Független Magyarország, 1904. április (3. évfolyam, 734-762. szám)
1904-04-06 / 738. szám
e FÜGGETLEN MA*’*” 1904. április 6. 2. A pénzügyminiszternek halogatást magában birni látszó kijelentései dacára is a leghatározottabban ragaszkodunk a március 6-án megtartott országos bizottsági értekezlet által a fizetésrendezés és pragmatika életbeléptetésének május 1-ben megállapított utolsó terminusához. 3. Utasíttassék a szombathelyi vezetőség, hogy akár életbe fog lépni május 1-én a fizetésrendezés és pragmatika, akár nem, feltétlenül hivassák össze május 8-án az országos nagygyűlés, melynek célja lesz állást foglalni az elnyert, illetve nem teljesült kívánságok mellett vagy ellen. 4. Csatlakozunk az országos szövetkezet tekintetében a fiumeiek tervezetéhez s ezt közöljük a vezetőséggel; egyben utasítja a gócpont a vezetőséget, hogy az életbeléptetendő fizetésrendezéstől és pragmatikától teljesen függetlenül kövessen el mindent az országos szövetség létesülhetésére. 5. Küldjön képviselőket a bizottság a szegedi országos bizottsági értekezletre. 6. Tartson április 23-én az ország összes központja és gócpontja teljes ülést, hogy az addigi eseményekről minden alkalmazott információkat nyerjen és állást foglaljon a gócpont a továbbiakat illetőleg s május 1-éig küldjék meg egymásnak az összes gócpontok, illetve központok jegyzőkönyveiket az egységes cselekvés érdekében !» Azt hisszük, hogy e határozati javaslat után, mely élénk visszhangja a régóta felizgatott s régóta áltatott kedélyek hatalmas igazság után vágyakozó megnyilatkozásának, kommentárt írnunk szükségtelen. De jellemző a központi vezetőségnek legalább is hiányos értesítéseire, hogy az április 3-iki szegedi bizottsági értekezletről, mindezideig csupán a lapokból értesültünk, sőt a tegnapi nap folyamán szálló hírekből is arról, hogy a «szegedi országos bizottsági értekezlet» «országos központi elnöki értekezlet» lesz. Hogy mit fog ezen kilenc elnök az összes alkalmazottak érdekében elhatározni, még nem tudjuk, de ha a legjobbat is, az amúgy is felizgatott s mindenben meghunyászkodást sejtő közvélemény felhevült hangulatának csillapítására ezen elnöki értekezlet egyáltalában nem fog szolgálni. Nagyszombati értekezlet, Jegyzőkönyv felvétetett Nagyszombatban mai napon a nagyszombati helyi bizottság által egybehívott nagygyűlésen. A nagygyűlésen részt vettek : a helyi bizottsághoz csatlakozott állomások megbízottai Trencsén Isztebnik-Récseig, Szeredig illetve Kuttiig bezárólag, a vontatás és pályafentartás képviselői. Az állomások, melyek kedvezőtlen közlekedési vagy egyéb viszonyok miatt megbízottaik által a gyűlésen részt nem vehettek, írásbeli nyilatkozattal jelentették be csatlakozásukat azon határozatokhoz, melyeket a gyűlésen hozni fognak. Kodály Frigyes főellenőr, állomásfőnök úr, mint a gyűlés elnöke megnyitja a gyűlést, melynek egybehívását a pénzügyminiszter úr március 22-én tartott, a vasutasokra oly megdöbbentő hatású beszéde tette szükségessé. A jegyzőkönyv vezetésére Biró hivatalnok urat, annak hitelesítésére Follajtár hivatalnok és Hladics mozdonyvezető urakat kérte fel. A tárgysorozat csupán 4 pontból állott és pedig: 1. A fiumei, budapesti, szombathelyi és szegedi bizottságok által hozott határozatok megvitatása, azok egyikéhez való hozzájárulás. 2. Az országos szövetség alapjának megvetése, a szövetség létesítéséhez szükséges előkészületek költségeinek miként való fedezése, az anyagi hozzájárulás mérvének megállapítása. 3. A befolyó pénz kezelésére pénztárnok megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Az említett bizottságok által hozott határozatok ismertetése után Fullajtár Károly hivatalnok úr a budapesti bizottság által hozott határozatot ajánlja elfogadásra. Fabriczy Sándor hivatalnok úr felszólalása bevezetésében előadja, hogy ő a mostanihoz hasonló, a vasutasok anyagi helyzetének javítására irányuló 5 ízben megindított mozgalmakban vett részt. Mindezen mozgalmak idő előtt célt nem érve múltak ki. Meghiúsulásuk okait abban látja, hogy a nagy vasutas tömeg szervezve nem volt, hogy a gricsezésnél tovább sohasem jutottak és a cselekvés előtt megálltak, az elől meghátráltak. Immár elérkezett a cselekedetek ideje. Különben szintén a budapesti bizottság határozati javaslatának az országos szövetség létesítésére és ahhoz szükséges elkészítő munkálatok költségeinek fedezésére gyűjtendő összegre vonatkozó részét ajánlja elfogadásra, kibővítve saját határozati javaslatával, mely ekképen hangzik : «A gyűlés a hazai sajtónak önzetlen és lelkes támogatásért hálás köszönet szavaz és további támogatását kéri. Nem mulaszthatja el azonban egy a kormányhoz közel álló lapok azon gyanúsítását visszautasítani, mintha egyes helyi bizottságok sztrájk-pénztárt létesítettek volna; a vasutasok ajándékoznak ugyan a létesítendő országos szövetség alapja javára, de semmiféle sztrájk-pénztárt nem létesítettek és nem is létesítenek, mert ha a harcnak lesznek is esetleg sebesültjei, ezekkel szemben a vasutasok ismerni fogják erkölcsi kötelességüket. A gyűlés a Szegeden április 3-án és 4-én tartandó értekezletre vonatkozólag — az elnök úr, Vrana ellenőr és Fabriczy hivatalnok urak hozzászólása után — a szegediek álláspontjára helyezkedik, amennyiben szintén egy oly szűkebb körű bizottsági értekezlet megtartását óhajtja, melyben az egyes bizottságok elnökein kívül 3 hivatalnok, 1 altiszt és 1 szolga is részt vegyen. Biró hivatalnok úr felhívja a gyűlés figyelmét arra, hogy mindenütt központi bizottságokról van szó, s így neki aggálya van az iránt, vájjon a nagyszombati bizottság kiküldhet-e tagokat a szegedi értekezletre. Erre nézve elnök úr, Vrana ellenőr és Fabriczy hivatalnok urak az egész gyűlés egyhangú helyeslésével kísért azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy a nagyszombati helyi bizottság — mint függetlenül megalakult bizottság — egyenrangúnak tartja magát minden más — habár üzletvezetőségi központban is létesült — bizottsággal s igy a szegedi értekezletre tagok delegálására feljogosítottnak érzi magát. Ezzel kapcsolatban Fabriczy Sándor hivatalnok úr a delegálandó tagok megbízásaként az alábbi határozati javaslatot nyújtja be: «A gyűlés (szegedi értekezlet) megkeresi a szombathelyi bizottságot, mint vezető bizottságot, hogy a május 8-án esetleg megtartandó országos nagygyűlés napirendjét úgy dolgozza ki, hogy azt legkésőbb május hó 1-ig valamennyi helyi bizottságnak megküldhesse egyöntetű eljárás céljából. Vrana ellenőr úr a delegáltak mandátumát azzal óhajtja kiegészíteni, miszerint az értekezleten határozattá emeltessék, hogy az egyes bizottságok kebeléből választandó deputáció járuljon a kereskedelemügyi miniszter úr elé, kérvén őt, hozza nyilvánosságra a fizetésrendezési tervezetet, mielőtt törvényjavaslat alakjában a képviselőház elé terjeszti, nehogy fait’ accomplit elé állítassunk, melylyel szemben semmiféle orvoslással nem élhetünk majd. A gyűlés ezen javaslatokat egyhangúlag elfogadja és ezen álláspontjának a szegedi értekezleten való kifejtésével Biró hivatalnok úr indítványára Vrana ellenőr urat bízza meg, illetőleg kérte fel,ki is kötelességének tartja ezen kérelemnek eleget tenni. A gyűlés Vrana ellenőr uron kívül még Bíró és Horváth hivatalnok urakat, Liebscher állomásfelvigyázó, Hladics mozdonyvezető és Jankota vonatmárházó urakat bízza meg a Szegeden tartandó értekezleten való részvételével. Biró hivatalnok úr szóvá teszi a nagyszombati sűtőházvezetőnek személyzetével szemben tanúsító azon indokolatlan eljárást, melylyel azt a mozgalomban való részvételében korlátozza, sőt akadályozza, ezért kéri elnök urat járjon közbe a személyzet érdekében említett fütőházvezetőnél. Elnök úr közbenjárását általános éljenzés közt megígéri. A gyűlés az országos szövetség javára befolyó pénz kezelésére Szloboda János hivatalnok urat egyhangúlag pénztárossá választotta. Ennek megtörténte után elnök úr elrendeli a csatlakozási nyilatkozatok felolvasását. Megtörténik. Miután ezzel a gyűlés programmja kimerült, elnök ur az egybegyűlteket a mozgalom folytonos ébrentartására buzdítva, a gyűlést berekeszti. Kelt Nagyszombatban, 1904. március 30-án. Kodály s. k. elnök. Biró s. k. jegyző. Munkácsi értekezlet. A munkácsi vasúti gócponti bizottság Lőwinger Béla hivatalnok elnöklésével ez évi április hó 2-án bizottsági gyűlést tartott. A bizottsági tagok teljes számban jelentek meg. Egyhangúlag hozott határozattal csatlakozott a bizottság azOrszágos Vasúti Szövetség létesítéséhez és erről a kezdeményező fiumei helyi bizottságot jegyzőkönyvileg értesítette, egyben a társhelyi bizottságokat a csatlakozásra felszólította. A debreceni 21-es központi bizottságnak ez évi március 28-án VIII. pont alatt hozott ama határozatot, mely szerint a pénzügyminiszter úrnak ez évi március 22-én tett kijelentései ellen a leghatározottabban és legerélyesebben tiltakozik és fizetésrendezésünk ügyének ilyetén elodázását kereken visszautasítja, a bizottság nagy lelkesedéssel magáévá teszi, ahhoz egyhangulag és őszintén csatlakozik. A bizottság türelemmel, de nem tétlenül kívánja bevárni a május elsejét, és azért szükségesnek tartja és elhatározza, hogy a Bátyú—Lawecznei vonal személyzete is már most szervezkedjék, nehogy a május elseje készületlenül találja. E végből egy öt tagú vegyes bizottság küldetett ki, melynek feladata a szervezkedésről már idejekorán gondoskodni. Végül a bizottság nagy lelkesedéssel táviratban üdvözölte gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőt, mint igaz ügyünknek szószólóját A vinkovceiek gyűlése. Vinkovczén március 29-én tartott gyűlésen 150 vasutas gyűlt , össze Scheuer Antal elnöklése alatt. Scheuer elnök — a gyűlés feszült figyelme között — hosszasabban lelkes szavakkal vázolja a küzdelmet. Bennünket — úgymond — mint az állam mostoha gyermekeit, nyugtalankodó uraknak bélyegez Lukács pénzügyminiszter (Abcug, abeug Lukács !) s azt mondta, hogy fizetésrendezésünk az 1904. évi költségvetésben fel van véve. Mikor lesz ez ilyen áldatlan politikai viszonyok között letárgyalva— a legerősebb képzelet határát is meghaladja. Tartsunk együtt, hivatalnok, altiszt, szolga, fogjunk kezet s egyesült erővel kiáltsuk oda a vétót s ragaszkodjunk a már meghatározott terminushoz, 1904. május elsejéhez, tovább nem várhatunk, nem várunk, Lukács pénzügyminiszternek azon kijelentésével szemben, hogy fizetésrendezésünk az 1904. évi költségvetésben fel van véve, határozott elégedetlenséget fejezünk ki, amennyiben már három éve hiába vártunk s most is reménytelen jövőnek nézünk elébe s ez okoz mi bennünk nagy nyugtalanságot s elkeseredést szül. (Zajos, szűnni nem akaró helyeslés.) Elnök felhívja azután a gyűlést, hogy a szegedi központi mozgalmi bizottság felhívása értelmében alakítsuk meg az albizottságokat. Hivatalnok-albizottság tagjai lettek a gócponti tisztviselőkön kívül Szabó Ferenc hiv. (Vinkovce), Ferenczy Lajos hiv. (Mitrovica), Szabó Kálmán áll. főn. (Vukovár), Frankl Sándor hiv. (Dálya). Altisztialbizottság: Bánátfi Vilmos áll. felv., Rónay Vilmos főkalauz, Kiss Antal kalauz, Radványi József m. vezető, Rovó Ferenc pfelv. Bayer Ignác pfelv. Szolgai albizottság: Csala Ferenc kocsirendező, Dobó József, Pozsonyi János vonat málházók, Léita Isván előfütő, Ugrik és Gregurek váltóőrök. Grumann László hivatalnok azután, minthogy több oldalról fölszólították erre, az 1901. évben benyújtott összes memorandumokat terjedelmesen ismerteti a mit a gyűlés tudomásul vesz. Kimondja azután a gyűlés határozatilag a következőket : 1. A szegedi bizottsággal teljes szolidaritást vállalunk, eddigi működésüket bizalommal fogadjuk s kérjük a tántoríthatatlan előhaladásra. 2. A memorandumban foglaltakat, mint minimumot, megadni kívánjuk. 3. A létfentartásunkért indított mozgalomban egymásért anyagilag s erkölcsileg legteljesebb garanciát vállaljuk s különösen az esetleges áldozatokkal szemben — azzal azonban, hogy ha bárkinek ezen mozgalomból valami kára volna vagy állását veszély környékezné, velük teljesen egyek leszünk s mindaddig, mig ezen kartársaink előbbi jogaikba s munkakörükbe vissza nem helyeztetnek — mi is a hátuk mögé állunk. 4. Az «Országos Vasúti Szövetség» alapításához szükséges pénz 1904 május 1-éig részletekben is befizethető legyen a gócponti pénztáraknál. 5. A mai naptól kezdve a gócpont alá tartozó összes alkalmazottak a megalakítandó Országos Vasúti Szövetkezet tagjainak tekintik magukat. 6. Felhivatnak az összes gócpontok, hogy ezen határozatainkat tegyék magukévá s legyenek mind rajta, hogy az országos vasúti szövetkezet 1904. május 1-ig megalakuljon. Ezután Radványi mozdonyvezető panaszolja, hogy oly büntetési módok, hogy altiszt szolgai munkára szoríttassék, mint lealázó, még büntetésből sem legyen alkalmazható. Gergely Péter vonatmálházó panaszkodik kényes szemmel, hogy hét éve már 540 korona fizetése van s bár sem fegyelmije nem volt, sem bűnösnek nem érzi magát, nem lép elő. Elnök ezután, több tárgy nem lévén, a gyűlést bezárja — nyugodtságra s összetartásra intvén a tagokat — előbb még Grumann jegyző a gyűlés nevében köszönetet mond az elnöknek lelkes bátorító vezetéséért s a gyűlés bezáródott. Lugosi értekezlet. Április hó 2-án a temesvár—karánsebesi és a Gattája—Marosllyei vonal vasúti alkalmazottai a szegedi központi bizottság március hó 26-i határozata értelmében Lévy mérnök felhívására nagy számban gyűltek össze Lugoson, hogy Csorda Lajos állomásfőnök elnöklete alatt megalakítsák a helyi választmányt s állást foglaljanak a vasutasok mozgami ügyében. A helyi választmány megalakulása után az értekezlet kimondta, hogy csatlakoznak a szegedi központi bizottság összes eddigi határozataihoz és rendithetlen összetartással vele küzdenek.