Függetlenség, 1941. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

- 2 alattjárók elsüllyesztettek két vö­­­­rös tengeralattjárót. A gyorsna­­szádok pedig elpusztítottak két rombolót, egy torpedónaszádot és egy búvárnaszádot. A konstansai kikötő ellen kitézett vörös táma­dást a partvédő tüzérség megaka­dályozta. E harcok folyamán az egyik szovjet romboló a levegőbe repült. Az első napok óriási hadizsákmánya * A német főparancsnokság jelen­tése végül összegezi a június 12— 27-e közötti hadműveletek óriási eredményeit és kiemeli, hogy bár lehetetlen a zsákmányt megközelí­tően felbecsülni, eddig a következő adatok állnak rendelkezésre: Halottakon és sebesülteken kívül a vörösök az első napokban 40.000 foglyot vesztettek. Több mint 600 ágyút zsákmányoltak, illetve szá­moltak eddig össze. Részben meg­semmisült, részben, használható ál­lapotban kézrekerült 2233 páncélos harckocsi, köztük 46 darab leg­nagyobb méretű, melyeknek súlya­­ egyenként 52 tonna. A zsákmány mennyisége óráról-órára emelke­dik. Hatalmas mennyiségű páncél­törő és légelhárító ágyú, géppuska, puska, gépkocsi jutott a németek kezére. • A német légi haderő pedig e há­ború folyamán a legmegsemmisí­tő­bb csapást mérte a vörösökre. A légvédelem, valamint a vadász harci repülőgépeina együttesen két nap alatt 4107 szovjet repülőgépet pusztítottak el, ugyanakkor a né­metek mindössze 150 repülőgépet vesztettek. A jelentés büszkén meg­­említi, hogy a német repülők és a német anyag fölénye toronyma­gasságú. E hatalmas zsákmány is arra mutat — fejeződik be a jele­nés —, hogy éppen az utolsó órában sike­rült megóvni a középeurópai teret olyan veszélytől, amelynek követ­kezményei beláthatatlanok lettek volna. Német hadilobogó leng Lemberg fellegvárán BERLIN, június 30. A Führer főhadiszállásáról jelenti a német véderő főparancs­noksága . A német csapatok hétfőn elfoglalták Lemberget. A fellegváron 4 óra 20 perc óta a német hadilobogó leng. Litvánián és Lettországon keresztül előretört német hadak teljesen körülzártak egy szovjet hadosztályt BERLIN, június 30. A Német Távirati Iroda értesü­lése szerint a Litvánián és Lettor­szágon keresztül észak felé haladó német egységek a Keleti-tenger partja közelében teljesen körül­zártak egy szovjet hadosztályt. A gyűrű oly szoros és erős, hogy a szovjet erők megsemmisítése biz­tos. Az olasz légierő Máltát és Tobrukot bombázta Az olasz főhadiszállás vasárnapi jelentése szerint az olasz légi had­erő a máltai repülőtereket és La Valetta kikötőjét bombázta.­­• Ugyanekkor a német repülők Sidl el Barrani és Sollum között több brit járművet pusztítottak el. Kelet-Afrikában a dembi-dollói szakaszon az olaszok megfutamították az angolokat ROMA, június 80. A fegyveres erők főhadiszállásá­nak 390. számú közleménye: Észak-Afrikában a tobruki sza­kaszon tüzérségünk csapatgyüleke­zőhelyeket lőtt és ennek során ér­zékeny veszteségeket okozott az ellenségnek mind emberben, mind hadianyagban. Brit repülőgépek Bengházi ellen tázhadést intéztek és több ízben támadást kíséreltek meg Tripoli ellen is. Vadászrepülőink mindany­­nyiszor gyorsan közbeléptek és az ellenséges repülőgépeket visszaáz­­ták. Két ellenséges repülőgépet le­lőttek. Kelet-Afrikában a dembi-dollói szakaszon az állásaink ellen táma­dó ellenséges csapatok ellen gyors ellentámadásba mentünk át és megfutamítottuk őket. A keleti háború első hele A keleti arcvonal első heti had­műveleteinek eredményét ismertető német hivatalos jelentések alapján most már valóban tárgyilagos íté­letet mondhatunk a szovjetunió haderejéről és ezután várható tel­jesítményeiről. A német megállapítás szerint ez a haderő ma még elszántan harcos.. Tanúsítja ezt különben a szokatla­nul nagy vesztesége is. A német főtámadás a Polesle mocsártól északra, Dünaburg és Minsk felé történt, ami bizonyára meglepte­ a vörösöket, mert ó­k a főlökést az említett mocsár­tól délre, Besszará­­bián keresztül Odessza és Kiev felé várták. Az utóbbi arcvonal­­részre helyezték el ugyanis váloga­tott csapataikat, nyilvánvalóan a kievi katonai kormányzóság ha­dain felül a kaukázusi és turkesz­­táni hadtesteket és a már beérke­zett szibériai csapatokat. A szovjet hadak korszerű felsze­relése ellen egyébként nem lehet kifogást emelni. Kétségtelenül sok­kal korszerűbb fegyverzettel és hadianyaggal kezdték meg a hábo­rút, mint annak idején a lengyel és a francia haderő. Az előbbi 1939- ben kevés páncélos csapattal ren­delkezett és lovasságát fordította a német páncélosok ellen. A francia légi haderő pedig kicsi és elhanya­golt volt. A szovjet azonban már eddig többet vesztett repülőgépek­ben és harcikocsikban, mint amennyivel tavaly a szövetséges, illetve együttműködő francia-an­­gol-belga-holland hadsereg kivo­nult. Persze, a vörös hadvezetés, vagy akár a vörös harcos nem ér­tett a korszerű hadianyag alkal­mazásához. Bizonyos, hogy a világ 1939 őszén a lengyelektől és 1940 nyár elején a franciáktól, nemkülönben 1941 tavaszán a jugoszlávoktól tar­­tósabb ellenállást várt, mint ami­lyent tanúsítottak. Váratlanul gyors letörésük után sokan hajlan­dók voltak azt hinni, hogy a szov­jet haderő egyheti harc után a Ke­leti tengertől a Fekete tengerig terjedő egész arcvonalon rendetle­nül fog visszaözönleni. Ez azonban csak a Polessettől északra követke­zett be, ami különben már óriási és döntő jelentőségű német siker. Tévedés volna azt gondolni, hogy most a vörösöket jobban vezetnék, mint annak idején a lengyeleket és a franciákat, de viszont korsze­rűbb fegyverzetük mellett még nagy előnyt nyújt két tényező. Az egyik a rendelkezésre álló nagy tér, ami szinte korlátlan lehetősé­get ad a kitérésre, a másik a nagy tömeg, amelynek leküzdése német részről hosszabb időt igényel. Eh­hez járul a bolsevik­eknek a visz­­szavonulásban való hagyományos ügyessége és a védelemben való ki­tartása. Más szavakkal: egyetlen csatád',n "era lehet a szovjetre olyan halálos csapást mérni, mint amilyen döntő csapás érte a len­gyeleket K"f"-nál, vagy a franciá­kat Flandriában. Az első hető hadművelet azonban bebizonyította, hogy a szovjet a német haderőnek nem egyenrangú ellenfele és hogy teljes leveretése csak idő kérdése. Egyenesen elkép­­zelheten, hogy a Szovjet Európá­ban állásharcra legyen képes. .JELIEK FERENC ­ Ülést tartott a Kárpátaljai Tudományos Társaság gazdasági szakosztálya. A Kárpátaljai Tudo­mányos Társasá­g gazdasági szak­osztályának ülésén letárgyalták azokat a gazdasági és vagyonjogi kérdéseiket, amelyek a­ Tudomá­nyos Társaság működésével össze­függésben állanak. Ismertették a belügyminiszter leiratát, mely sze­rint a miniszter, a feloszlatott ,,Proszvita" egyesület minden va­gyonát a társaságnak adomá­nyozta. LOT HÍZHAT A k­ormány­zó a japán külügyminiszternek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta A Kormányzó úr őszméltósága Macuoka japán császári főülügy­­é­szternek a Magyar Érdemrend­­keresztjét adományozta. A kitüntetést Végh Miklós tó­idei m. kir. követ nyújtotta át a külügyminiszternek. idéz elő. szetes tápaslyagog mes ízénél fogyj úgy gyermeke" Teljesen ártal: tartalmaz. Hatása­­ mint ezt számtalan köszönőlevél igazolja is, szintén dicsérni 2,20, 3 doboz 5. Ha megrendel­i tésünket, egy küldünk önné, BOR”, Budapi alatt. Au rövid idő a be­­egelé- M­A­­O­N-fo- Iztók so­rol. - féle tary szíves* él. d­an. felnő fog. dó­s üveg IdBil ' Ingyén. JCfl , 80. itiv. 207" Óbáli oz fal mellémli ! A milánói madiar-olaszbrcskó- üdvözlő távirata Bárdossy minisztarelnökhöz A milánói magyar-olasz keres­kedelmi kamara részéről a követ­kező üdvözlő távirat érkezett Bár­dossy László miniszterelnökhöz: „A történelem megismétlődésével megújulnak és megszilárdulnak a bajtársi kapcsolatok ama két nép között, amelyeket zászlaik azonos színei alatt a fegyverbarátság új­ból egyesít. A magyar-olasz keres­kedelmi kamara mint szellemi és anyagi összekötő kapocs, a lelki barátság ilyen légkörében köszönti a nemes baráti nemzetet hadba­­lépése alkalmából, szilárd meggyő­ződéssel annak biztos győzelmé­ben. Ruggieri.“ Józen Miklóst választották az unitáriusok püspökévé Marosvásárhely, június 30. A magyarországi unitárius egy­ház zsinati főtanácsa vasárnap tartotta Marosvásárhelyen pü­spök- és főgondnokválasztó ülését a vá­rosháza dísztermében. A Varga Béla dr. lemondásával megüresedett püspöki méltóságra 183 szavazatból 120 szavazattal Jósán Miklós budapesti püspöki vikáriust választották meg. Mint ismeretes, a világ unitáriusai egyetlen püspökének székhelye mindenkor Kolozsváron van, Józan Miklós tehát ide költözik. A püspöki eskü letétele után a főgondnokválasztásra került sor Új főgondnokká Gélei József dr. kolozsvári egyetemi tanárt válasz­tották meg. Különböző kisebb bi­zottságok megválasztása után a kultúrpalota tükörtermében 400 terítékes közebéd volt, amelyen a serlegbeszédet Fekete Sándor dr. sepsiszentgyörgyi főorvos, ottani gondnok mondotta. Helyreállott a vasúti forgalom Lubiana és Postumia között Róma, június 30. Lubiana és Postumia között helyreállították a vasúti forgal­mat. Ezen a vonalon a szerb csa­patok különösen nagy pusztítást végeztek. Dinamittal felrobbantot­tak három kisebb és a nagy boro­­nisai viaduktot. Az olasz hidász­csapatok kéthónapi munkával hely­reállították a hidakat, úgy hogy a forgalom most ismét megindul­hat. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Lubianában Host Ventu­ri miniszter is. Az első Honvédnap Zom­borban Zombor, június 30. A Délvidéken, így Zomborban is, méltó keretek között, ünepelték meg az első Honvédnapot, ame­lyen a bunyavácok és szerbek is nagy számban vettek részt. A honvédség előtt különböző jelene­teket mutatott be a katonaság életéről. Felvonultatták a harci eszközöke,­ bemutatták egy erőd bevételét, majd népi tárgyú szá­mok következtek. A műsor kereté­ben fellépett a bunyevác Miroljub egyesület nemzeti viseletbe öltözött csoportja, amely saját zenekará­nak muzsikájára népi táncokat mutatott be. Szerepeltek a ss­a­­pari szerbek is, akiknek tizenkét­­tagú csoportja táncokat adott elő tamburazenekar mellett. Nagy si­kert aratott a zombori dalárda. A tisztikar este a Vadászkert­­szálló termeiben Zombor és kör­nyéke lakosságának tiszteletére táncmulatságot rendezett. Kedd, 1941 július 1 anciaország megszakította diplomáciai kapcsolatokat a Szovjettel Hivatalosan közült, hogy a francia kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. Annak a hivatalos közlemény­nek, amelyben a francia kormány bejelenti a diplomáciai kapcsola­tok megszakítását a Szovjetunió­val, a következő a szövege: „A francia kormány, miután bizonyságot szerzett arról, hogy Franciaországban a szovjet diplo­máciai és konzuli ügynökei az ál­lam közrendjét és biztonságát ve­szélyeztető cselekményeket folytat­nak, elhatározta, hogy megszakítja Moszkvával a diplomáciai kapcso­latokat“. A moszkvai francia nagykövetet felhatalmazták, hogy ezt a határo­zatot hozza a szovjet kormány tu­domására. Darlan tengernagy, helyettes mi­niszterelnök és külügyminiszter hétfőn délelőtt tájékoztatta a­ vl­­chyi szovjet nagykövetet a francia kormány határozatáról. Megfelelő intézkedéseket hoznak, hogy egyfelől a franciaországi szovjetképviselet, másfelől a szov­jetoroszországi francia képviselet tagjai visszatérhessenek hazájukba. VICHY, június 30. Radocsay László igazságü­gyminiszter beszéde után a Ház elfogadta az ügyvédjavaslatot Megkezdték a fajvédelmi javaslat vitáját A képviselőház hétfői ülését 10 óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Napirenden az ügyvédjavaslat, továbbá a há­zassági törvény kiegészítéséről szóló javaslat szerepelt. Kölcsey István indítványt nyújtott be ar­ról, hogy a napirendre felvett két javaslatot a továbbiakban nyolcórás ülése­ken tárgyalják. Rupert Rezső után Budinszky László kérte, hogy zsidó ne lehes­sen tagja az ügyvédi kamarának. Matolcsy Tamás szerint az or­voskamarákat az ügyvédi kama­rákhoz hasonlóan kellene szabá­lyozni. Ezután általános érdeklődés közben Radocsay László igazság­ügyminiszter szólalt fel. Rámuta­tott arra, hogy a javaslat tartalma, egészében is, részleteiben is fedi azt a célt, amelyet a javaslat elérni kíván. A felszólalók túlnyomó része nem is a javaslat tartalma ellen foglalt állást, hanem azt hiányol­ta, ami nincsen benne. Megálla­pította, hogy ezzel maga is nagy­részt egyetért. Egyetért azzal a felfogással, hogy ez a javaslat nem oldja meg a függő ügyvéd­­problémát. Azért hozta a Ház elé, mert meggyőződése szerint most van rá szükség, hiszen az ügyvédi kamarai választások a nyár folya­mán lesznek. Szükséges volt a javaslat Ügyelt arra, hogy az ügyvédség anyagi helyzetét érintő kérdések­ből ebbe a javaslatba mit lehet felvenni anélkül, hogy az előkészítés alatt álló szer­ves és összefüggő rendezést megzavarná. — Nagyon jól tudom, — foly­tatta —, hogy ez kevés, de nem követtem volna-e mulasztást el, ha ezt a keveset csak azért nem hoz­tam volna, mert kevés ! Még min­­dig jobb a keveset most hozni, mint elodázni későbbre. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a kor­mány nem kíván foglalkozni az ügyvédség anyagi helyzetére vo­natkozó igen súlyos kérdésekkel. Kifejtette, hogy egyrészt a gazdasági élet terv­szerű fellendítését, másrészt az egész magyar ü­gyvédkérdés rendezését akarják. örömmel fogadta el Petró Kálmán javaslatát, majd a leghatározottab­ban visszautasította azt az állí­tást, hogy ez a javaslat a közvé­leménynek hatásos megtévesztése volna. Megállapította végül, hogy ebbe a javaslatba nem lehetett or­vosokra vonatkozó intézkedéseket belevinni, a kellő intézkedések majd akkor történnek meg, ha az orvosi kamarák szabályozásáról lesz szó. Az igazságügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Hansa Róbert a zsidókérdés gyö­keres megoldását sürgette. Szögi József a numerus nullus beveze­tését kérte az ügyvédi karban. Incze Antal arról beszélt, hogy az összes szabad pályáktól el kell tiltani a zsidókat. A Ház a javaslatot általános­ságban elfogadta. Elfogadták Petró Kálmán határozati javasla­tát is, mely szerint a Ház uta­sítja a kormányt, hogy a zsidó ügyvédek térfoglalásának korláto­zása érdekében haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot. Ezután áttértek a tájvédelmi tör­vény tárgyalására. A zsidóság bűnei Bacsdry Kálmán előadó han­goztatta, hogy a magyar fajközös­ségbe tartozókon értjük mind­azokat, akik teljes lelki és érzelmi közösség­ben összeolvadva élnek az or­­szágalapító magyarsággal. Megállapította, hogy a zsidóság állandó és soha máig nem szűnő problémát jelent a nemzetek életé­ben. A zsidóság az egyetlen nép­faj, amely lényegében megmaradt, nemcsak akkor, amikor üldözték, hanem akkor is, amikor az eman­cipáció útján érvényesülését meg­engedték. A világháború kitörése előtt vi­lághatalommá duzzasztotta fel magát és igyekezett minden nemzetnél a hatalmat megszerezni. A világ­háború előtt a zsidóság olyan moz­galmak élén állott, amelyek a haz­afias és keresztény világnézet követelményeivel szemben a radi­kális szabadelvűség és a materiá­lis világszemlélet erőit igyekeztek érvényre juttatni. A világháború végén a legyőzött nemzetek azt látták, hogy tulajdonképpen a zsi­dóság győzte le őket. A második zsidótörvény abból a megfontolásból fakadt, hogy a zsidóságot és a magyar faj­közösségbe tartozókat elválasz­­sza egymástól a társadalmi és gazdasági életben. Most szükség volt arra, hogy a magyar nemzet biológiai értékének és erejének védelmére a kormány ezt a külön törvényjavaslatot be­terjessze. A legközelebbi ülést kedden dél­előtt 10 órakor tartják, napirend­jén a házassági javaslat vitája szerepel. Az ülés 8 órakor fejező­­dött be.

Next