Függetlenség, 1934. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

MS8 eillllll tins MI Ilf Kin « Vaaúrnapt saedm ÁRA lO FILLÉR Budapeit, 1934 áprilt« i, nsáraap, I. évfoiywi 73. ta. Tatafonazámok. 8xaifcaait6aéfl 2M—OS, kiadóhivatal MS—SS. Qóflzatéai óra Egyas azóai Snrkeaztös^ ia agy fcóaapra 1 P 20 fül., aagyadévra 3 P 60 M. lóra: HétkSznap 4 fillér, vatáraap 10 fillér, kiadóhivatal: Budapest VU Rózsa-atca 111. UJ KORSZAK Pozitív, cselekvő ember nem keresgél k múltban. A jelent látja és a jövőbe néz. Húsvét reggelén az apostolok lelkét, hi­tük szárnyalását nem fékezte le Nagy­péntek komor gyásza. A jelent látták: a feltárult sírt, az elhengerült követ te egész valójukat betöltötte a feltámadás tényé. &s a jövőt várták: a Szentlélek kitöltetését, amely megigértetett. De neno- csak várták: elő is készítették, hogy ama napon mindnyájan, egy aJccarattal együtt lehessenek. A múlt lebéklyőz, a Jelen megacéloz, a Jövő felemel. Mi volt a múlt 1900 éve? Egy korhadt társadalmi és gazdasági rend, amely fölött szennyes áradatban zúgott át az erkölcsi válság. Mi volt a jelen? Egy vad erjedés, amelyben a régi formák már kiélték magukat, tartalmú kát elvesztették, hitet már nem adtak s a régi formák nehéz köveit már kezdték emelgetni a sírok felett az új világnézet: a szeretet világnézetének csirái. És mi volt a jövő? Egyelőre még semmi kézzel­fogható valóság, de már mindennél erő­sebb sejtése, világokat lebíró hite as d- következő valóságnak. Ez a valóság pe­dig egy magasabbrendű erkölcsi élet, tökéletesebb emberi szolidaritás, egy új társadalmi és gazdaság rend, egy szociá­lisabb kor Ígéretével intett az emberek felé. EzerkHencszáz év után a történelem visszakanyarodott az Olajfák he^e alá. A világ modernizálódott, de legbensöbb énjében nem változott. Lokomotívok csattognak 140 kilométeres sebességgel az acélsíneken, rádión hallgatjuk a new- yorki műsort, rotációs gépek zu^ak a nyomdapaloták pincéiben, repülőgépek hasítják a levegőt, a Kraszin-jégtörő tel­jes gőzzel rohan az Atlanti-óceánon, a Panama-csatornán, a Csendes-óceánon át, megkerülve Kaliforniát és Alaszkát, hogy megmenthessen 99 hajótörött tu­dóst az Északi Sarkon, telefonon beszél­hetsz Kamcsatkával: gigászi méretű fej­lődés az, amit az ember agya, akarata, két keze után a világ elért. Az ember azonban, maga az ember, aki mindezt ki­tervelte, létrehozta, megépítette: az em bér ma is ott áll az Olajfák hegye alatt. All egy korhadt társadaun’ és gazdasági rend romjain, áll egy mély erkölcsi vál­ság szennyes áradásában, áll a világnéze­tek erjedése közt és mije van ismét? A várakozása és hite: hite az elkövetkező magasabbrendű erkölcsi életben, a töké­letesebb emberi szolidaritásban, az új társadalmi és gazdasági rend eljövetelé­ben, a szociálisabb korszak elkerülhetet­len valóságában. Hite abban, hogy eljő az idő, amikor is mindnyájan, egy aka­rattal együtt leszünk s az elesettek, a gyengék életlehetőségeit nem oroziak el a képmutatók, vámszedők, farizeusok es írástudók, mert úr lesz felettük is az új világnézet, a kölcsönös segítés világnéze­tének szent szolidaritása. Uj korszak születik. A sziklasíroka^ melyekbe nemzetek igazságát temették el a régi rend urai, még őrzik a poroszlók, de már meglazultak a sírok fölött a ra- hengerelt kövek. A béke és igazság apos­tolai, akiket lesújtott a Koponyák hegj'én végbement szörnyű tragédia, a feltáma­dás hitével várják már Húsvét reggelét. És már mossák kezeiket a Pilátusok, aki­ket szintén megihletett az a csodálatos erő, amely az örök Dávid fianak ie’ké'oő! kiárad. Az élő Isten úr mindenek felett és az Igazság Istene törvényt tesz mind­azok számára, akik ártatlanul meggyö­törtettek. Cselekvő ember a jelent látja és a jö­vőbe néz..A jelen megacéloz, a jövő föl­emel. És a jövő végtelen horizontjában már int felénk szent, húsvéti igézettel az új erkölcs, új társadalom, új élet, új gaz­daság, új állam, új nemzet, új korszak igazságos, erős, igazságot tevő, életet je­lentő nagy, szent örök szolidaritása. KOZÉPEURÚPiI ül korszaKát várják a franciák is a rámái esvezmánytoi Doiiluss kanceiiáp klleientl, hogy a romai egyoz- mány kQuetkoztOlion nusztiHa pollllkal tárgyhói politikai alannyá aánozott - Fay alhancoiiár sza­ruit az osztrák űiláOpitás egyik aiapia a római paktum Baudouin-Bsiünst, a fpancia k6puisai8- naz RSzapeupapai csoportiánaR einoiie npiiatkoziN a RiggeaensagneR ÁM esstendő első aesredéneb kétség- híTfil legnagyobb yilágpolitikai eseménye aa az egyezmény volt, amelyet Kómában március 17-én írtak alá Mussolini olasz miniszterelnök. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Dollfuss Engelbert osztrák kancellár. A római egyezmény megkötése alkalmából az egész yiiúg az Örök Város felé figyelt s a kancelláriák ma is úgy tekintik azt, mint amely új korszakot nyit Európa történelmében. A római paktumot illetőleg a magyar körök álláspontja eléggé Ismeretes: a Függetlenség most abban a helyzet­ben van, hogy Dollfuss kancellár és Fey Emil h. kancellár nyilatkozatai mellett nyilvánosságra hozhatja Bandonin- B n g n e t francia képviselőnek állás­pontját is, amely annál inkább tarthat érdeklődésre számot, mert hiszen Bandouin-Bugnet képviselő a francia ka­mara középeurópai csoportjának elnöke, tehát a francia politikában mint a közép­európai kérdés szakértője szerepek Dollfuss Háncsnál* a Dnnameuence esemánueiPái Dollfus* kancellár, aki folyó kormányzati teendők mellett a földmívelésügyi tárcát is el­látja, teljes erejét az újjáépítés hatalmas mnnkájának szenteli. Ennek az újjáépítésnek alapköve az új alkotmány. Mintán a mi­nisztertanács több ülésén minden részletében letárgyalta az új alkotmánytervezetet és a tartományi főnökükkel is megtörtént a meg­egyezés, a kancellár a legnagyobb előzékeny­séggel fogadta a Függeilenség munkatársát és annak kérdéseire a következőket volt szíves mondani: — ön a kérdések egész sorozatát ter­jesztette elém, amelyek az aktuális poli­tikai és a gazdasági helyzetre vonatkoz­nak. Nem tagadható, hogy a D n n a-m edenee területén lefolyó események újabban a nemzetközi érdeklődén gyújtópontjába jutottak és azt kell tapasztalnom, hogy bizonyos aggodalommal tekintenek Európa eme területének fejleményei elé. Mindenek­előtt ki kell jelentenem, hogy ha a Duna» medence kérdésével kapcsolatban egy különálló osztrák kérdéssel vagy osztrák problémával foglalkoznak, akkor ép oly joggal más országok külön problémájá­ról is beszélhetünk Nem áll, hogy a ml államunk a politika játéka, ellenkezőleg Ausztria előtt az a cél le­beg, hogy politikai fejlő­désünket saját magunk irá­nyítsuk, tehát nem politi­kai tárgy, hanem politikai a lan y vagyunk. Ezzel a megállapítással le akarom tömi az Ausztriára vonatkozó különböző nem^ zetközi vitatkozás élét. Ausztria aktív politikát követ, hogy számoljon a mai súlyos idők által parancsolt szükséggeL RSviű idSn benn |9nneK a pozitiu megoidäsoH — A különböző nagyszabású nemzet­köz! megbeszélések és vitatkozások ugyan értékes elméleti anyagot szolgáltattak, de a gyakorlatba alig sikerült valamit átvinni abból. Ebből a gondolatból fa­kadt a római találkozás eszméje, hogy Mnssolini kezdeményezé­sére legalább Magyar- ország, Ausztria és Olasz- ország gazdasági együtt­működése b i z t o s í 11 a s 8 é k. A három jegyzőkönyv e politikánk lát­ható kifejezése és az azokban lefektetett megállapodások — amennyiben addig nem volna érezhető jótékony hatáank — május 15-én életbelépnek. Ez a rövid határidő a leg­ékesebben bizonyítja a jő szándékot, hogy a tanács­kozások eredményei a gya­korlatban minél előbb ér­vényre jussanak. Az a kö­rülmény, hogy azóta Ma­gyarországgal új gazda­megegyezésre jntot- és jövő héten Rómá- is sorra kerülnek a részletes tárgyalások, lát­ható bizonyítékai annak, a három ország kö- megállapodások any- nyira megérettek, hogy azok igen rövid időn belül pozitív megoldásokra fog­nak vezetni. sági tunk ban hog z ö 11

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék