Függetlenség, 1940. május (8. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-01 / 98. szám

Szerda, 1940 május 1 Csáhy Istvángróf külügyminiszter: Remélem, a szlovékok egyes vezetői komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsdilet védelmében^amely hez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem A szlovákiai magyarság üldözése a felsőházban A felsőház k kedden rend előtti felszólalásban nagyjelentőségű ülést szóvátették azokat az tartott Napiüldöztetéseket, amelyekben a Felvidéknek vissza nem csatolt részén a magyarságnak, főként a legutóbbi bőkben része volt. A felszólalásra Csáky István gróf külügyminiszter rendkívüli higgadt hangú, de félre nem érthető, határozott szavakkal válaszolt és vázolta Magyarország hivatalos álláspontját, magyar követség ablakait. Nyitrán és egész Szlovákiában röpcédulákat osztogattak és hangoztatták, hogy a szlovák nép jogos tulajdona a mostani Magyarországnak Miskolcig, Vácig és a Tisza vonalán egészen Szolnokig. A szlovákok egyik része azt a játszmát játssza, hogy álhírekkel lehetőleg megrontsa Magyarország és a Német Birodalom közt a jóviszonyt, másik részük pedig abban mesterkedik, hogy a német protektorral szöges ellentétben álló államcsoporttal keressen megegyezést. Elmondotta, hogy Szlovákiának spanyolországi ügyvivője Benesékkel áll németellenes tárgyalásban. Szlovákiában azt híresztelik, hogy a németek kívánják az iparvállalatok magyar alkalmazottainak elbocsátását. Mindenesetre felhívja a kormány figyelmét, amikor Szlovákiával gazdasági szerződéseket kell véglegesíteni, amelyeknek hasznát a szlovák állam látja. A szlovákiai magyarüldözések Radvánszky Albert báró tíz óra után nyitotta meg az ülést. Szübő Géza napirend előtt szólalt fel a Nyitra megyében történő visszásságok ügyében. Azzal kezdte felszólalását, hogy a német protektorátus alatt álló szlovákok egészen másképpen viselkednek, mint ahogy azt a protektoráló szerenye megköveteli. Április 25-én Nyitrán, a hivatalos jellegű Hlinka-párt gyűlést tartott, ahol Kosec Imre elmozdított bánkeszii plébános előadát tartott a magyarországi szlovákok helyzetéről. Több hamis adatot közölt, majd az egész népgyűlés a városháza elé vonult, ahol a hivatalos szerepet betöltő Hlinka - gárda parancsnoka, Turcek Rudolf dr. a városháza erkélyéről kijelentette, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét, aki magyarul beszél a köztársaságban, abba bele kell fojtani a szót. Ugyanakkor Pozsonyban a magyar követség elé felvonultak az egyetemi hallgatók és iparossegédek. A rendőrség lábhoz tett fegyverrel állt ott s felügyelete mellett beverték a tüntetők a Sok keserű pillanatot okozoa, hogy baráti jobbunk nem talált megfelelő fogadtatásra Csáky István gróf külügyminiszter az egész felsőház nagy érdeklődése mellett válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy Magyarország volt az első állam, amely elismerte az új szlovák köztársaságot. Azután — mondotta —, megkíséreltük a békülékenység politikáj rívül helyreállítani a testvéri viszonyt, amelyben két nemzet évszázadokon keresztül élt. — Nem tagadom, hogy sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes, és igaz, hogy csekély rétegei a magyarság közeledését először gyanakvással fogadták, később egyenesen rosszakaratú rágalmakkal igyekeztek lehetetlenné tenni. Tavaly a gazdasági tárgyalások megindítása, amelynek sikere talán erős megrázkódtatásoktól óvta meg a fiatal szlovák államot, újólag bizonyítékul szolgálhatott volna arra , ha ugyan egyes körök megengedték volna, hogy a magyarság magatartását a szlovákság minden néprétege megismerje és hogy a magyar kormány a legnagyobb önuralommal csak arra törekszik, hogy elfogadható szomszédi viszonyt teremtsen Szlovákiával. A magyar kormány több izben kifejezésre juttatta az országgyűlés előtt, hogy a béke és nyugalom kedvéért sok minden jelett szemet húny és hajlandó a türelmet a végletekig gyan skorolni, hiszen mi nem egyes mai vezetők hibáit, tévedéseit, taktikázását nézzük, hanem a két baráti nemzet jövőjét. (Úgy van! Helyeslés.) — Nem egy adatról tudomásom van azok közül,, amiket Szüllő Géza őnagyméltósága felhozott és arra kérem, méltóztassanak elhinni, hogy a kormány nem elégedett meg azzal, hogy a tényeket, vagy a tetteket egyszerűen tudomásul veszi. Ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben azonban, amelyben egész Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség és ennek érdekében méltóztassanak megengedni, hogy a magyarszlovák viszony jelenlegi stádiumának részletes és teljesen hehetó taglalásától jelenleg elekintsék. ml, úgy, amint elődeink ránkhagyták, ruházzuk át az utódokra. (Hosszantartó helyeslés, éljenzés és taps a felsőház minden oldalán.) Ennek a vezérelvnek a szemmeltartása mellett fogunk igyekezni úgy cselekedni, ahogyan az leginkább az ország javára válik. — Hangsúlyozom, veszélyes vol- Van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik ■— Mint régi európai nemzet, tudjuk, hogy mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak váll- vonogatva megyünk el. Türelmünk határa ott ér véget, ha a Szlovákiában lakó magyarság jogait az emberi élethez és vagyonához, továbbá a magyar alattvalók szlovákiai vagyonát és jogait nem K. o.itják csorbítatlanul tiszteletben. (Általános helyeslés.) — Harmadik államokban, zárt ajtók mögött elhangzott ígéreteknek, nem kevésbé szép beszédeknek és újságcikkeknek megszűnünk Jóindulatúlag hitelt adni, ha a szlovákiai magyar kisebbséget, hazánk fiait, vagy a magyar állam méltóságát komoly sérelem éri. — Ne igyekezzenek ellenünk fél vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát, állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyarnémet barátság szilárdságában és azokban a tényezők,ben, amelyeken ez a barátság felépül. — Remélem, hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét, illetőleg felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha szomszédaink a józanság utolsó szikráját is elveszítik. (Általános helyeslés.) Úgy cselekszünk, ahogyan leginkább az ország javára válik — A magyar kormány — folytatta a külügyminiszter — a nemzet egyetemével mindig arra törekedett, hogy a megmaradt szűkös örökségből legalább azt, ami Mkünk a legnagyobb értéket jelenti, az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet és a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amely éppen a mai napokban olyan I Wanetta nén Kitutoták a „Párisi Hírlap**^ot A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Párisban megjelenő „Párisi Hírlap“ című magyar nyehű hetilaptól a postaszállítás jogát megvonta. Revolveres rablótámadás fényes nappal Paris, április 30. Bordeaux egyik főutcáján fényes nappal egy ismeretlen férfi revolverrel a kezében megtámadott egy pénzbeszedőt és elvett tőle félmillió frankot. A merénylő azután villámgyorsan egy gépkocsiba ugrott és miközben üldözőire többször rálött, elmenekült. (MTI.) Óriási részvéttel temették el Magyari Imrét Kedden délután az ősziesre fordult időben a régi nagy cigánytemetések sokezres tömege özönlötte el a Kerepesi úti temetőt, hogy utolsó útjára kísérje a legnagyobb magyar prímást, Magyari Imrét. Háromszáz rendőr gondoskodott a rend fenntartásáról. A névtelen ezreken kívül eljöttek az utolsó tiszteletadásra a nótaszerzők és előadóművészek, a hivatalos zenei élet képviselői és az ismert cigányprímások. Virágos és koszorúk erdeje borította Magyari Imre koporsóját. Az egyházi szertartást Muraközy Gyula református lelkipásztor végezte, amely után Balázs Árpád dalszerző mondott könnyes Istenhozzágot a nagy magyar cigányprímásnak. A főváros által adományozott díszsírhelyre helyezték örök nyugalomra Magyari Imre földi maradványait, ahol a lelkipásztor végső áldása után következett a cigánybúcsúzás; öreg Rácz Laci Intésére háromszáz cigány vonóján egyszerre sírtak fel Magyari Imre legkedvesebb dalai. A szemerkélő esőben zokogó cigányhegedük dallamai kísérték a föl ölébe Magyari Imrét « • ^__ na azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhetik ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi elvek érdekében minden kockázatot vállal és a meggondolás vagy pillanatnyi haszon teóriáját félrelöki. (Hosszantartó helyeslés és taps a felsőház minden oldalán.) — Csak azok a népek nem támadnak fel, amelyek nem tudnak, vagy nem mernek élni. Célszerűbbnek látszanék, ha inkább az erő öntudatát látnák az érdekeltek a magyar kormány elhatározásában, hogy úgy és akkor cselekszik, amikor az neki a leghasznosabbnak látszik és nem akkor, amikor erre provokálni szeretnék. — Még csak azt kívánom megállapítani ■— fejezte be beszédét Csáky István gróf —, hogy a magyar kormány továbbra is a türelem és a béke politikáját kívánja folytatni szlovák szomszédjával szemben. Hosszantartó általános éljenzés és lelkes taps követte a külügyminiszter szavait, majd áttértek a napirend tárgyalására. A legkisebb munkabérről szóló javaslat Téglássy András, a legkisebb gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat vitájának első szónoka kijelentette, hogy a magyar gazdák igaz szívvel segítik a földmívelésügyi miniszternek azt a munkáját, amivel a mezőgazdasági munkások életszínvonalát emelni kívánja. Inkey Pál báró kifogásolta, hogy kerettörvénnyel akarják megoldani a munkabér rendezését. Fiásh Tibor báró reméli, hogy a javaslat a mezőgazdasági munkás sorsát felemeli. A javaslatot elfogadja. Jankovich-Bésán József gróf a termelésén a terményértékesítés szociális kérdéseiről beszélt. S. Bálint György kijelentette, hogy a földmivelési miniszter eddisg is sokat tett a mezőgazdasági munkásréteg jobb sorsáért. A javaslatot örömmel fogadja el 3- Vitéz Tereki Mihály gróf: Ezt a javaslatot a fajszeretet hozta ide vitéz Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra és hangsúlyozta, hogy a javaslattal a nemzet értékes munkásrétegének az életszínvonalát kívánják biztosítani. Az antiszociális munkaadókkal szemben meglesznek a kényszereszközök. Nem tudhatjuk, milyen megpróbáltatás előtt állunk és ezért is meg kell erősíteni a népi erőket. A javaslatot a magyar fajszeretet hozta ide. A földmívelésügyi minszter kitért a cukorjegyek rendszerére és kijelentette, hogy ami újabb készlet napvilágra kerül az összeírás során, azzal a vidéki sérelmeket fogja enyhíteni. A legfelsőbb gazdasági tanács felállását kívánatosnak tartja. A háziipar a földművelés kiegészítése és igyekezni fog ennek fejlesztését előmozdítani. Ez a törvényjavaslat szociáltó terhet ró a munkaadóra, de örömmel állapítja meg, hogy a nagy munkaadók itt a felsőházban is elismerik ennek szükségességét. A felsőház általánosságban és részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Az ülés 2 órakor ért véget Borsod vármegye teljes bizalommal áll Teleki Pál gróf politikája mellett Miskolc, április20. Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának keddi közgyűlésén vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnöki megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg József királyi herceg katonai szolgálatának ötvenedik évfordulójáról, Szmrecsányi Lajos egri érsek 89-ik születésnapjáról, majd vitéz nagybányai Fiordhy Istvánnak és Edelsheim-Gyulay Ilona grófnőnek esküvőjéről. A vármegye közönsége nevében Isten áldását kérte a fiatal párra. Vitéz Bonczos Miklós államtitkárnak az ánizsujtotta lakosság érdekében kifejtett munkásságáért táviratban mondtak köszönetet. Bejelentette a főispán, hogy a megye területén 373 ház és több mint 400 gazdasági épület dőlt romba. A károsultaknak építési anyaggal fog a vármegye segítségükre sietni. Ezután Váczy József független kisgazdapárti országgyűlési képviselő, bizottsági tag többek között ezeket mondotta: — Azt, hogy ma, amikor körülöttünk vihar tombol, nálunk béke van, kormányzó urunk bölcsességén kivin Teleki Pál gróf miniszterelnök józan, megfontolt politikájának köszönhetjük. Ellenzöld oldalról is hangoztatják, hogy ma minden belpolitikai sérelmet és ellentétet alá kell rendelnünk a nagy nemzeti érdekeknek és kifelé dokumentálnunk kell, hogy a nemzet Teleki Pál gróf miniszterelnök ízig-vérig magyar külpolitikába mellett díj, n r... — Ki kell nyilvánítanunk, hogy«zősi vármegye színtiszta magyar gondolkozású közönsége teljes bizalommal viseltetik Teleki Pál gróf kormánya iránt s azt kívánja, hogy ebben a történelmi időben az ő kormánya vezesse továbbra is a magyar nemzetet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta Borbély- Maczky Emil indítványát, amely szerint a közgyűlés táviratban biztosítja bizalmáról és támogatásáról Teleki Pál gróf miniszterelnököt. iiiiiiiiiiiiiiitiiintiimtinüHnimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiinn M. N. B. 1297. BZ. eng. Népszerű kÜlönvonat Jugoszláviána 1940 május 23-^R. . Budapest^Belgrád, N^ígybecslnek. Versey és vissza jtll. o. ,■'33.—, NI. g. 42.- F. Budapest—Ujvltéky' tljvei*ász. Zen. ta, zemlogk' óbfcse, Nagy^kikinda és vlsSZOKr. g. 29__, II. o. SS.— P Budape.*t—Szabadka és vissza III. o. 24.— II. o. 2«__P Gyermekek 4—10 éves korig a menetdijak felét fizetik Jelentkezési határidő 1940 május 3. Jelentkezni lehet útlevéllel (lehet lejárt zöldszinűi is), vagy személyazonossági igazolójeggyel vagy MÁV arcképes igazolvánnyal. UTAZÁSI IRODANKBAN, VHI. József körút 6. (Tel.: 14—44—00) és MÁV Hivatalos Menetjegyirodákba. usoiaiimiiiiiiiiniiinninnniiiuiiiiiiinnnininntfio