Függetlenség, 1939. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

MA KÁDli MEttiKtn Enyhébb Idő BedspesteB dtiben a li5- méraéklet 6 tok, a leader* ulntro átnÍJ]>ftott lés:nyo- más 767 BUB.^ mérsékeltoB (onelkedő Irányxatá. Vár« ható időjárás: Mérsékelt éssakkeleti'kelet) ssél. Túl- ayomóftii bomlt, kódós idd. Néhány helyen kisebb eső, havasesíő. A hőmérséklet pénteken as északnyugati megyékben klsaé emelkedik,. Telefonszám: 1-444-00 | Szerk. vin.. Előfizetési ár egy bóra 1 P 50 fillér A Tilágpolitika három napja Molotov beszéde a szoviet állásloglalásáról Anglia e’istn 3rte Olaszország a’báníai hódítását — A finn küldöttség Moszkvába érkezett — Izmet Inönü leszögezte Törökország külpolitikai magatartását Újjáalakult az olasz kormány Az elmúlt kétszer huszonnégy órában rendkívül jelentős esemé­nyek történtek a világpolitikai küzdőtéren. Molotov külügyi nép­biztos nagyszabású beszédében lekötötte magát Németország fel­tétlen támogatása mellett és teljesen új irányt szabott az orosz külpolitikának. A Duce a nála már megszokott villámgyors elhatá­rozásával új erőkkel frissítette fel a kormányát, hogy a küszöbön­álló nagy küzdelemben változatlan elvekkel, de új és fiatal erőkkel indulhasson. A harmadik esemény Izmet Inonü török államelnök törvényhozási beszéde volt, amelyben hangoztatta az ankarai pak­tum békés jellegét és nyitvahagyta az ajtót a szovjet-török tárgya­lások folytatására. B három főeseménnyel együtt Igen nagy horderejű, hogy a brit kormány bejelentette, hogy Tiranába fökonzult nevez ki és ezzel de facto elismérte Albániá­nak az olaszok részéről történt meghódítását. A görög-olasz megnemtámadási szerződésről szóló hír éppen úgy az elmúlt két nap jelentős eseményeihez tartozik, mint az az erélyes ak­ció, amellyel egjn’észt Német­ország a Balkán-államokkal, másrészt Anglia Olaszországgal és a. Szovjettel igydtszik fokozni gazdasági kapcsolatait. A távolr keleti helyzetben is változások várhatók és Molotov beszéd© után nincsen kizárva, hogy Ja­pán csatlakozik a szovjet-német szövetséghez, amelytől eddig bi­zonyos politikai-technikai szem­pontok miatt tartotta távol ma­gát' A finn delegáció is megérkezett Moszkvába és megkezdte sors­döntő tanácskozásait amelyek kimenetele elé az északi államok meglehetős aggodalommal tekintenek. Közben a harctereken arány- lagos csend volt, viszont a tengeren és a levegőben változatlanul folyt a küzdelem. MOLOTOV KÜLÜGYI NÉPBIZTOS BESZÉDE eok vonatkozásban meglepte a vi­lág közvéleményét és a Szovjet merőben új külpolitikai tájékozó­dását jelenti, amely szöges ellen­tétben áU a Litvinov által eddig folytatott status quo politikával. Molotov bejelentette, hogy a Szov­jet minden téren a legpnesszebb- menöen támogatni kívánja Német­ország ama törekvéseit, amelyek Versailles szétroir.bolására Irányul­nánk és véleménye szerint az Ideológiák eUen Indított háború esztelenség, vagy gonoszság. A Szovjet-Unió álláspontja szerint eg:y erős Németország mellőzhetet­len előfeltétele Európa békéjének. Molotov a legélesebben támadta Angliát és Franciaországot, majd a Balti államokkal kötött szerző­dések értékét ismertetve, rátért. a finn kérdésre. Eszerint a Szovjet, miután Finnország nem volt haj­landó ugyanolyan megállapodást kötni, mint a többi Balti állam, a Szovjet lényegesen korlátozta ja­vaslatait. így batárkilgaűzltást kért Licnlngrádtól északra, aminek fejé­ben karéllai területeket ad át, to­vábbá a Szovjet tengeri útjainak biztosítása érdekében bizonyos támpontokat kért a finn-öbölben. Tartani lehet attól, — mondotta Molotov —, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Ez a mondat az északi államok köreiben súlyos aggodalmakra adott okot. A továbbiak során Molotov élesen kifogásolta Roosevelt eljárását, amellyel a finn-kérdésbe beavatko- iíott. Roosevelt erre a támadásra mindössze azzal válaszolt, hogy nyilvánosságra hozta a közte és Kallnln között ez év tavaszán tör­tént levélváltást, sjas^ben Knltnl» üdvözölte Roosevelt hasonló béke­akcióját — Ugyancsak meglehe­tősen éles hangon foglalkozott Molotov Törökország elutasító ma­gatartásával, amellyel megtagadta a Dardanellák elzárását és kijelen­tette, hogy még elkövetkezhet az Idö, amikor Törökország ezt a lé­pést megbánja. Igen érdekes volt a Szovjet külügyi népbiztosának a Japánokkal kapcsolatban tett ki­jelentése, amely szerint a Szovjet megújította azt a javaslatát, hogy Japán csatlakozzon a Németors^g és Oroszország között kötött szö­vetséghez és reméli, hogry Japán ezúttal engedékenyebb lesz, mint az első alkalommal, amikor azért nem volt hajlandó a felhívásnak eleget tenni, mert helyesebbnek tartotta a rendszer elfogadása he­lyett a felmerülő kérdéseket egj'enként rendezni. TÖRÖKORSZÁG ÁLLÁS­PONTJÁT iBögezte le Izmet Inonü állam­elnök a török nemzetgfjdllés téli ülésszakának megnyitásán. Kije­lentette, hogy a török nén őszintén sajnálkozik a háború kitörése fe­lett és egyetlen vágy hatja át, hogy távolmaradhasson ettől a há­borútól. Az ankarai szerződés Is a békét akarja szolgálni és nem Iránvu] egyetlen állam ellen sem. A szerződést csak akkor érvénye­sítenék, ha támadás érné Török­országot. A török-orosz tárgvalá- sokról beszélve Izmet Ijönü ki­jelentette, hogy minden .‘áradozás ellenére, sajnos, nem sikerült olyan eredményre Jutni, amelv közös ne­vezőre hozta volna Törökország és s Saovjal i?defee&, ▲ Jeteidet Meghall Darányi Kálmán helyzet különlegességeinek azoqban — mondotta — nem szabad befo- lyásolnlok az Oroszországgal való régi barátságot, amelyet Török­ország a jövőben is változatlanul ápolni óhajt. A DÉLKELETEURŐPAI HELY- ZETTEL KAPCSOLATBAN az Esseni National Zeitung feltű­nést keltő cikket ír. A .cikk fog­lalkozik Délkelet-Európa történel­mével, majd rámutat arra, hogy a Versailles ellen megindított győ­zelmes küzdelem Délkelet-Európú- ban is visszhangra talált és a hely­zet az egyes államok között kiéle­ződött. Annál figyelemreméltóbb az az enyhülés, ami legutóbb be­következett és ez — írja a lap — nem utolsó sorban Olaszországnak köszönhető, amely már régóta Igyekszik a Ballcánon kibékülést létrehozni és félreértéseket elsimí­tani. A délkeleteurópai államok biztonsága és nyugalma Olaszor­szág biztonságának is egyik ténye­zője. Németország a délkeleteuró- pal semleges blokk megteremté­sére Irányuló kísérleteket Olasz­országéhoz hasonló szemszögből nézi. A délkeleteurópai államok úgy látszik megértették, hogy egy­más semlegességét védve, szinte nagyhatalmi politikát folytathat­nak. A kisebbségi kérdés — ami a balkáni államok legsúlyosabb pro­blémája — amennyiben oly módon nyerne megoldást, mint azt Hitler legutóbbi birodalmi gyűlési beszé­dében javasolta és közben már végrehajtását meg Is kezdte, éppen a Balkánon sok, egryébként meg­oldhatatlan kérdést kiküszöbölne, — fejezi be a lap. Hasonló szel­lemben Ír a Frankfurter Zeitung Is. BERLIN CÁFOLJA A NÉMET VESZTESÉGEKRŐL SZŐLŐ KÜLFÖLDI HÍRESZTELÉSE­KET Berlin, november 2, A Német Távirati Iroda jelen­tése rámutat arra, hogy a nyugtat! harctéri eseményekről a külföldön egymásnak ellentmondó hírek lát­tak napvilágot. Berlinben különösnek tartják, hogy több Ilyen Jelentés nő­met veszteségekről szóló állí­tásokat tartalmazott. A francia hadljelentés csak az ok­tóber 16-a és 18-a közötti Időtar­tamban 2—3000-re becsüli a né­metek veszteségűéit sebesültekben és halottakban. A német véderő főparancsnok­sága a nyugati harctér hadműve­leteiről szóló összefoglaló jelenté­sében megállanította, hogy a háború kezdetétől október 16-áig a német hadsereg vesz­teséire ellenséges beavatkozás folvtán 196 halott, 356 sebe­sült, H4 eltűnt, valamint U repülőgép volt. Ezek a számok az összefoglaló Je­lentés közlése óta nem változtak meg lénvegesen. A francia hadlje- lentés becslése tehát távolról sem felel meg á valóságnak. Ugvanez vonatkozik a német renülöveszteségekröl közölt kül­földi szátriadntokra és ugyanez áll a német haditengerészet vesztesé­gűéire vonatkozó külföldi Jelenté- sekre ím. (ICXXji Blindenszentek napjának délutánján, november elsején délután 4 éra 36 perckor hosszas szenvedés után meghalt tetétleni és pnszta- szentgyörgyi Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház elnöke. Júniusban kezdett betegeskedni és orvosai tanácsára június 15-én ment be a Vörös Kereszt Győri-nti szanatóriumába. Herzog professzor vezetésével orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék a nagybeteget, akinek ágyánál több ízben konzílium volt Herzog és Schmidt professzorok, Kleist frankfurti egyetemi tanár, valamint kezelőorvosa, Szalontay Károly bevonásávaL Darányi Kálmánt özvegye S z e m e r e Márta, S z e m e r e Huba cs. és kir. kamarás, volt országgyűlési képvLselő leánya és három gyermeke, Márta, Mária és Anna, testvére és unoka- testvérei, Darányi Gyula egyetemi tanár, H ó m a n Bálint kul­tuszminiszter, U ó m a n Biri és H ó m a n Irén, Darányi Béla, a Futura vezérigazgatója. Darányi György földbirtokos, Teleki Gézáné, Illés Jözsefné és V á I k a y Bertalan kereskedelmi minisz­tériumi osztályfőnök és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolják. Darányi Kálmán beíegsége csalt a {közéletben, hanem ax egéag magyar társadalomban. Magűyarország kormányzója augusztus havában látoga­tást óhajtott tenni a nagy betegnél, de súlyos állapotára való tekintete tel az orvosok tanácsára le kellett mondania erről a szándékáról. Dadányi Kálmán a súlyos fordo- lat után továbbra is a Vörös­kereszt-kórház Györi-úU szanató­riumában feküdt, az orvosok azon­ban ekkor már látták, hogy ment­hetetlen. Szívós szervezete egyíz- ben már-már diadalmaskodni lát­szott, később azonban mellhártyagyulladás, majd két­szer egymás után tüdőgyulla­dás lépett fel és egyre romlott a nagybeteg álla­pota. Egy hónap óta alig nyitotta fel szóra ajkát Darányi Kálmán, látogűatókat már nem fogűadhatott, s családján kívül csak Szép László miniszteri osztályfőnök régi, ked­ves cmfcere tartózkodott beteg­ágyánál., Darányi Kálmán már bosszú tdó. óta küzdött cukorbajos tünetekkel és érelmeszesedéssel. Amikor a miniszterelnökségről leköszönt, sso- badaágot kért a képviselőhdztól és Balatonfttredre vonult gyógy­kezeltetés céljábóL Kúrájának befejezése után ismét egész életkedvvel vetette magűát bele a munkába. A betegség június végén támadta meg újtól szerve­zetét és orvosi tanácsra júliusban szanatóriumba vonult. A pihenés és gyógykezelés azonban már elkésett, angnsz- tushan féloldali bénulás érte. A beteg súlyos állapotánalk híre mélységes részvétet keltett nem­A vég Október 26-án már látszott, ho^ kevés Idő van hátra, mert Darányi Kálmánt újabb trombózis érte. Az­óta eszméletlenül, élet-halál között lebegve feküdt betegágyán, a halál beálltának pillanatáig. Amikor szi­ve utolsót dobbant, felesége és fi­vére, Darányi Gyula egyetemi ta­nár, valamint Hómon Bálint kul­tuszminiszter és Szép László vol­tak jelen, azonkívül Szalontay Ká­roly, a kórház főorvosa. Amikor a halál bekövetkezett, megérkezett, bárcztházl Bdrczy István minisz­terelnökségi államtitkár. A ka­tasztrófa bekövetkezését azonnal Jelentették Horthy Miklós kor­mányzónak és Teleki Pál gruf ml­niszt^lnöknek. Á keddi gyászszeríarlás , Darányi Kálmánt, rnlnt a kép- vlselóház elnökét az országgyűlés a maga ha­lottjának tekinti és ezért az országház kupolacsarnokából fogják elkfséml utolsó útjára. Kedden délelótt 11 órakor lesz az ünnepélyes gyászszertartás, ame­lyen minden valószínűség szerint Magyarország kormányzója te részt vesz. A felravatalozásfg Darányi Kál. ' hotttsiÉ« • kangeM m ta­Mag ( részt metö gyásZházába vitték, sSioíaiaK hétfőn délelőtt száUUják át ozor- szághdza épületébe. Hétfőn délután megnyitják: a kupolacsarnokot a nagyközön­ség részére, amely elvonul a ravatal előtt. Ugyanekkor helyezik el a külQn- köző testületek és intézmények koszorúikat az elhunyt házelnSh koporsóján. A keddi gyászszertartáson ndaSa kit Ház Usjai Időt

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék