat Gerő Ernő, majd rátért 1950. évi belső áruforgalmunk ismertetésére. 1950 ben 153.000 kerékpárt és 10.000 motorkerékpárt vásároltak Rámutatott arra, hogy az áruforgalom nagymértékben megnőtt. Nagykereskedelmünket már teljesen az állami szektor bonyolítja le és egy év alatt 57,4 százalékkal emelkedett a forgalma. Az áruforgalmi tervet nagykereskedelmünk közel 7 százalékkal túlteljesítette. A kiskereskedelem, az állami, a szövetkezeti és a magánkiskereskedelem együttvéve az 1950. évben 18,8 százalékkal haladta meg az 1949. évi forgalmat. Az állami kiskereskedelem forgalma több mint 190 százalékkal növekedett. A földművesszövetkezetek forgalma a múlt évben 110 százalékkal emelkedett, a szövetkezeti boltak száma több mint 3100- zal szaporodott. Ezután az áruforgalom terén még megmutatkozó hiányosságokról beszélt. Elmondotta, hogy 1950-ben egyes területeken a lakosság több árut szeretett volna vásárolni, mint amennyi rendelkezésére állott. Rámutatott arra hogy 1950-ben 156.000 kerékpárt és közel 10 000 motorkerékpárt termeltünk és ez a hatalmas mennyiség sem mutatkozott elegendőnek, mert ha lett volna többet is vásároltak volna. 1950-ben mintegy 120 millió forint értékben termeltünk rádióvevőkészülékeket — az előző évnél 43 százalékkal többet — és ezek nagy része is a dolgozókhoz jutott. Az ellenség kártevő munkája a közellátás területén Ezután arról beszélt, hogy a belső áruforgalomban megmutatkozó rendellenességekben szerepet játszik mindenek előtt a mezőgazdasági termelés elmaradása iparunk meggyorsult termedetében nem sokkal volt nagyobb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50.000- rel csökkent. Ugyanakkor jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok és a termelőcsoportok állatállománya. Komoly lépést tettünk előre az ötéves terv első évében mezőgazdaságunk gépesítése terén. Egy év alatt gépállomásaink és állami gazdaságaink gépállománya 4400 traktorral növekedett és ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet is adtunk a mezőgazdaságnak A műtrágyafelhasználás 1950- ben 50 százalékkal emelkedett. Az agrotechnika is bizonyos javulást mutat. Egészében véve azonban mezőgazdaságunk fejlődését az ötéves terv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek — állapította meg Gerő Ernő éléséhez képest. De szerepet játszik emellett az is, hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben növekszik, másrészt pedig a dolgozók számának ez a gyorsütemű növekedése átmenetileg csak kisebb mértékben jut kifejezésre a fogyasztási javak termelésének emelkedésében, mert a szocialista iparosítás megköveteli, hogy most mindenekelőtt nehéziparunkat, illetve általában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Hangsúlyozta Gerő Ernő, hogy igen komoly szerepet játszik ezen a téren népünk ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályoknak, ezek maradványainak, a különféle reakciós elemeknek népi demokráciánk ellen irányuló tudatos kártevő munkája is.. Utalt a múlt év folyamán többször megismétlődő tömeges vásárlási lázra. Végül megállapította hogy az ellenség, amelyre számos területen súlyos csapásokat mértünk, rávetette magát a közellátás területére. Ily módon a közellátás kérdése az osztályharc egyik legfontosabb területévé vált. Ismertette, milyen intézkedéseket hoztak a közellátás zavartalanságának biztosítására. Nyilvánvaló, hogy közellátásunk kérdésének megoldásához még további erőfeszítések szükségesek. Mindenekelőtt a mezőgazdasági és az ipar termelés további fokozása terén, sőt nemcsak általában a mezőgazdasági és az ipari termelés, hanem döntően a mezőgazdaság és az ipar árutermelésének további növelése útján. Figyelmeztetett, hogy az ellenség meg fogja kísérelni újból a támadást ezen a területen. Ezután elmondotta Gerő Ernő, hogy a közeladás terén meghozott és meghozandó intézkedések célja a dolgozók és családtagjaik zavartalan ellátása, jelentős állami tartalékok biztosítása és végül külkereskedelmi áruforgalmunk számára a szükséges árukészletek rendelkezésre bocsátása, bár az élelmiszerkivitelt ötéves tervünk folyamán mind nagyobb mértékben fogjuk gépkivitellel helyettesíteni. Külkereskedelmünk fejődéséről szólva megállapított, hogy a külkereskedelem az imperialisták által velünk szemben alkalmazott ellenséges rendszabályok ellenére általában megoldotta az ötéves terv első évében rá váró feladatokat. Biztosította iparunk számára az egyelőre csak külföldről beszerezhető nyersanyagokat, gépeket, stb. Ebben döntő szerepe volt a Szovjetunió és a népi demokráciák között létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Hangsúlyozta, bár kölcsönös segítésről van szó, mégis elsősorban a Szovjetunió az, amely segít valamennyiünket, segíti, a népi demokrácia összes országait. Egyetlen év alatt több mint 10 milliárd forint beruházás 1950-ben lényegesen magasabb összeget ruháztunk be, mint amekkorát erre az évre előirányoztunk — folytatta Gerő Ernő. — A beruházások értéke mintegy 67,4 százalékkal haladta meg az 1949. évi beruházások összegét. A felemelt beruházási tervet népgazdaságunk 1950-ben 12,5 százalékkal túlteljesítette. Egyetlen év alatt több mint 10 milliárd forintnyi összeget ruháztunk be népgazdaságunkba. Részletesen ismertette, hogy egyes területekre mennyit hibáztunk be, majd áttért népünk életszínvonalának ismertetésére. Megállapította, hogy az ötéves terv első évében az életszínvonal gyorsabban növekedett, mint ezt ötéves tervünk előírta. A gyáriparban foglalkoztatottak bére egy év alatt 37,5 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett az átlag munkabér is. 1950- ben 223.000-rel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Különösen jelentős adolgozó parasztság életszínvonalának emelkedése. A statisztika szerint a dolgozó parasztság átlagosan családonként 1511 forintot takarított meg 1950-ben. A nemzeti jövedelem alakulásáról szólva megállapította, hogy 1950-ben 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Kimondotta, hogy a Horthy-fasizmus idején 15 év alatt — 1924-től 1939-ig — az ország nemzeti jövedelme mindössze 12,6 százalékkal emelkedett. Rámutatott arra, hogy népgazdaságunk komoly szocialista felhalmozást képes megvalósítani és ténylegesen meg is valósít. A nemzeti jövedelem mind fokozottabb mértékben válik ténylegesen a nemzet, a nép jövedelmévé s mindinkább összezsugorodik a nemzeti jövedelemnek az a része, amely a tőkés szektorra jut. Megállapította, hogy országunk szocialista iparosításának terhét döntően iparunk viseli. Az állam sokkal többet adott mezőgazdaságunknak különböző beruházásokban, kedvezményekben, mint amekkora összeget az mezőgazdaságtól visszakapott. 1950-ben az állam 4130 millió forintot juttatott a mezőgazdaságnak, de csak 2578 millió forintot kapott vissza a mezőgazdaságtól. Hiányosságok A hiányosságokat feltárva rámutatott, hogy még mindig laza az állami és a népi fegyelem. Javuló idő még távolról sem elég szilárd a munkafegyelem. Érezhető egészen a legutóbbi időkig a szervezett takarékosság hiánya, a rendelkezésre álló ipari felszerelés, gépek elégtelen kihasználása. A nyersanyagpocsékolást, üzemeink viszonylag alacsony szervezési fokát, a felelős egyéni vezetés elmosottságát, a gyakori átszervezést, a vezető káderekben és a szakképzett munkásokban mutatkozó hiányt, a bürokratizmus elburjánzásat, a bírálat és önbírálat gyengeségét, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek elégtelen felkarolását említette meg még a hiányosságok felsorolásánál. Nagymértékben emelkedett a falusi lakosság életszínvonala Csongrád küldöttei: Kozma Lajosné mindszenti és Mracs Józsefné kiszombori dolgozó parasztasszony. Sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot Hangsúlyozta, hogy az összes hiányosságok és hibák semmit sem változtatnak az alapvető tényen: országunkban sikeresen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot és ez az építés jóval gyorsabb, mint azt egy évvel ezelőtt feltételeztük. Megállapította: eredményeink azt mutatják, hogy bizonyos tekintetben lebecsültük saját lehetőségeinket. Nem láttuk világosan a rejtett tartalékok nagyságát. Arejtett tartalékok még távolról sem merültek ki. A Szovjetunió sokoldalú baráti segítségéről beszélt ezután, amely döntően közrejátszott fejlődésünk ütemének megnövekedésében. Az egész dolgozó nép nevében köszönetét fejezte ki a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak. Az eredményeket a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett munkásosztályunk, dolgozó népünk — Pártunk vezetésével, Rákosi Mátyás vezetésével — kemény, szívós küzdelemben harcolta ki külső és belső ellenségeinkkel szemben, a kizsákmányoló osztállyal és maradványaikkal szemben Rámutatott arra, hogy népgazdaságunk szocialista építésében megvalósított sikereink, egyben az imperialista háborús gyújtogatók ellen a béke megvédéséért folytatott harcunk ereményei is. 3 Megnyílt előttünk a gyorsabb ütemű fejlődés lehetősége • Népgazdaságunk fejlődésének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt feladatokat az ipar és közlekedés terén mintegy három-három és fél év alatt meg tudjuk valósítani — folytatta Gerő Ernő beszámolóját. — És ha behozzuk a mezőgazdaságunk fejlődésében mutatkozó elmaradást akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ötéves terv törényben előírt összes feladatokat, tehát egész mostani ötéves tervünket négy év alatt, vagy ennél is rövidebb idő alatt megvalósítsuk. Szóval megnyílt előttünk a lehetőség, hogy országunkat az eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk át virágzó, szocialista országgá, hogy hazánkat még erősebbé tegyük, hogy fokozzuk népünk felemelkedésének ütemét, hogy népünk életszínvonalát még nagyobb mértékben növeljük, mint amit ezen a téren eredetileg célul tűztünk magunk elé. Mindennek érdekében szükséges ötéves tervünknek olyan átdolgozása, melynek értelmében a még hátralévő négy évre az eredetinél sokkal nagyobb feladatokat állítunk országunk elé és mely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek népgazdaságunk fejlődésében az ötéves terv első évi részlegének megvalósítása során kerültek felszínre — folytatta beszédét Gerő Ernő, majd rámutatott arra, hogy mindenekelőtt meg kell gyorsítani a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamosenergia és a gépgyártás s általában a termelőeszközöket előállító iparágak fejlődését, így tudjuk fokozni könnyűiparunk termelését, kielégíteni a nép gyorsan növekvő sokféle szükségletét, hatalmasan megnövelni a munkásosztály, a dolgozó parasztság, egész népünk kulturált színvonalát. Szükség van arra is, hogy a dolgozó parasztok soraiból a mezőgazdasági szakemberek tízezreit és százezreit képezzük ki, hogy a tudományt és a kultúrát bevigyük a faluba, gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben, mint azt eredeti ötéves tervünk előírja.