Függetlenség, 1942. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

»2­ 1 piitikü (8?«tfS/810 Éjén tszlelgéss­zíbeia-Semzki­ántalná! te íhün­Hsáj lász­óná) A. taclasHoaa Mpa&pa* pontitatí rovatvezetői SEUveaxtar a*pjts testűletil­eg megjelentek UUein- Bevfcsfefcy Antal r. k. követ meg­­tkataisnanatt ■sJhImöa*, sajtófönök­­n® *» vitte­r«3»rri»5«jacj( LAr­zló miniszterelnökségi minisztert osz­tályfőnöknél, hogy az újév alkal­­mából Jókívánságai!»*­ttfejensnék. A politikai rovatvezetők nevében vitte Vom Bájodor elnök köszön­tötte Uleln-s Lrviczky Antalt te vitte Thuránszky Lászlót. Stentán •Utikai ajságírók Du­m Elek tanácsost te Zilahy­ Jenő követségi titkárt ke­re­ újévi jókívánságaikkal. Messem ?Jöt!t a 11-ik brit-maláji hadosztály Tokió, cfwwtorxer 81. MhitAn a Lyon altábornagy pa­rancsnoksága alatt álló 11. brit­­malajai hadosztály maradványai összeomlottak és egy ausztráliai alakulat harc nélkül meghátrált, a Japán csapatok gyors Iramban tör­ték elől a Perak tartomány hatal­mas síkságán egy fontos hadászati hágó leküzdése után. Mint a Do­­mel-Iroda Ipohból jelenti, az ellen­ség azon fáradozik, hogy egy bi­zonyos tartomány fővárosának kö­zelében szervezze meg menekülő csapatait, hogy időt nyerjen addig is, amíg erősítések érkeznek dél fe­lől. naK­ Megkezdődött Szingapúr ostroma Manila helyzete tarthatatlan A sz Höperigtet­te a malájs Miaorignt­ nagy léptei offenzíva eroteigra«» kaUwl te Japán illetéke» helyek véleménye szerint Manila «tesze már csak napok kérdése. Ugyan­akk­­or Szingapúr szoronga­­tott helyzetét legjobban az jellemzi, hogy most volt az első rendszeres te­nsgykiterjedésű bombatámadás az angolok távolkeleti legnagyobb erődítménye ellen. A Maláj-félsziget felől közeledő japán szárazföldi h­ad­­sereg már elérte a nagy maláji síkságot és erőteljesen törnek Kuala- Lumpur felé Egyébként Kuala­ Lumpurt már a japán bombavetők meg­ is támadták s a vasúti berendezéseket összerombolták. Japánbarát hangulat a szingapúri bennszülött ezresekben Intearíteé, dzeesnatosz S3.­­ Eztelgapurtak jelentik, hogy ma tertromálapot bevezetésének az Utóbbi napokban történt számos szabotázscselekmény volt az oka. Ezeknek a szabotázsakcióknak a megismétlődését minden eszközzel meg akarják akadályoznii. Ebből kifolyólag nagyszámú letartóztatás történt a bennszülöttek körében. A bennszülöttekből álló ezredeket Angol oszt­agokkal erősítették meg, mert a bennszülött-ezredek éeete Ja­A* amerikai hivatali* Jelentés közli, hogy a japánok úgy északi, mint déli irányból erős egységekkel nyomulnak előre. Az ellenséges zu­­hanóbombázók a levegőből gyakor­latilag minden utat ellenőriznek. pánbarát hangulat tapasztalható. Szingapúr polgári lakosságának eltávolítása gyors ütemben folyik. Az angol kolónia asszonyait és gyermekeit Ausztráliába szállít­ják. Egyidejűleg nagyarányú kato­­rai erődítési munkálatok folynak le Ausztráliából, valamint Újzé­­landból csapati megerősítések érkez­nek. A Bzingapurba «rkemX* «stpa­tak között van néhány amerikai század is. A távolkeleti angol légi flottát Szingapúrba vonták össze. Egy tv nagyobb áráramúl­te tö­megben vonulnak fel a Japán harci­­kocsik te az amerikai jelentés az­zal végződik, hogy: vonalainkat viasza az orgiák­­ban lehet védeni, teret a Creswolte­óceánon. Mértékadó körök hang­súlyozzák, hogy ezt a háborút Európában kell megnyerni. Egy washingtoni jelentés szerint Amerikában is Ausztráliával azo­nos felfogást vallanak. A jelentés szerint azokból a számos híreszte­lésekből, amelyek a szövetségi fő­város politikai köreiben forgalom­ban vannak, jól értesült köröknek az a felfogása emelendő ki, hogy az az álláspont, amely szerint a Csendes-óceán csupán mellékes hadszíntér, végleg háttérbe szo­rult. Elhatározták, hogy­ Szinga­púrt minden eszközzel s a szövet­ségesek összpontosított erőivel vé­deni fogják. Japán egymaga is mag tudja álni­ gazdaságilag helyét a keletázsiai háborúban Ranking, de Hexnhw St. AoM, a kínai nemzeti kormány Japán gazdasági tanácsadója, ki­jelentette egy sajtóértekezleten, Japán gazdaságilag meg tudja állni egymaga helyét, még ha el­húzódik is a keletázsiai háború. Tekintve, hogy a közös háború a szép­re szabad jövőért folyik, re­méli, hogy a háború tartamára minden keletázsiai nép gazdasági támogatást nyújt Japánnak. Lángban Ofthate Szingapúr repülőterei TOKIO, deewncte *L A Japán főhadiszállás tengeré­szeti osztályának jelentése szerint a Japán tengerészeti repülők a de­cember 19-ről SO-ára virradó éjje­len hevesen bombázták Szingapúrt. A Japán légi megfigyelők megál­lapították, hogy a bombatám­adá­­sok eredményként aikerült lángba borítani a katonai berendezések egy részsét, nevezetesen a szinga­púri repülőtereket. Va­lah­a ennyi Ja­­pán repülőgép «értetlenül vissza­tért kiindulópontjára, bár az el­lenség légelhárító MXati mndkívül heves wA­ ipohnál bekertelt egy ausztrál)al­eeztagot Taite, AeeeBabav­­i. A melájl srevonettről érkezett jelentés szerint a Japán csapatok Ipohtól délre tiekerí­tettek egy ausztrállal osztagot te ma reggel rendkívül heves támadást indítot­tak a bekerített ausztrál!»! csa­patok ellen. A burmai után megszűnt a forgalom burkolt, acmter U. Hjengkokbs érkezett híreit *ter­­ru­rt a bmrwuM­­ttow awwaOkvtot­t«4- feetm megakadt • for­galom A for­galom megszakadásának oka fő­ként abban keresendő, hogy * ja­­pánok légitámadásai következté­ben a ranffooni kikötő igen súlyos károkat szenvedett te a munká­sok tömegesen hagyják el Ran­goon kikötőjét.­­ITuly MdAsa a vá­másporti Mannában reménytelen a helyzet Szingapúr bombázása TOKIO, temdw ti. Jhiv Japán rept­eraJoh­werdára Virradóra Szingapúrt bombázták. Az idő c súnya volt, mindazonáltal a Japán légi haderő válogatott egy­szevgorfdi Jelentés szerint Cvrtim teisztráliai miniszterelnök tiltako­zott az ellen, hogy a csendes­­óceáni hadszínteret melléke» harc­térnek tekintsék. Jól értesült tondote pot&Ossl te •*i d átrepülte* n »inga* tbnan­­pont fölött te a város köríti felállí­tott katonai berendezésekre »ok bombát dobtak le, amelyek — mint a Domel-Iroda jelenti — nagy pusztításokat vittek véghaa. Apksnteste«­ban foglalható tea**, hogy ne* e h­­borút nem lehet külön csaták sorozatának tekinteni. Az ausztrá­liaiaknak is b* kell látniuk — momnák az angol fővárosban. — U'jfiy ! Ausatrdivtt Európábam , job- Szingapúrban kihirdették az ostromállapotot SKIM­ArUK, aasraatee» H. . uta angol hirwsolgálat Je- | •tatárixnwsk Ellentét Ausztrália és a londoni kormány között Az Első Megyes iVínkkhete« Horváth Lá.«»Ió Bl­eitkér, TX1­» utca 112 Ma!­csik Ferme­r«i­áé&16)*i, VIII.. N^p»Kínház-u­tca 15. Mátyás Piáé«, Borostyánkőé Másuttr IV„ Beáfi-tér 7. szrén­f-Serfőzöde ínyemé III.. I jós-utó« Méze* /. igniffoS IX.. 0|b»c*i-4t Na Nsprafwzé Sörösé, Molnár XII.. 64rc Jiitthö« Qyala­ét ,£ 5cf. -oW m W1 TM A aasrí tápértttr* haroa l­énysor - ami* a káwirt tárt — jwteokokba lefejtve te kapható. kévéházikban, rendéglőkben, «teuer é* aseme^ofialetekben. kem­ei­­ndei Job* «neremben, kAvéh Arb*» é* «tanegedd­etb« Mi Csütört SK 1942 Jantr 1 JÓSLATOK 1942-RE Írta: Marschalkó Lajos Ú­j eartwide hajnalán a magy­ar­ság visszatekint a letűnt évra a szorongó kíváncsisággal kérdezi: mi lesz a jövő, mit hoz a holnap? A jóslás a kávéházi suttogók, a zsidó redakciók hivatása. Mi csak egyet jövendölhetünk: semmi sem úgy lesz, ahogy a Kávéházi Kon­­rádok, a 21a vitamin mámoros ré­szegjei és a­zadalmas próféták ígérik. Mert semmi sem történt az ő elképzelésük szerint a háború első két esztendejében sem. Ugyan ki hitte volna, hogy IMSZ téli esztendeje után jön a norvé­giai roham, a nyugati háború, a Maginot-vonal áttörése, Dünkir­chen és a francia demokrácia ször­nyű pusztulása. Ki gondolta volna, hogy az 1940-es tél viszonylagos csendje után jön a jugoszláv had­járat, Kréta elfoglalása és végül a legirtózatosabb küzdelem a bolse­­vizmus ellen. Ki merte volna állí­tani, hogy a Japán—amerikai tár­gyalások után következik a föld­rengető roham Hongkong, Katadé, Manila, Szingapúr ellen ? Hiszen mindennek az ellenkezőjét ígérték, mindig az angol győzhetetlenség babonájában hittek, mindig a se­gédnépek erejében bíztak, mindig azt remélték, hogy örökkön-örökké fognak akadni zsoldos nemzetek, amelyeket csatasorba lehet állítani az angolszászok és a zsidóság végső győzelméért. Most, amikor átlépünk az új év küszöbén egy tény világosan áll előttünk. A ránk következő évben azok­nak­ kell harcolni, akik a har­cot akarták. Azoknak kell helyt állani, akik mindig másokat állí­tottak maguk helyett az első vo­nalba. A segédnépeket elsöpörte a német hadsereg rohama. S jövő ilyenkorra bizton meg tudjuk mon­dani, mit ér hát az a híres demo­krácia, amelyért most majd az utolsó szál kardig, az utolsó tankig, az utolsó emberig és főként az utolsó angolszász aranyig küzdeni kell a közvetlenül érdekelt felek­nek. M­i is már jobban le tudjuk mérni a szembenálló erőket, amikor csak az angolszász—bolsevik­ szövetke­zéssel kell számolni. Ma már tisz­tábban állanak előttünk az erő­viszonyok, mint mondjuk 1939—40 Szilveszterén. S a helyzet ismere­tében­ annyit mindenesetre meg le­het állapítani, hogy ebben a harc­ban nem az győz, ki mellett a több arany, a több nyersanyag, a na­gyobb gazdagság vonul fel, hanem az, aki a több hősiességet, a na­gyobb erkölcsi erőt tudja latba vetni Négy—ötszázmillió pengő költséggel hiába épül a legbüsz­kébb csatahajó is, ha valahol akad egy japán katona, aki beleül az élő torpedóba és öntestével egy pillanat alatt lángra lobbant­ja az acélkolosszust, megolvasztja a páncélt és pok­ol fenekére küldi a csatahajókat, melyeknek világré­szeket kellett volna belehajtani a plutokrácia szörnyű igájába. Hiába építenek nyolc, tíz kilométer mély­ségű erődövűket a másik oldalon, ha itt akadnak férfiak, akik — Hongkong megrohanásánál tör­tént — meztelen testtel, foguk közt egy szál karddal vagy gép­pisztollyal úszták át a tengert és az aknazárat Hiába beszélnek odaát szabadságról, míg Itt szaba­don, önkéntes elhatározással azáz­mffiMk teUMJU teuSHH IMb áldozóva * harcot, mert nységül meggyőződéssel hiszik, hogy ve­­reség rosszabb a halálnál» , • m urasul 4 *«% amíg ezt nem tudják n(re®d4* teni, addig bizonyosak létünk is végső győzelemben. Már füg • nacionalista népek 1919-b örök életre szóló tanítást kapti arról, hogy mit jelent, ha harc­­háború idején megrendül a belső irat,­­•» hanyatlik a vitézi virtus Azóta pedig tisztába jöttek *al !«i| hogy milyen Irtózatos nsszájfa« tartásra késs a mást világ, amelynek össze kell omnia, ha az ember ember akar madni A földön. S ép ezért nem itaégte, hogy a nacionalista »ek na utolsó lehel­etig fognak kilódéul ebben a harcban. A liter, tudja, hogy férfiát, asszonyát, eczsemó*­ját sterilizálnák, kiirtanál*« ame­rikai zsidók programja­­ Kauff­mann elvtárs útmutatást Bertát« A finn tisztában van ve, hogy Szibériába telepítenék 6 főide­jéről, ha még egyszer hámod* hatna a bolseviki Sátán, ji éles» világosan Látja, hogy ne csak a birodalmat, de az egység ftátját is ízekre tépnék. A lap» tudja, hogy valami kis maláji lám ni* vójára szorítanák vissza. L maw gyár érzi, hogy testén egy új Bathu khán tiporna keretül­­ ezer Trianonnál rosszat rabság börtönét készítené szám* Sztá­lin atyuska. A két excrocnd kontetelM* Mi a döntő különbség, hogy, mienk az életét védi, az övék a tozidlőtt. A mienk az egyetemes sabadsá­­got, az övék a kivételes Wert­­haim-kasszáját. Mi lété benneo«­lűnik, (ük a kenyeréért. Ifi a kenyérért, a betevő falért, ők azért, hogy nyugodtan dönt­hete­senek a klub foteljében. S ha így látja valaki «teure­te» tételéé, nem kétséges, így ha® találja meg a gyözelem lehtSöBte­gét és * győzelem igazssáá. * httMl «V* ©eutíwjl csalódások és állandó algpróhfi* tatások idej lesz 1942 | De mi, magyarok, mégis hisszü hogy a nagy tusakodásban a m világunk lesz a győztes s a szabatégra só­­várgó népek erőfeszítéi elsöpri azt a másik világot, am­ly a ter­mészet törvényei kö­tkeztében puastu f­el, mivel elhaszált* ld* élte magát. Betöltötte cerepét a földgolyóbison. S ha alutea még meglódult elme, amely a vissza­­hozhatatlan múlt feltáadásában bízik, aki a világ csinokainak sziurkot 1942-re, azokká azemben, mi a magyar költő, mont Géza soraival Jövendölünk Aglia szá­mára ekképpen: Jön ára ás kocka forth; A nagy árnál finn még agyobb ág is letaszít a rablott trarul Jön óra és láncait lekig fa A Nílus és a Himalája 8 fekete gőgöd megölöm, PUAtus-hened bárhogy masad, Elér keze a haragosnak 8 a páriák redd taposná, Brithnia légy erre késmi A* Artstecu en­gedei.mvel hím® kell, hogy a prófécia 192-re telj*, aedni fog. i­ll Az ellenség ereje igen nagy — mondotta Churchill Ottawaban Aammtritte*, teomlw IL Churchill miiüíctereuiö* kedetea Ottawában a kanadai parlamentben beszédet mondott, amelyben mél­tatta Kanada részvételét a hábo­rúban de rámutatott arra, hogy Kanada a háború elejétől fogva eb­ben a nagy mérkőzésben kulcs­helyzetet foglal el. — Az ellenség «rej» azonban igen nagy — ismerte el Churchill — te azt nem szabad csekélynek vernni. Nem szabad egy pillanatig sem kezeinket ölbe ejteni » rette­netes hóbor grmm «aUMiraki akár férfi, akár nő legyen a», rep vár. Ezután áttekintő éter lefoglalást adott a maga módja szerin a há­­ború eddigi lefolyásáról éss még­­egyszer aláhúzottan mondta hogy Anglia Amerika segítségébe tusa. — Sohasem kíséreltem meg — fejezte be szavait Churclel —, hogy a háb­orúra vonatkozón idő­­beli határt jósoljak A háború tar­­tani» annak A talán er lefofását®!­te a* elért eredményektől figg. Római vélemény Churchill beszédére fb­MA december IL A Stefani-trutte Írja: Churchill ottawai nyilatkozata hatálytalanít minden más állítást Könnyű elképzelni, milyen szo­morú sors várna a* emberiségre, az öt világrész népeire, ha ez a kalmár faj parancsolna nekik és kormányozná őket, amelynél a szív helyé­n aranyhalmaz, az agyvelő he­lyén az elbizakodottság gőze ter­peszkedik. Kétesztendei hamisítás, hazugság te félrevezette után, íme, pp. angolul beszélő népek nut­rág­­jait immár leplezés nélkül meg­váltják vezetőik, aldk köz'-,ki bűn­részesei lettek a balsevizmusnak te Cslangkalseknek, szerv,üléseket kötvje velük annak a zsáknánynatt megosztására, amely osztás részü­kül jutna, ha terveiket, » vnáruval, inat, korlátlanul elérnék AM tehát ne­m letme bolsevista, annik az angolszász népekhez szeretn tar­­toznia El Rooseveltnek. Chuv­­ehülnek és az angolul beszélk alák vezetőinek vezéresnyéje.

Next