Függetlenség, 1933. november (213-235. szám)

1933-11-04 / 213. szám

Szombat, 1933 november 4 ^gyom» BEMUTATKOZOTT A SARRAUT-KORMÁNY A kormánynyilatkozat a régi szövetségesekkel való együttműködés mellett tesz hitet . A francia gazdasági életet az állam védi meg mindenféle dömping ellen Páris, november 1. A kormányn­yilatkozatot a kamarában Sar­­raut miniszterelnök, a szenátusban pedig Dalimier igazságügyminiszter olvasta fel. A nyilatkozatban a kormány bizalmat kér az országgyűléstől s eszközök megadását ah­hoz, hogy meg lehessen erősíteni Franciaország sorsának és demokratikus uralmának bizton­ságát az ország gazdasági és pénzügyi erejé­nek helyreállításával. Oly világban, amely zűr­zavarnak van kiszolgáltatva és amelyben az erőszak gondolata és a drága szabadság­ról való lemondás mindenkinek jólétét veszé­lyezteti, meg akarja mutatni, hogy Francia­­országban megvan a képesség arra, hogy a köztársasági intézmények szabad játékával és fiainak polgári bátorságában megtalálja az akaratot és erőt a mostani súlyos idők le­küzdésére. Takarékosság­, harc a korrupció s az adók alól való kibúvás ellen A költségvetés egyensúlya tekintetében a mostani kormány ugyanazon a nézeten van, mint az előző. A takarékosságot, a vissza­élések megszüntetését és az adók alól való kibúvás leküzdését követeli. A költségvetés egyensúlyának helyreállítása után oly adó­reformot kell megteremteni, amely a normá­lis adótételek bevezetésével ismét helyreál­lítja az adómorált. Az ezzel kapcsolatban álló adókönnyítések kedvező hatást fognak gyakorolni a gazdasági életre és mérsékelni fogják az életfenntartási költséget. Francia­­ország a gazdasági béke helyreállítása céljá­ból kész nemzetközi együttműködésre, amíg azonban a gazdasági zűrzavar tart. Francia­­országnak joga és kötelessége, hogy gazda­sági sorsát biztosítsa. A világpiac dömpingre kényszeríti Francia­­országot mezőgazdasága, szőlőtermelése és ipara védelmére. A kontingentálási poli­­tikát cserévé kell átalakítani. Franciaországnak értékelni kell gyarmati bi­rodalmát és az anyaország gazdasági életét szoros kapcsolatba kell hoznia a gyarmato­­kéva. Az új kormány kitart a régebbi külpolitika mellett A francia külpolitikában kifejezésre jut a népek és fajok közötti béke. Az új kormány jau­árdan megmarad az előző kormány vezető irányvonalai mel­lett és meg akarja óvni Franciaország magasabb érdekeit. A kormány a szerződéses kötelezettségei tiszteletben tartásáról és a népszövetségi alap­szabályok igazságos alkalmazásától várja azoknak a kérdéseknek a rendezését, amelyek ezidőszerint oly súlyosan nehezednek a népek anyagi és erkölcsi sorsára. A kormány a szo­lidaritás és a nemzetközi együttműködés szellemében folytatja külpolitikáját. Ez a politika amellett összhangban marad azokhoz a régi barátságokhoz való his ragaszkodás i­s, amelyeket Franciaország kötött , amelyeknek indítóokai a közös és a gondoskodás, az állandósít, a rend­biztonságban való béke-Franciaország ma úgy mint tegnap, hű ma­rad kötelezettségeihez és épp úgy szem előtt tartja azokat a biztosítékokat, amelyek e kö­telezettségek előfeltételei Franciaország ragaszkodik a Népszövetséghez Franciaország nem fordul el a Genfben át­vett feladattól, még­pedig teljes szolidaritás­ban a békeszerződések és a népszövetségi alapszabályok valamennyi aláírójával. Fran­ciaország folytatni fogja azt a művet, mely lényegében ugyanazokon az alapelveken nyu­g­­szik, amelyeket Angliával, Amerikával, Olasz­országgal és a többi barátságos nemzettel teljes egyetértésben állapítottak meg. Sajoros eg­yüttműködés a szövetség­esekkel Franciaország, amely nyugodt és erős, minden szenvedélyességtől mentesíteni akarja magát, mert tudja, módjában van, hogy jo­gainak érvényt szerezzen. Ez a jog a mai viszonyok között egyezik valamennyi nemzet jogával, amely a béke fenntartására törekszik s különösen azoknak a nemzeteknek a jogai­val, amelyeket Franciaországgal külön köte­lékek kapcsolnak össze, nevezetesen Angliá­val, amely egyik legmagasabb állású állam­­férfi a nyilatkozatával és kormányának kife­jezett hozzájárulásával megerősítette, hogy a locarnoi egyezmény változatlanul életben van. Olaszországgal, amelynek legutóbbi diplomá­ciai kezdeményezése világosan tanúskodik ar­ról az akaratról, hogy Franciaországgal az európai együttműködés munkájában együtt haladjon; az Amerikai Egyesült Államokkal, amely túl az óceánon a béke művét támogat­ja, amelyről nem lehet lemondani. Oroszor­szággal, amely a nyugati világnak megnem­támadási szerződéseinek és a támadó fél meg­határozására vonatkozó jeg­yzőkönyveinek tá­mogatását hozza és végül Franciaország ba­rátaival, nevezetesen Belgiummal, Lengyel­országgal és a kisantanttal, amelyek Francia­­ország hű ragaszkodásában bizakodva a francia tervekhez és a francia tárgyalásokhoz csatlakoztak. Az ország — így végzi a kor­mánynyilatkozat — bízik a demokrácia fejlő­désében és a parlamenti rendszer intézmé­nyeiben. Amikor Sarraut miniszterelnök a kormány­­nyilatkozatot felolvasta, a baloldal és a kö­zép melegen tapsolta, sőt a jobboldal egy ré­sze is ünnepelte a miniszterelnököt. Általában az a benyomás, hogy Sarraut a többség jóakaratára számíthat. Az ülés elején a kamara elnöke megemléke­zett az elhúnyt Painleve volt miniszterelnök­ről és a kamara felhatalmazta a kormányt arra, hogy Painleve hamvait a Pantheonban helyezhesse el. Híre jár, hogy a kormány kebelében súlyos ellentétek mutatkoznak a pénzügyi talpra­­állítás módozataira nézve, de végleges döntés majd csak a költség­vetésnek a parlament elé való terjesztésének időpontjában várható. Vég­et ért az építőipari sztrájk­ ­ Hétfőn munkába állnak a sztrájkolók Az építőipari munkások háromhetes sztrájkja véget ért. Az érdekelt felek makacs és reménytelennek látszó harca után a kereskedelmi minisztérium vette kezébe az egyeztető tárgyalásokat-A szobafestők és mázosok, úgyszintén az ácsmesterek ipartestületei és a munkás­ság szervezetei között a kereskedelmi mi­nisztériumban lefolytatott egyeztető tár­gyalások pénteken estére eredménnyel végződtek. A munkásság szervezetei kimondották, hogy a munkásság november hatodikán beszünteti a sztrájkot és hétfőn reggel mindenütt munkába állnak. A munka megindulása napján megkez­dődnek a legalacsonyabb bérek megálla­­pítására irányuló tárgyalások. HOSSNER vászon, fehérnamp as ksisngus Ozist a­ helyisége: Véc­-utca 1-3. alatt megnyílt CTQpp István-utca saP8K, KPistOf-toppal szamban Nem szüntetnek meg egyetlen egyetemi tanszéket sem A gazdarendelet végrehajtási utastár­sáról, a költségvetés­­összeállításá­­nak alapelveiről és az új egyetemi renditőr tárgyait a minisztertanács Szombaton a burgonya-­és fa­­ellátás rendeléséről tárgyalnak A kormány tagjai pénteken délelőtt 10 órakor minisztertanácsot tartottak, ame­lyen Gömbös Gyula miniszterelnök elnökölt. Kánya Kálmán külügyminiszter tájékoz­tatta a kormány tagjait az ankarai és szófiai tárgyalások eredményeiről. Javaslatára a minisztertanács kijelölte a törökországi és bulgáriai árucsere előmozdítása és fokozása céljából felállítandó vegyes bizottságok ma­gyar tagjait. Ezután Imrédy Béla pénz­ügyminiszter és Lázár Andor igazságügy­miniszter ismertették a gazdaadósságok rendezéséről szóló kormányrendelet végre­hajtására vonatkozóan kiadandó pénzügy­­miniszteri és igazságügyminiszteri rendele­teket, majd ugy­ancsak Imrédy Béla pénz­ügyminiszter előadásában a minisztertanács megállapította az 1934—35. évi állami költségvetés össze­állításának alapelveit. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács elhatározta a magyar királyi József mű­egyetemnek, a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem közgaz­daságtudományi karának, a magyar királyi állatorvosi főiskolának és a soproni magyar királyi bányamérnöki és erdőmérnöki fő­iskolának a „magyar királyi József nádor műszaki, közgazdasági és mezőgazdasági egyetem” önkormányzati szervezetében le­endő egyesítését. Ezzel kapcsolatban kimondotta a mi­nisztertanács, hogy egyetemi karokat nem szüntet meg egy egyetemen sem, de újból megál­lapítja az egyes egyetemek rendes és rendkívüli tanárainak végleges lét­számát, még­pedig a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemen 98-ban, a szegedi Ferenc József tudo­mányegyetemen 47-ben, a debreceni Tisza István tudományegyetemen 47-ben, a pé­csi magyar királyi Erzsébet tudomány­­egyetemen 45-ben, a magyar királyi József nádor műszaki, közgazdasági és mezőgazdasági egyetemen 91-ben, össze­sen tehát 328-ban, olyképpen, hogy a lét­számból 300 a nyilvános rendes és 28 a rendkívüli tanár­. Ezeket a rendelkezése­ket a minisztertanács határozata értelmé­ben már az 1934—35. tanév kezdetétől fogva végre kell hajtani. Végül a minisztertanács Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter előterjesz­tésére megállapította az idei vnségenyhítő­­akció kereteit. Ezután a minisztertanács a folyó ügyek letárgyalása után délután háromnegyed 3 órakor véget ért. A minisztertanács szombat délelőtt folytatja tanácskozásait és ez alkalommal az ország burgony­aellátásáról és a fael­látás rendezéséről fognak tárgyalni. támadés a lengyel parlamentben oroszbarát politika miatt Varsó, november 3. A szejm pénteki megnyitó ülésén nagy vita fejlődött ki az orosz kérdés körül. A szociáldemokraták helyeselték az oroszbarát politikát, míg Lewicki, az ukrán nemzeti kisebbség szónoka a legélesebb támadást intézte a kormány ellen, amiért Lengyelország olyan állammal­­ tart fenn barátságot, amely tervsze-­­rűen kiéhezteti a nemzeti kisebbsé-­ geket s már eddig is közel kétmillió ukránt kergetett halálba. A vita oly izgalmas volt, hogy az elnök kénytelen volt megvonni a szót a képviselő­től. MUSSOLINI NAGY REFORMOKRA KÉSZÜL Egyesíti a három honvédelmi tárcát és új választásokat rendel el London, november 3. Itteni politikai körökben az a hír ter­jedt el, hogy Mussolini rövidesen egye­síti a légügyi-, hadügyi- és te­n­mészet­­ügyi tárcákat és maga vállalja majd az egységes honvédelmi tárcát. E három szakminiszteren kívül valószínűleg le­mond még a földmivelésügyi­, köz­munkaügyi és a közoktatásügyi minisz­ter is, a kamarát pedig feloszlatják és új választásokat írnak ki i­j választói rend alapján.

Next