Függetlenség, 1881. november (2. évfolyam, 301-330. szám)

1881-11-14 / 314. szám

Budapest, 188­ L — A Petőfi társaság ma Komócsy József elnöklete alatt ülést tartott. A szép számú hall­gatóság nagy figyelemmel hallgatta végig a na­pirend tárgyait. Ezek között első lett volna Bodnár Zsigmond felolvasása „a nyelv philizo­­phiájá“-ról, de maga a szerző vallomása szerint ez értekezés oly terjedelmes és unalmas, hogy jobbnak találta azt fel nem olvasni. E helyett azonban Bodnár egy más értekezést „a magyar nemzet eredete“ czim­ alatt olvasott fel, melynek szerzője Jancsó Benedek. Ez értekezésben a szerző a Hunfalvyt megelőző etnologusok elmé­leteit s nézeteit, majd magának Hunfalvy Pál­nak a magyar nemzet eredetére vonatkozó ta­nát ismerteti, s azt találja, hogy ez utóbbi a valóhoz legközelebb áll. Utána Bartók Lajos „Kárpáti emlékek“ czim alatt olvasott fel három kisebb költeményt. Majd Komócsy József „A rab madár“ czimü költeményét szavalta el, me­lyet szintén megtapsoltak. Végül Margittay Dezső olvasta fel Tolnay Lajosnak, „A szép asszony kocsisa“ czimü rajzát s ezzel a napirend kime­rült. A felolvasásokat zárt ülés követte, mely­ben kisebb jelentőségű ügyek intéztettek el. — A kormánypárt szavazatai. Hogyan szokta a kormánypárt magának a többséget megszerezni, arra nézve érdekes adattal szolgál a Debreczen. Abaffy Jenő kataszteri műszaki napidíjas volt Debreczenben, de besorozták hon­védnek s elvitték tényleges szolgálattétel vé­gett Nagy-Váradra. Bekövetkezett a debreczeni pótválasztás. Nosza felöltöztették hát Abaffy Jenő urat czivilnek, beeskottálták Debreczenbe s ott leszavaztatták Körösire. S a hires 105 szavazat közt ez nem volt egyetlen ebből a fajtából. — Hirek a városból. E­l­g­á­z­o­l­á­s. Teg­nap délután Swoboda Károly 36 éves napszámost a budai főúton egy gyorsan hajtó egyfogatú bérkocsi elgázolta és jobb karján súlyos sérüléseket szenvedett. Eszméletlen állapotban vitték a Szent­ János kórházba. — Eltűnt cseléd. Folyó hó 11-én esti 7 óra tájban Schleiszer Róza, körmöcz­bányai születésű, 26 éves foglalkozás nélküli cseléd, II. kerületi lakásáról eltávozott és ezóta többé vissza nem tért. Schleiszer Rózán az utóbbi időben búskomorság jelei mutatkoztak és valószínü, hogy öngyilkosságot követett el. Az eltűnt cseléd magas termetű, szőke hajú és kerekded arczú, csinos külsővel. — Éjjeli razzia. Ma éjjel Baranyi Ádám gyalogrendőrségi felügyelő és Lang Mór kér. ellenőr a Csepel-rakpart 9. számú pinczehelyiségé­­ben és környékén tartózkodó tolvajok és csavargók ellen hajszát tartottak és sikerült nekik 38 rendőrileg ismeretes és többször büntetett egyént elfogni. Nagyob­­bára lopással gyanúsított emberek ezek, kik ellen a vizsgálat megindittatott. — Nagy sikkasztás történt Lyonban a Credit populaire banknál. A pénztárnok eltűnt, 300,000 frank hiányt hagyott maga után a kasszában. A rendőrség kereste, kutatta a hűt­len pénztárost, azonban hasztalanul. Pedig az még csak annyi fáradságot sem vett magának, hogy a városból megszökött volna, hanem ott sétálgatott a legnépesebb utczákon s ott inga­­dozott a leglátogatottabb mulatóhelyeken. Ez a nagy bátorság végre torkára forrt, mert kedden egy rendőr felismerte s letartóztatta épen ab­ban a perczben, mikor a vasútra akart fel­­szállani. — Bikaviadal Péterszegen. A Madridban székelő uralkodókat akarta utánozni Péterszegen a kupak-tanács. A Biharm. L. irja: Két bikája volt a falunak, de a tanács elhatározta, hogy a gyengébb tehén­ gavallért eladják. Hogy meg­tudják, melyik a gyengébb, összeengedték a két vetélytársat a községházának udvarán. Vasárnap délután volt. A bíró körül állottak a falu böl­csei. A peczérek és hetesek kiengedték az ál­dozatra szánt barmokat; azok persze dühvel rohantak egymásra s pár percz múlva mindkét állat sebesülve feküdt a földön s nehány nap múlva mindkettő kiadta páráját. Most már egy bikája sincs Péterszegnek. — Az unitárius egyház­község ma ünnepi isteni tisztelet után közgyűlést tartott, melyen Hajós János eddigi első gondnok előadta az eddigi történetét s bemutatta az e végből ki­küldött bizottságnak az egyház szervezetét illető munkálatát. E javaslatot a közgyűlés egészben elfogadta s annak alapján megejtette a válasz­tásokat. Meg­választattak I. gondnokká: Hajós János, II. gondnokká: Bedő Albert, jegyzőkké: Farkas Sándor és dr. Máté Sándor, pénztár­nokká : Végh József. Egyházfiakká: Ajtai Jó­zsef és Szigeti József. presbitérium tagjai lettek, a fővárosból : Buzogány Áron, Dániel Gábor, Domaniczky István, Gál Jenő, Grúz Albert, Halmágyi Sándor, dr. Hatala Péter, Jakab Elek, Sebess Pál, Serényi Henrich, dr. Székely Ferencz, Székely Elek, Tassy Béla, Ürmössy Miklós, a vidékiek közül: herczeg Adescalchy Arthur, Nagy Károly, Horváth György és Malatinszky György, összesen 18. — A statisztikai füzetek 100. száma következő tartalommal jelent meg : A népszínház statisztikája az 1880—81. színházi évről. Az 1881. évi népszámlálás alkalmával a fővárosban talált testi és szellemi hiányok­ban szenvedők. A statisztikai hivatal ügyforgalma az 1881. év harmadik évnegyedében. Havi jelentés. Népe­sedési mozgalom. Légtüneti észleletek. Forgalom. Gab­­nakereskedelem és árak. Pénzintézetek. Vegyesek. Ko­csiforgalom. Adópénztári forgalom. Vízvezeték fogyasz­tása. Duna vízállása. Ingyen uszoda. Távírdai forgalom. Piaczi árak. Piaczi készlet. Lóvásárok. Helyi személyfor­galom. Helyi forgalmi intézetek bevételei. Czégjegyzések és csődök. A nyilvános könyvtárak és muzeum látoga­tottsága. — Madarassy eltűnt államügyész, a Kecs­kemét hiteles helyről nyert értesülése szerint, Columbiában van és dr. Flett név alatt vegyé­­szettel foglalkozván, már a ottani múzeummal is érintkezésbe lépett. — Szegény iskolásgyerekek felruházására e hó 26-án saját helyiségében tánczmulatságot rendez a VI. kerületi klub. Személyi jegy ára­t írt, a bizottság azon­ban felü­lfizetéseket is szívesen fogad s kéri azokat, a­kiknek elárusítás végett jegyeket küldött, hogy a befolyt pénzt e hó 24-ig a klub titkári hivatalának beküldeni szíveskedjenek. — Váltóhamisítás Temesvárott. „Freund Henrik fiai“ temesvári bukott­szég egyik tagja Freund Vilmos bevallotta, hogy 120,000 frt ér­tékű váltókat hamisított, legnagyobb részt Lan­dauer temesvári czég nevére. Családja kész lett volna 90,000 frtot lefizetni, hogy a hamisítás ne jöjön nyilvánosságra, de az érdekelt intéze­tek a váltók teljes értékben való beváltását követelték. Freund Vilmos, nem sikerülvén a békés elintézés, maga jelentette föl váltóhami­sítását, millió czimet fog tartalmazni a föld minden országából, és­pedig Bécsnek és Ausztria-Magyarországnak vala­mennyi ipar, kereskedelmi, be- és kiviteli c­égeit, min­den kereskedelmi, forgalmi, biztosítóintézeti, bank és hitelintézeti c­éget, társas c­égeit, fürdőintézeteit, társu­latait, uradalmak, gazdaságok és birtokosok czimeit, ügyvédek, jegyzők, orvosok, áru- és termény-bizományo­sok, vendéglők stb. pontos czimeit, valamint mintegy 250,000 nevezetesebb czéget a világ minden országából. A munka főcsoportokra lesz felosztva, a főcsoportok pedig alcsoportokra, azonkívül minden alcsoport városok és helységek szerint lesz összeállítva, az egyes czimek pedig betűrendben következnek egymásután, úgy hogy a kezelés könnyű lesz. A ma ára 16 frt és a megrende­­ lések : J, Rosenzweig Adressenbuch, Wien, VI. Mariahilf­ strasse 113. intézendők. — A mai időjárás áttekintése Európában A nagy légnyomás (772) a kontinens közép táján nyúlik el ma is keletről nyugat felé s kiterjed annak északi és déli részeire is (765—769). Az idő mérsékelt sze­leknél nyugaton derült, keleten borús. Csapadék cse­kély. A hőmérséklet nyugaton nagyobbodott. — Ha­z­á­n­k­b­a­n : Többnyire délkeleti és nyugati mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet általában fölébb szállt; a légnyomás inkább északon kisebbedett, a többi nagyobb részben keveset változott. Az idő többnyire borús, fel­hős. Dél volt Csáktornyán és Pancsován. — Jóslat Még enyhébb, többnyire felhős-borús időt várhatni to­vábbra is, helyenkint csa­padékkal. — Átalános czimkönyv. A párisi Société Scienti­­fique Européenne által első osztályú aranyéremmel ki­tüntetett, Rosenzwei­g-féle átalános czimkönyv negyedik javított kiadása, illetve ennek hetedik, nyol­­czadik és kilenczedik évfolyama, az Allgemei­ner Original-Adressenbuch e hó végén fogja elhagyni a sajtót. A munka körülbelül egy függetlenség . — Un bon omen! — mondja Sarah, a­ki egy kicsit babonás. Míg Sarah így utazik az elegáns coupéban, az indóháznál czihelődik a társaság. Ülnek bele az omnibuszokba, fiákerekbe, czók-mókjaikkal. Mme. Guérard, Sarah Bernhardt társalkodónője egy fiatal színésznővel és a diva híres „Niagara“ pincsével (fekete, rút jószág) bérkocsin siet Pázmándy ur­fogata után. A társulat első tagjai szintén az Európa vendéglőbe szállnak, a „dis minorum gen­tium“ a Páris városához czímzett fogadóba. Sarah Bernhardt érkezését az Európa előtt is nagy néptömeg várta. Sarah könnyeden lebbent le a kocsiból s ruganyos léptekkel sietett föl a sző­nyegekkel bevont lépcsőkön, első emeleti lakosztá­lyába. Kilencz szobája van, ezek közt az erkély­es terem. Ugyanaz az az appartement, melyben a walesi hu-niag lakott. Az érkezés után tíz percz­­czel Niagara ő pincssége már kint kutyás­kodott az erkélyen. Sarah Bernhardt Budapesten Habemus papissam! Megérkezett, itt van ő, az isteni Sára ! Szivünk fáj, hogy nem követhetjük a Budapesti Hírlap mai példáját és lapunk élén, nagybetűs vezérczikkben nem ünnepel­hetjük őt, az egyetlent, az utólérhetetlent, a rend­kívülit, a csodást, az elragadót, a tündérit ... ne fogyjatok ki, jó epithetonok! Hetek óta folyton növekvő crescendoban dü­börgött már a reklám nagy dobja ; ma aztán — a napok napján — teljes erővel, siketítő robajjal sült el, az összes sajtóban. Minden hátraszorult, csak ő, Sarah maradt elől. Minden csöppség, csak ő nagy egyedül. Minden unalmas, csak ő érdekes. Mindenről hallgatnak, csak ő róla beszélnek. Még Gelléri Mór is agyonhallgatódott. Hírlapírók korán reggel futottak az Európa vendéglőbe, megveszte­getni a pinczéreket, hogy majdan árulják el, mit ebédelt az istenasszony; a ma bizonyos mindenütt jelenlevő angolok pedig előre száz fontjával vették meg a diva által megeendő őszibaraczkok magjait. Tíz órakor reggel már kezdett nyargalászni a láz első paroxysmusa az erekben a3 idegeken. Tizenkét órakor a pulsus kicsattanó erővel és őrü­­letes sebességgel ver; az izgatottság olyan, hogy a fővárosi gyógyszertárak összes kali­bromatum készletei kiapadnak. Egy óra után reakczió , álta­lános kimerültség, elpetyhüdés. A Szikszaiban az emberek nyers beefsteakot esznek és tokaji esszen­­cziát isznak. Kettedfélkor rohanás az osztrák ál­­lamvasut indóházába, mert harmadtól lesz a bol­dog óra, mikor „ő“ megérkezik. A nagy vas és üvegpalota előtt tömérdek kocsi, tömérdek népség. Az előcsarnokban vagy hatszáz ember töri, marja magát, hogy belépő­jegyhez jusson a perronra. Pont két órakor tömve a perron. Ott Evva Lajos, a népszínház igazga­tója és Fáy Béla, az ellenőr, frakk és fehér kendő ünneplével a télikabát hétköznapja alatt. Nagy Ibolyka k. a. a népszínház legszebbje, legbájosabb mosolyával és bokrétával vár. Solymosi ur meg van hatva; Tihanyi ur komoly és trómáz. A fran­­czia kör Saissy ur vezérsége alatt csoportosul a tömegben, melyet németül beszélve futkos körül Sarah Bernhardt szép fekete bajuszu és remek ezr linderü ágense, kezében telegrammal, melyet áhí­tattal néztek: „Bizonyosan tőle van!“ Gróf Zichy Jenő úr is ott volt; ezélt ért; ki­nyomtattuk, hogy ott volt. A tömegben hemzsegnek Sarah Bernhardtnak volt vallásbeli társai, ujságírók és nem ujságírók. Várakozásteljes feszültség, izgatott csönd, kiáltó hallgatás. Végre kettőt üt az elektromos harangnyelv; az utolsó őrház baktere jelentette vele, hogy a bécsi futárvonat most robogott el előtte. A perront ellepő fekete sokaság hullámzani kezd, mindenki tolong, hogy legjobban láthasson. Népszínházi de­­putáczió, egész és fertály mágnások, francziák, magyarok, ujságírók, művészet iránt érdeklődő hor­dárok, mint egy vad gomolyaggá válnak. Sarah Bernhardt ágense konszignálja a jelenlevő két rendőrt. Most feltűnik a lokomotív fekete ábrázata, a­mint közeledik a két sin perspektívájában. Még csak föl nincs virágozva, föl nincs lobogózva! Minden szív dobog. Néhány­an némi bátortalan­sággal, halkan intonálják: „Hazádnak rend . . ., de példájokat nem követi senki, mert a torkokat az izgatottság szorította össze és szárította ki. A vonat megáll; ajtók csappannak ki — hétköznapi arczok lépnek le s egynek sincs még csak franczia vonása sem, annál kevésbbé színész „csiszolata.“ De hát hol van „ö“ ? Tán nem is jött el? Végre egy zöld szalonkocsi ajtó ablakának keretében megjelenik Pázmándy Dénes ur ismeretes feje. No csakhogy legalább francziát látunk! Páz­mándy ur leszállana, ha volna hova; a vonat men­tében olyan a tolongás, hogy még maga Sarah az ő közmondásos soványságával sem tudna odább menni. Most Pázmándy ur mögött — ah! ah! — ott van ő! Szürkésbarna nagyperemű­ kalap alatt egy csomó vörös tincs, két nagy tengerzöld szem, egy csodálatos hajlású vagy zsidó orr, egy keskenyajkú száj, melyből kitellenék kettő is. Az arcz vastagon befestve vakító fehér színre, az ajkakon egész a cochenille-vörös. A keskeny vállak fölött barna paletet. Végre egy kis hely szorul a nagyon lépcső előtt. Sarah leszáll, Pázmándy úr segíti. — Éljen! — kiáltanának a magyarok ; — eljem­! — kiáltanak a Cercle frangais emberei. Nagy Ibolyka k. a. hirtelen odaadja a bokrétát. Sarah mosolyog azzal az unott mélaságá­­val s megszólal, először Budapesten: — Merői bien! (— Das hat sie wahrscheinlich aus dem Ollen­­dorf profitirt! — mondja mögöttünk egy ur, a ki ,mitőlünk“ való.) Pázmándy ur karját nyújtja az istenasszony­nak s gyorsan haladnak kifelé. Utánok a tömeg. Embergyilkos tolongás. A népszínház emberei pe­dig elszomorodva állanak még mindig a kiürült kocsi előtt: „Hát még csak bemutatás se ? És ezért frakkot!“ A közönség egy része merész lankenbewegunggal a finánczok rekeszét ostrommal veszi be és kitörve az üvegajtón, elejébe kerül a kilépőknek. Sarah mosolyogva halad Pázmándy ur karján, kezében a bokrétával. Gyorsan szállnak a kocsiba, (Pázmándy ur fogatába) mely kirobog a váczi boulevardra, az Európa nagyvendéglő felé. Útköz­ben találkoznak egy nagy zsidótemetéssel. Elől huszonnégy énekes-fiú, fekete talárban, a kántor, rabbi . . . MŰVÉSZET. Sarah Bernhardt mint kaméliás hölgy. Csodálat, rajongás, tapsok zivatara volt az, mivel ma este a főváros közönsége Sarah Bern­hardtnak hódolt. A népszínház nézőtere még a Patti-előadásokon sem látott oly rendkívül fé­nyes, válogatott közönséget, mint ma s oly na­gyot sem, mert a zenekar is tele volt hallgató­sággal. A páholyok mindenikében h­at-hét néző, a karzat háborgó tenger, a földszint zsúfolt tömérdekség. A „legnagyobb idegesség“, mint Sarah Bernhardt-t nevezni lehet, akár csak átplántálódott volna a közönségre is. Betegesen nervózus kíváncsiság vett erőt mindenkin, szinte szorongás fogta el a kabátok és fűzők belsejét, mely akkor csavarodott legfőbb fokra, mikor úgy nyolczadfél óra után (diváknak nem udva­riassága a pontosság) megzördült a függöny mögött a fakalapács szapora ütése, majd há­romszor : „Kopp, kopp, kopp !“ Hangtalan csönd. A függöny föllebben. Ott Gauthier Margit bondoirja; gyalázatos rut deko­­rácziók, de csinos rendezés, bútorok. Egy igen rossz franczia színész (Varvil­e) cseveg egy szép leánykával (a komornával) majd jő Nichette és foly a pletyka. De nem hallgat rá senki. Min­denki csak a negyedik jelenetet várja, mikor ő jő, ő — Marguerite. Végre elhangzik a végszó s a közép ajtón kilép Sarah Bernhardt. Csodálatos, határozatlan alak brokát, atlasz, csipke és szalag-egyvelegből álló ruhájában. A vöröshaju fej, keskeny arczával, macskaszerüen világitó szemeivel, nagy orrával, azon a váz­sovány testen, mely nem jár, hanem imbolyog, nem hajlik, de leng, melynek minden lépése fáj s ha leül, mintha egy karddal egy csapásra levágott selyem függöny omlanék oda nesztele­nül, merevség, mozdulat nélkül. Ez ingerlő pongyola bágyadtság, rengeteg lomhaság, ideges nyugalom — varázsszerű, titokteljes érdeket kölcsönöznek ez exotikus alaknak, mely előt­tünk támolyog ott a színpadon. Majd beszélni kezd. Hangja ezer regiszter, csoda-orgona. Társalgása csicsergő dal, nevetése csengők csilingelése, megdöbbenése az a tompa riadás, mint mikor jégtábla hasad ketté, haragja orkán, szenvedése gilicze-bugás . . . szóval cso­dálatos és igaz minden hangjában, a természet­nek hű mása minden színében és mégis, mégis oly szokatlan, oly uj, oly hihetetlen. Testének minden izét, arczának minden kis izmát tündérkezek fűzték oda gondolataihoz, lát­hatatlan, de szétszakíthatatlan kötelékekkel. Gon­dolatai kinyomódnak egész lényén a legfinomabb kis árnyalatig, majd a törékeny test azt mondja : „Nem, ezt nem bírom úgy kifejezni, mint azt érzed!“ de azért gyönge vonaglásában a leg­magasabb superlativus, melyet valaha színpadon láttunk. Legigazabb, legönebb (hogy az ipsissimát magyarra fordítsuk) Sarah Bernhardt akkor, mi­kor a két első felvonásban a szeszélyekkel, ide­gességekkel, lehetetlenségekkel teli demimondenő. Nervózus kaczérsága, bizarr önutálata, unott szórakozáshajhászata — az az igazi sphinx, a ki csodálatos nő. Mikor az igaz, nemes szenve­dély tisztitó­tüze lobban föl lelkében, akkor már nem „ő“ többet. De fönséges benne az örök asszonyi elemi nyilvánulása, mikor az öreg Du­­vallal áll szemben ; a méltóság, az alázat, a szégyen, a kevélység, az önzés s az önfeláldo­zás hihetetlen és mégis való vegyülése. A közönség tapsol, mint az orkán riadása; a függöny fölhuzódik, Gauthier Margit herva­dozva, betegen, kitámolyog a színpadra. Hosszú keztyüs vékony karja megragadja a széket, hogy ne rogyjon össze s úgy köszöni meg a közönség lelkesedését, inkább szemepillája reb­­benésével, mint meghajlással. Uj és új kitörései a tapsok viharának. Ismét és ismét vonul fel a kárpit. Gauthier Margit (nem Sarah Bernhardt!) megint ki imbolyog a nézők elé a színpad hát­terébe s halálos bágyadtsággal, kezét homlokára szorítva megáll. Két felvonás alatt nyolczszor hívták ki a nagy művésznőt. A báli jelenet után, mikor Armand arczul üti őt egy csomó bankóval, s ő a sziven sebzett kétségbeesés hangján vijjog föl, ismét nyolczkor. Haldoklása kevésbé volt kö­vetkezetes, mint élete. Egész neki erősödött a rettentő phthysis közepette s nem imbolygott többé úgy, mint az egész darabon át. Halála is nem volt a szokott kaméliás hölgyek hervadása, hanem erőszakos, kétségbeesett küzdés a létért. Ez egy kiáltásában: „Élni akarok!“ több ha­talma volt a tragikumnak, mint a­mit évtizede­ken át deklamál össze három színház. A halál nem lassan, mind inkább görcsösen szok­ta kar­jaiba, de egyszerre ölte meg, még állt, beszélt, a jövő pillanatban pedig hanyatt zuhant a pad­lón, hogy Duval Armand fölkiálthasson : „Grand Dieu! Elle est morte! “ A csodálatos művészet lenyűgöző, fárasztó hatása alatt szinte meggémberedve írjuk e so­rokat késő ejji órákban s ítélet helyett jobbára csak futó vonásokat vetettünk ide a papirosra. De annyit most is megmondhatunk, hogy Sarah Bernhardt nagy művésznő, egyike a legnagyob­baknak, a­kinek nincs szüksége az exotikus reklámok ama visszataszító eszközére, mely őt a színpadon kívül nevetségessé és rokonszen­­vetlenné teszi. Társasága, mely harmincz tagból áll, szín­padi botrány. Sarah Bernhardt művészetét csak akkor tudjuk egyszer igazában bámulni, ha meg­gondoljuk, hogy e rémítő környezetben játszik. Még öltözni és állni sem tudnak a boldogtalanok. A rosszak közt mégis legrosszabb volt M. Daria (Armand) a­kit epellett kódnélküli hábha is tar­tott megszállva- Még csak a diva páratlan toilette­jeiről, gyémántjairól, ékszereiről és lehetetlenül hosszú örökös keztyüiről kéne szólni, de — minek vegyül el (kivált ily késő éjjel) jámbor más laptársaink kenyerét. A­~s. — A népszínházban kedden nov. 15-én két előadás lesz. Ugyanis délután 3 órakor Sarah Bernhardt tiszteletére a Falu rosszát adják elő Blaha L. asszon­nyal. Sarah Bern­hardt megígérte, hogy ez előadáson jelen lesz. Este 7 órakor Lecouvreur Adrienne előre hir­detett előadása tartatik meg. — A száz aranyos népszínmű pályázat. Tudvalevőleg a­ népszínházi bizottmány a nép­­színház szellemi czéljainak előmozdítására s az irodalom pártolása szempontjából száz db arany­ból­ álló pályadíjat tűzött ki. A pályázat határ­ideje, e hó 15-én jár le. Hatvan pályaműnél több érkezett be. A bíráló bizottság 5 tagból alakíttatott és pedig Királyi Pál bsz. tag elnök­lete alatt két, egy színész és a népszínház igaz­gatója , Kammermayer Károly polgármester, másik a népszínházi bizottság elnöke, az irók közül Szana Tamás és Berczik Árpád urakat kérte fel a bíráló bizottságban való részvé­telre. Színi előadások folyó évi november 14 én. Nemzeti színház. „Czifra nyomorúság.“ Szinmű 4 felv. Irta Csiky Gergely. Népszínház. A népszínházi alap javára. 2-dik vendégjátéka Sarah B. k. a. a Comédie Francaise tagjának 30 tagból álló franczia drámai társaságá­val : „Phédre.“ Tragédie en 5 actes et un vers par J. Racine. TÖRVÉNYSZÉK­ — Réthy contra Réthy. E két derék arany­műves viaskodása csak nem akar véget érni. A minap elitélt Réthynek ugyanis annyira fáj a mi­napi sajtóbírósági ítélet, hogy most meg ő indított sajtópert a múltkori vádló Réthy ellen. A tárgya­lás deczember 1-jén lesz.­­• A vásártéri rablógyilkosság. Ez évi augusztus hó 25-én a régi marhavásártéren egy tócsában emberi holttestet találtak. A rendőri bizottság a helyszínen tényvázlatot vett föl, mivel a holttesten gyilkosság nyomai látszottak Noha a rendőrség erősen iparkodott, nem csak hogy a tetteseket, de még a meggyilkolt nevét sem volt képes kipuhatolni. Végre október hó végén több rendbeli gyanúsítás alapján Rózsa György és Balázs Antal rovott előéletű egyé­nekben vélte a keresve keresett gyilkosokat fölfedezni, át is szállították őket a Kortunába, de mivel tagadásukkal szemben a legcsekélyebb bizonyítékot nem lehetett felhozni, beszüntették ellenük a bűnügyi vizsgálatot. Ekkor azonban felmerült az a gyanú, hogy ők ölték meg múlt évben a dabasi országúton Schwarcz Mór dabasi lakost. És csakugyan holmisok közt ta­lál­ni véltek tárgyakat, melyek a meggyilkolttól elraboltakkal egyezni látszottak. De az is puszta feltevés és gyanúsítás maradt a vádlottak taga­dásával szemben. Ily körülmények közt a rabló gyilkossággal vádoltak a mai nap folyamán elfogadható bizonyítékok hiánya miatt szabad­lábra helyeztettek. TÁVIRAT. A debreczeni zsinat. Debreczen, nov. 13. (Er. táv.) A ma d. e. 11-től d. u. 3-ig tartott ülésen tárgyaltatott a közoktatásügyi javaslat 3-dik része. A 117, 118 és 119. §§-ok maradnak ; a 120. §. kihagyatott, a 121—123. §§. elfogadtatnak, a 124. §-nál a német nyelv és irodalomnak mint tantárgynak felvétele ellen folyt egy kis vita, a nagy több­ség azonban a bizottság módosítása nyomán e §­t fentartandónak mondotta ki. A 125—136. §-ig terjedő szakaszok a bizottságnak több és kisebb módosításával fogadtattak el ; a 136 §-nál Balogh a 2-ik alien át kihagy­atni indítvá­nyozza. Elfogadtatott a 137. 138. §-ok marad­nak, a 139. töröltetik , a 140 — 146-ig elfogad­tatnak. A II. fejezet a középiskolák igazgatásai­ról és hatóságairól szól s az, annak 147. §-ától 158. § ig a 149. 150-ik §§-kon kívül, melyek kihagyattak, s a 155-iken kívül, mely függőben hagyatott a konventi bíróság tárgyalásáig, a tan­ügyi bizottságnak több kevesebb módosításaival elfogadtatott. Ezután György E. indítványt je­lentett be, mely azonban a holnapi gyűlésre hagyatott. November 14. VERHOVAY GYULA: A királyfi vadászata. Marosvásárhely, nov. 13. (O. É.) A trónörököspár ünnepélyes fogadtatására mind nagyobb mérvben folynak az előkészületek. A főispánnál Marostorda megyéből 70 birtokos jelentkezett testületileg leendő tisztelgés végett. Bandérium időrövidsége miatt a megye részéről nem szervezhető, de a városi bandérium szervezkedik. Mind­azon községek lakosai, melyeken a trónörökös keresztül halad, ünnepélyes öltözetben az útvonalban fognak tisz­­telkedni. Az állam úttól eltérő görgényi útvonal kezde­tén diadalív készül. A megyei mérnök a görgényi út felülvizsgálására elutazott. A központi tisztviselői kar a főispán vezetése alatt fog tisztelegni. Marosvásárhely, nov. 13. (O. É.) A fogadási előké­születeket a főispán, alispán, polgármester és a rendező bizottság örvendetes buzgalommal eszközlik. Az indóház magyar nemzeti bajor és belga lobogókkal s virág gir­landokkal fényesen diszittetik. A váróterem falai dí­szes szőnyegekkel vannak bevonva, s a király és királyné életnagyságig arczképeikkel vannak díszítve. Gazdag villásreggeliről gondoskodva van. Az indóház előtti térséget a tűzoltók zárják el ; a körülzárt térre csakis belépti jegygyel s diszmagyarban vagy fekete szalonöltözetben lehet bejutni. A diadalkapu „Isten hozott“ felirattal már kész, rajta több mint két­száz nagyobbrészt nemzeti lobogó leng. Ő Fenségeik Teleki Samu gr. nyitott kocsiján vonulnak keresztül a városon. A fenséges vendégek üdvözlésére Vancsa János érsek Balázsfalváról, Lönhardt Ferencz püspökhelyettes Gyula­­fehérvárról már ide érkeztek. Marosvásárhely, nov. 13. (0. É.) A vidékről sokan érkeztek városunkba a holnapi ünnepély szemlélésére. Permetező eső kedvetlenül a rendezőket. A bécsi főrangú hölgyek koszorúja­i Budapestről a nőegyleteké Stefánia főherczegnő részére megérkeztek. Erdély főrangú höl­gyeit Béldy-Nemes Rozália grófnő, a nőegyleteket Máriaffy Bethlen Louiza grófnő vezetendik. A főherczeg­­nőnek 12 fehér öltözetű növendék lányka koszorút fog átnyújtani. Hírlik, hogy Erzsébet napját királynénk név­ünnepét ő Fenségeik visszatérőben városunkban templomi szertartással ünneplik meg. Fellért kerületi postaigaz­gató Nagyszebenből megérkezett. Mától kezdve Görgény- Szentimréről naponta kétszeri összeköttetés rendeztetett be A szász­régeni távírda állomásra a kolozsvári iga­z­­gatóság két tisztet rendelt éjjeli nappali szolgálatra. Minden jel oda mutat, hogy az­­ ünnepélyességek nagy­szerűen fognak lefolyni. * Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösné ma reggel a rendes vonattal Prágából elutaztak Erdélybe. Újvidék, nov. 13. (Er. távirat.) Az egyházi kongresszusra királyi biztossá állítólag a volt fiumei alkormányzó Czech fog kineveztetni. A választások eddigi eredménye : 16 mérsé­kelt ,37 Miletics-párti ellenében. Megválasztattak továbbá Ulmában Stadaschky és Staics ; Nagy- Kikindán Szabovlyevits ; Szent Miklósban Pavlovits; Aradon Kresztics és Jovanovits; Mokrinban Pre­mics és Dimics ; Bevakereken Stoics ; Károlyváros­­ban Begovics fő­pap, Sljepcsevics, Tomics és Ra­sics ; Temesvárt Dimitrivics és Nikolics ; Módosban Polovics és Mihajlovics; Otocsárban Jankovics és Priza; Vranjewoban Dimics és Granics; Gracsáz­­ban Maudics és Gutescha ; Maudicsban Teodorovics és Csadics; Goszpicsban Schiján ; Petrinjában Des­­potovics és Opacsics; Mitroviczban Miletics. Bécs, nov. 13. A magyar delegáczió tagjai bizalmas értekezletet tartottak ma délben Orczy Béla báró miniszternél, melynek tárgyát a két delegáczió közt függőben levő kérdések ké­pezték. BÓCS, nov. 13. (Er. táv.) Ma délután a ki­rály elnöklete alatt közös miniszteri értekezlet tartatott, melyen gr. Taaffe, Dunajevski, báró Pino, Tisza, gr. Szapáry és br. Kemény minisz­terek vettek részt. A mindkét részen levő kor­mányok közt az általános vámtarifa revíziójára vo­natkozólag eddig folytatott tárgyalások elvileg most már teljesen befejezetteknek tekinthetők, miután a mostanig még fennforgott differencziák tekin­tetében tökéletes megállapodás jött létre. A vám- és kereskedelmi konferenczia most már a bécsi és budapesti fővámigazgatók közreműkö­désével a vámtechnikai részletek megállapítása czéljából folytatandja tanácskozásait s legköze­­lebb mindkét törvényhozáshoz a vámtarifa reví­ziója tárgyában előterjesztés fog intéztetni. A létrejött megállapodások részleteire vonatkozó közlemények önként érthetőleg kizárvák. Bécs, nov. 13. (Er. táv.) Delegátusi kö­rökben azon eszme pendittetett meg, hogy a delegáczió, a nagy érdemeket szerzett elhunyt Achatius br. tábornok vagyontalan özvegyének szavazzon meg valamely alakban bizonyos dotá­­cziót. Valószínű, hogy a hadügyi költségvetés tárgyalása alkalmával a jelzett ügyben indít­vány fog tétetni. Belgrád, nov. 13. (Ev. táv.) A fejedelem az osztrák-magyar miniszterrezidenst Herbert bárói bucsulátogatáson fogadta. A püspökök lemondá­sukat visszavették ugyan, de tiltakozásukat fen­­tartották. Ez ügy mindig bonyolultabb lesz. Az érseki helyettes Mózes megbetegedett. Baden-Baden, nov. 13. A nagyherczeg az éjjel hosszabb ideig és jól aludt. Az öntudat tiszta. Az általános állapot kielégítő. A német trónörökös és svéd trónörököspár az éjjel ide érkeztek. Bukarest, nov. (Er. táv.) Miután a dunai kérdésben az agitáczió annyira haladt, hogy a parti államok bizottsága minden kamara előtt tarthatatlan volna és miután Bratiano fél, hogy azon ígéretre emlékeztetik, melyet ő és Boeresco 1880-ban Bécsben tett, azért be akarja adni lemondását, és helyet engedni Bosetti Cogolni­­ceanu minisztériumának. Ezen uj minisztérium az előbbi kabinet ígéretét magára nézve köte­lezőnek nem tekintené. Róma, nov. 13. (Er. távirat.) Mancini a kamarai tagokkal tárgyalásokat folytat a bécsi találkozásra vonatkozó interpelláczió abbanha­­gyása végett. Holnap konzisztórium tartotik néhány lengyel püspök kinevezése végett. Hága, nov. 13. Rochussen, az új külügy­miniszter, a kamara elé terjesztett jelentésében kiemeli, hogy a nemzetközi szabad kereskedelem további fejlesztését a külfölddel szemben köve­tendő kereskedelmi politikájának alapja gyanánt ismeri el. A miniszter rosszalja a vámtariffák emelését, ha ez a nemzeti ipart fenyegeti. A kor­mánynak komoly figyelemre kell méltatnia a nemzeti ipar érdekeit. Lisszabon, nov. 13. A minisztérium lekö­szönt. Fontos államtanácsos bízatott meg az uj kabinet megalakításával. Lisszabon, nov. 13. Fontos visszautasítá a kabinetalakítási megbízást. Hírlik, hogy a je­lenleg Párisban időző Serpa-Pimentel államtaná­­r 803 fog a kabinet megalakításával megbizatni. Konstantinápoly, nov. 13. A török-orosz pénzügyi bizottság ülésén a török meghatalma­zottak azt kérdezték, váljon Oroszország mily összegű évi törlesztést és kamatot követel. Novi­­koff kijelenti, hogy ez iránt nincsenek még uta­sításai. Továbbá előadta Novikoff, hogy mit ért ő a kötvény tulajdonosokkal és az orosz hadi­­sarc­ törlesztése iránt kötendő egyezség egy idő­ben való megtörténése alatt. Oroszország ugyanis nem ellenezné a kötvény­tulajdonosokkal kötött külön egyezség aláírását, ha az egyedül oly jel­zálogokra szorítkoznék, melyek minden egyes kölcsön kibocsátásakor biztosítékul szolgáltak. Végül Novikoff újra biztosítékot kért a hadi­­sarc­ szabályozására nézve. A törökök elhalasz­tották a válaszolást. Baden-Baden, nov. 12. A nagyherceg a nap folyamában a szív­gyöngeség mérsékelt tünetei által szenvedett; a láz csökkent, a hőmérséklet azonban nem haladja meg a 38.5 fokot. Az öntudat tiszta. Daczára az időközönkénti nyugodt alvásnak a ki­merültség érzete fogja el a beteget. Belgrád, nov. 13. (Br. táv.) Herbert báró, a volt osztrák-magyar miniszterrezidens mostani drezdai követ a mai reggeli gőzössel Buziáson át rendeltetési helyére utazott. Az összes kon­zulátus tisztikara és a külhatalmak több kép­viselője kisérték el. A fejedelem udvarmesterét, Jankovics alezredest küldte ki üdvözlésére. Mostár, nov. 13. (Er. távirat.) A Kovacse­­vics-féle rablóbandának két tagja elfogatott és ide hozatott. Athén, nov. 13. (Er. távirat.) A királyi pár holnap Volos átadásánál jelen lesz. Ezzel Thessaria átadása Görögországnak, befejeztetik. Tunisz, nov. 13. Tripolitánia kormányzójá­nak elmozdítása mély benyomást gyakorolt az arabokra. Az elmozdítás következtében a Tri­polis előtt állomásozó franczia gőzös parancsot kapott az elindulásra. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Wilokens F. G és fia könyvnyomdája Budapest, IV. koronaherczeg-utc­a 3. szám.

Next