Függetlenség, 1941. december (9. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

-2 Magyarország kormányzója fogadta Frank birodalmi miniszter főkormányzót Jel­bi­tein­er a Függetlenség, hogy Hans­­­i Frank miniszter, német­­birod­almi főkormányzó szom­baton Budapestre érkezett. A főkormányzó­­ a honvédvezérkar főnökének meghívására érke­zett­­ Budapestre, aki ezzel a meghívással azt a vendég­szeretetet kívánta viszonozni, amelyben a magyar csapatoknak és­­vezetőiknek a háború folyamán a­ főkormányzóság területén ré­­szü­k volt. [A K­ormányzó Úr hétfőn délben tizenkét óra harminc perckor ki­hallgatáson fogadta Prank német birodalmi miniszter, fökörmányi­zót, aki néhány napig marad a magyar fővárosban és programja keretében a legelőkelőbb vezető személyiségeknél tesz látogatást. Felkereste a fökörm­ányizó A Székesfővárosi Alkalm­azottak Se­gítő Alapjának sátonkehesei üdülőtelepét is, ahol őt és kíséretét­ Karafiáth Jenő főpolgármester­­és Szendy Károly polgármester ebé­den látták vendégül. Új magyar életet akar élni Bácsgyulafalva A'legmagyarabb bácskai község visszakéri a szerbek által elrabolt földjeit A'­ telecskai dombokról negyven killom­éterre látszik a bácsgyula­­falvai ''torony. Színtiszta magyar község'inépe imádkozott alatta 22 éve hív­árt a szabadulásért. Akkori­ban­­nagyon kellett is az imádság. Hiszen a belgrádi hódítók szemé­ben m­egbocsájthatatlan bűn volt Bácsgyulafalva magyar mivolta. Nemcsak üldözték, hanem a gaz­dasági politika minden eszközével trigyszerűen meg akarták foj­­­tani a község remek magyar népét. Neki adtak nekik utat, vasutat. Elvették a földjeik egy részét. El­­sor­vasztották minden intézményü­ket. Szerb iskolába kényszerítették a gyermekek egy részét. Mire eltelt a 22 esztendő és meg­érkeztek Horthy Miklós szabadító honvédei, bizony­os nagyon szomorú képet muta­­­­tott Bácsgyulafalva, amelynek kemény gerincű, szor­galmas magyarjai igen-igen meg­próbálták az idegen gyötretést. A halálból tértek vissza s most, ami­kor rájuk köszöntött a magyar szabadság, felszedelőzködtek s el­jöttek Budapestre, hogy méltó magyar életet kérjenek, nem maguk, hanem a magyar­ság számára. A Magyar Élet Pártjához jöttek, ahol Kölcsey István alelnök fo­gadta a küldöttséget, amelyet Bez­­dán József, a­­ Bácsgyulafalváról elüldözött kitüttó Iparművész és Mészáros Károly róm. kath. lel­kész­ vezettek Hogyan pusztult idegen uralom alatt egy magyar falu A küldöttség tagjai egyszerű, keresetteni szavakkal mondták­­ el, hogy milyen súlyos következmé­nyei lettek Bácsgyulafalva 22 éves szé­­vedésének. Telepes község volt Bácsgyulafalva, amelyet 1883- ban­ alapítottak. A Bánátból ide­­telépített­­magyarok nagyszerű me­zőgazdasági kultúrát fejlesztettek ki­ rö­vid idő alatt. Kitermelték a híres rózsadohányt, amely még ma is a legjobb magyar dohányfajták közé tartozik. Messze földön neve­zetesek arról is, hogy ők hizlalják a legkövérebb bácskai sertéseket. A­­3­00 lelket számláló falut azonban súlyos helyzetbe so­­dorta a szerb uralom. Eredetileg 5675 hold volt a község határa. A szerb megszállás alatt azonban 780 hold földet szerb te­lepeseknek juttattak, 1900 hold pedig más települők kezére jutott, így a Bácsgyulafalva lakóinak mindössze 3000 hold földjük van s több mint 600 család teljesen föld nélkül­­ áll... Ez a szomorú állapot arra kényszeríti a helybeli színma­gyarokat, hogy elpazarolják házai­kat ,­­otthagyják a szülőfalut, amelyre pedig nagy­ hivatás várna most, amikor magyar élettel kellene megtölteni azt a földet, amelyről mesterségesen szorították ki a magyarságot. Könnyeket fakasztó és lelkeket megrázó az itteni lakosság népe­sedésének helyzete is — mondotta a küldöttség szónoka.­­-­ Az utóbbi két évtizedben a színtiszta magyar községben majdnem ötszére csök­kent a népességi szaporulat, mert az idegen nyomás alatt az ott élő magyarság­­ úgy érezte, hogy előbb-utóbb úgyis megfojtja őket az idegen megszállók kegyetlen akarata. Mindent a magyarságért! Ez a fojtogatás rendszeres és tervszerű volt. A szerbek követke­zetesen megtagadták a műút ki­építésére irányuló kérelmeket. Vas­utat nem adtak nekik s ennek kö­vetkeztében mezőgazdasági érté­keiket 20—25 százalékkal olcsób­ban kellett elkótyavetyélniök, mint a környező nemzetiségi községek lakosságának. Az idegen elnyomás következményeit legjobban Mé­szá­­ros Károly róm. katolikus lelkész jellemezte, amikor azt mondotta, hogy a 8—10—12 gyermekes öre­gének kevesebb az unyájuk, mint a gyermekük. Mert valóban nehéz családot ala­pítani, ha nincs kenyér. A bácsgyulafalvaiak azt kérték tehát, hogy adják nekik vissza a jogtalanul­­ elvett 750 hold földet, juttassák a sokgyermekes szegény magyar családoknak, építsenek megfelelő műutat s azonkívül gon­doskodjanak róla, , hogy a község lakói felemelkedhessenek arra a magyar életszínvonalra, am­elyről mindenkor álmodtak az elnyoma­tás napjaiban. Szülőotthont kér­nek, mert biztosak benne, hogy ha csak egy kicsit megsegítik őket, meg fog szűnni az egykézés, amelynek itt egészen más okai vannak, mint például az Or­mánságban. Kultúrházra, gyógyszertárra, Han­gya Szövetkezetre és Zöld Ke­resztre volna szükségük, mert úgy érzik, hogy ezzel segíthetnek a község 600 szegény családján. Mert érdekes, hogy ezek a jómódú kisbirtokosok és gazdák, akik fel­jöttek Budapestre, semmit se maguknak akarnak. A falujukat, magyarságukat, szegény népüket akarják megerősíteni, mert tudják, hogy ezzel az egész magyar nem­zetnek használnak. Vissza a földet! A bácsgyulafalvaiak nemcsak a Magyar Élet Pártjánál jártak. El­vitték Uray Istvánnak, a kabinet­­iroda főnökének a magukkal hozott kérvényt, amelyet Bácsgyulafalva népe intézett ahhoz a férfihez, akiben 22 éven át reménykedtek: a Pöméltóságú Kormányzó Úrhoz. A községben nem akadt egyet­len ember, aki alá ne írta volna ezt a kérést, még az apró gyerekek is odaje­gyezték a maguk szarkaláb betűit a memorandumra. Elmentek az­után dr. Vasa Elekhez, a földmíve­­lésügyi minisztérium földbirtokpo­litikai osztályának vezetőjéhez, kérve, hogy adják vissza Bácsgyulafalvá­­nak azt a 750 holdat, amit el­raboltak tőle az idegenek. Nem lehet kétséges, hogy a bács­­­gyulafalvaiak nem jártak , hiába. Magyarország,, amelynek hű fiai, hősei és mártírjai voltak 22 éven át, gondoskodni fog róla, hogy új és szebb magyar élet viruljon Bács­­gyulafalván. .­ A törvényhozói összeférhetet­lenség szabályozásának előkészíté­sére kiküldött héttagú­ albizottság­­december 3-án, szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart. Az­­ülés tárgya a törvényhozói összeférhetetlenség­iről, szóló törvényjavaslat szöv­ege- Nagyon sovány hölgyek és urak figyelmébe! Kellemetlen hatást vált ki a nagyon sovány­ ember. K»nny.#n segíthet Megfelelö gyarapodást­­el, ha na­­asz-nálja Ktk­.ES Wort. ' Te­­regy ki.eér-AZj gedvre. .mint stok^fr­­ando tónk. ize .k^Henws, flF.ermekAne^ is ajánlatos. HatásaCgj’oJT és ei‘»m­élyes. Nem gyógyszer, tennszetes t»an^go-* kát, tartalmaz. A HeJcKUL*ESj használata után alam­a. caino: csú tesz és idős epigének i; fiatalabbnak látszalak. ái^ 2.50 pengő. 2 csorog 4.— Cf .mag 4.80 pengő, m csod­^ ‘mai) 7-50 peng^.Aki -%f,úgy 6 ,gát. 3 .napon, bytu rendfl,annak­ írta- Jahul mellékel­t üveg kívnnő Halm köl­nit. 'Megrende||tetö ,,VaL.11:RIA'‘ koz­metikai és vegyipari cikkek. Budapest, Sr.ond.v­wtoa 22. H. 68. Lemondott a bengáliai kormány Kalkutta, december 1. Mint hivatalosan jelentik, a ben­­gáliai kormány lemondott. A kor­mány továbbra is ellátja teendőit, amíg a kormányzó el nem fogadja a lemondást. Vitriolos dráma Óbudán Hétfőn este a Laktanya­ utca­ 19. számú házban Gravik Jánosné 45 éves háztar­tásbeli asszony vitriollal leöntötte Kornhofer Katalin 26 éves leányt. Kornhofer Katalin rendkívül súlyos égési sebeket szenvedett az arcán. A mentők a Rókus-kórházba vit­ték. Gravik Jánosné kihallgatása folyamán azzal védekezett, hogy féltékenység miatt követte el tettét. Súlyos testi sértés miatt megindult ellene az eljárás. Baranyai Lipót előaírása a humanista nevelésről A par­thenon Klasszikus Művelt­ség­­ Barátainak Egyesülete, vasár­nap a Tudományos Akadémián évi közgyűlést tartott, nagyszámú elő­kelő közönség részvételével. A közgyűlésen elnöklő Baranyai Lipót titkos tanácsos megnyitó be­szédében a humanista nevelés je­lentőségét méltatta. Hangoztatta, hogy az emberi szellemnek nem­csak evolúcióra, hanem történelmi formákra is szüksége van, ame­lyekben egyéniségét és újat te­remtő képességeit kibonthatja. Néha elhalványodik a humanista szemlélet, de ez mindig csak át­meneti jelenség. Az a nemzet­­szemlélet, amelyet humanista ala­pon állva Bottai hirdet Olasz­országban, kiváltkép alkalmas arra, hogy a magunkfajta kisebb né­peknek az önbecsülés lehetőségét biztosítsa. C­sak az a nemzet erős, amelynek fiai szellemi erőkifej­tésre képesek s az út, amely az embert erre neveli, a humanista műveltségen alapuló nemzeti ön­­tu­dat és önismeret. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéd után Ottlik György felsőházi tag tartott előadást. Útlevél nélkül utazhat a Magas-Tátrák karácsonyi és újévi utalásainkkal Ótátrafüred, Újtátrafüred, ^Korbatő, Újcsorbató, Tátralomni^ Matlár-Viá'j’árfl J házára, y 7 napot utalások: 1941 dec.'21—T9Í^”dec, 2S. 1941 dec. 28—1^42 janJ 4. p Részvételi díjp 178 rftSl. >. ]4 napos ■ utazás / 1941. dec. 21-^1942 i^n. 4. Részvétén dí.|; 28^,' P-tol. Menetraud-t^ Indul: .Vasárnap, 1941 dec. 21. és 28-án Budapest Keleti p. u.-r6l 6,53 6. Érkezik: Vasárnap, 1941 dec. 21. és 28-án rttátrafüredre 15.50 b. Vissza­indul: Vasárnap 1941 dec. 28. és 1942 jan. ,4-én Ótátrafüredről 14.07­­ ó. Érkezik: Vasárnap.,­1941 dec. 28. és 1942 jan. 4-én ,Budapest Keleti p. u-ra ;23.0­6. Jelepttkezési határidők: Személyazonosság­i igazolvánnyal vagy lejárt útlevéllel jelentkezők részére 1941 december 3. Érvényes útlevéllel jelentkezők ré­szére 1941­­december 9. Felvilágosítás és jelentkezés: UTAZÁST TRODAVIBAX és a MÁV Hivatalos Menetjegy­­irodákban. VIII., .József-körút 5. T.: 14-44-00­­4- Kedd, 1941 december 2 Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisztert ünnepélyesen fogadták Berlinben Reményi-Schneler Lajos pénz­ügyminiszter vasárnap délután a menetrendszerű gyorsvonattal többnapos hivatalos látogatásr­a Berlinbe utazott. A miniszter Schwerin-Krosigk gróf német­birodalmi pénzügyminiszternek május hónapban Magyarországon tett látogatását viszonozza. Út­ján Szilágyi Ernő államtitkár és Csák László miniszteri, osztályta­nácsos kísérte el. A pénzügyminiszter búcsúztatá­sára a Kelet pályaudvaron megje­lent bárcziházi Bárczy István mi­niszterelnökségi államtitkár, a né­met követség részéről Werkmeister követségi tanácsos, ügyvivő, to­vábbá Szász Lajos, Dorner Aurél és Csizik Béla pénzügyi államtit­károk, Pohl Iván, a pénzügymi­nisztérium elnöki osztályának ve­zetője, vitéz Lukács Béla, a MÉP országos elnöke, Bárczay Ferenc titkos tanácsos, valamint Szabó Gusztáv, a képviselőház pénz­ügyi bizottságának elnöke és sok más képviselő. A pénzügyminisztert a legna­gyobb szívélyességgel búcsúztat­ták. Reményi-Schneller pénzügymi­niszter hétfőn délben érkezett meg a birodalmi fővárosba. Fogadá­sára a magyar és német zászlók­kal ünnepélyesen feldíszített Friedrichstrasse pályaudvaron megjelentek. Schwerin von Krosigk gróf birodalmi pénzügyminiszteren és Sztójay Döme berlini magyar követen kívül többi között Rein­hardt államtitkár, Luther állam­titkár és Clodius követ. a n£mei gyorsnaszádok elsülyesztenek egy 7000 tonnás tak­élyhajót és megtorpedóztak egy nagy gőzöst A vezéri főhadiszállás november 30-án, vasárnap az Anglia elleni harcokról a következőket jelen­tette: Az angol partok előtt november 29-ére virradó éjszakán a német gyorsnaszádok egy erősen biztosí­tott ellenséges hajókíséretet tá­madtak meg, amelyből elsülyesz­­tettek egy 7000 tonnás tartály­­hajót. Egy másik nagy gödrö­t is megtorpedóztak és elvesztésével számolni lehet. Észak-Afrikában a német és olasz csapatok folytatták ellen­­támadásaikat. Német zuhanóbom­bázók, valamint vadász- és rom­boló kötelékek angol gépkocsi­­oszlopokat, páncélosokat és Marsa Matruhnál utánpótló vonalakat bombáztak. A légiharcok során a németek öt angol gépet lőttek le. Meghalt Szent-Ivány József felvidéki képviselő ötvenhét éves korában, munkás élete delelején váratlanul elhunyt Szent-Ivány József ország­gyűlési képviselő, a felvidéki ma­gyarság húszesztendős küzdelmei­nek egyik vezéralakja és a felvi­déki magyar kultúra és irodalom lánglelkű apostola. Közéleti és kulturális munkássá­ga az összeomlás után bontakozott ki. Megindítója és vezére volt an­nak az első politikai megmozdulás­nak, amely közvetlenül az idegen megszállás után egyetlen táborba tömörítette a Csallóköz, a Garam­­völgye és Gömör megye magyar parasztságát. Már az első ország­gyűlési választásokon mandátumot szerzett és tagja maradt a prágai képviselőháznak egészen a bécsi döntésig. Mint kisebbségi politi­kus, a korszerű nacionalista gon­dolatnak és a szociális igazságnak hirdetője, közéleti munkásságának célja a kisebbségi magyarság egyetlen hatalmas táborba való tö­mörítése. A felvidéki magyar nép politikai egységéért küzdött kez­dettől fogva, mert jól tudta: a ki­sebbségi magyarság csak úgy le­het komoly politikai tényező a cseh köztársaságban, ha a nacionalista gondolatra helyezkedve, egyetlen sajtó ököllé fogja össze valameny­­nyi erőit. Szent-Ivány Józsefre, mint a ki­sebbségi alkotó munka fáradhatat­lan harcosára, mint az új naciona­lista gondolat első felvidéki hirde­tőjére emlékezik a felszabadult ma­gyarság. Munkás életének emlékét, nagyszerű példáját kegyelettel fog­ja őrizni az egész nemzet. A felhatalmazási javaslatot hétfőn is tárgyalta a Ház A képviselőház hétfőn nagy ér­deklődés mellett folytatja a felha­talmazási javaslat vitáját. Az ülést tíz óra után néhány perccel nyi­totta meg Tasnádi Nagy András elnök. Peyer Károly (szociáldemokrata) után Bródy András, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszó­noka megállapította, hogy magyar­nak kell tartanunk mindenkit, aki magát magyarnak vallja, aki vál­lalja a magyar nemzettel a teljes sorsközös­séget és akit a nemzeti közösség magyarnak ismer el. A magyarság életcélja csak a magyar nemzet megerősítése­­ és erőinek fejlesztése lehet. A magyarságon kívül más népi csoportok is élnek az országban és ezek a magyar nemzettel fel­tétlenül vállalják az együttmun­­kálkodást. Foglalkozott kárpát­aljai kérdésekkel és határozott hangon bélyegezte meg a külföl­dön tevékenykedő kárpátaljai szö­kevényeket. A javaslatot elfogadta. Király József (MKP) megemlé­kezett a pénzügyminiszter berlini útjáról, akinek németországi tár­gyalásai mindannyiunk javára szolgálnak. Kiemelte, hogy a pénzügyminiszter a költségvetés összeállításánál három szempontot vett figyelembe: a honvédség fejlesztését, a szo­ciális gondoskodás kite­rjeszté­­sét és a mezőgazdasági ter­melés fokozását. A magyar honvédség fejlesztése ma elsőrendű feladat és ennek ér­dekében minden áldozatot meg kell hoznunk. A magyar katona a bolsevizmus elleni harcban nem­csak hazánkat védi, hanem keresz­tény kultúránkat is. A szociális gondoskodás terén komoly fejlő­dést jelent a jövő évi költségvetés, a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére hatalmas összeget irányzott elő a pénzügyminiszter. A javasla­­tot elfogadta. Szilassy Béla (Imrédy-párti) agrárpolitikai kérdésekkel foglal­kozott. Ismertette a csehek ma­gyarellenes földbirtokpolitikáját, majd azokról az alapelvekről szó­lott, amelyekkel a visszatért fel­vidéki részeken a jóvátételt meg­valósítani igyekeznek. A földir­­tokforgalom nemzeti szempontból történő ellenőrzésének szükséges­ségét hangoztatta. A javaslatot nem fogadta el. Hortky Károly (MÉP) kimutatta, hogy a ruszin nép sohasem tol olyan kedvező gazdasági élet­körülmények között, mint ma. Annyi munkaalkalmat teremtettek számára, amennyi a magyar vidé­kek lakosainak nem jut. A nem­zetiségekkel szemben humánus a magyar magatartás. Azt fejtegette, hogy Munkács, Ungvár és Nagy­­szöllös régi magyar városok nem csatolhatók a kárpátaljai autonó­miához. A javaslatot elfogadta. Meskó Zoltán a keresztény magyar sajtó további megtisztítását sür­gette. A javaslatot nem fogadta el. Az ülés háromnegy­ed hat óra­kor fejeződött be. Kedden délelőtt fo­lytatják a javaslat vitáját.

Next