Függetlenség, 1942. április (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

Burmában a japánok sikeresen haladnak előre Erit Teleki Fii: A mi politikánk magyar és keresztény Telefonszám: 1-444-00 S.erhMztSié, é. ki.ilóhiT.Ull Bpeat. Till., 14.,d­-k8r41 S. Szerda, tM. *pris­t Budapest, XX évf., 14. sin. ÁRA & FILLÉR SZERKESZTI vitsz kolosváry-borcsa hihAiM­i­fifizetési ár-ó­l,Ar* 1 p *° nM4* dfizetesi ar., Mgyedtwt s p so BE» m&m FÜGGETLENSÉGET KÍVÁN A vezető pártok közül egy sem hajlandó változtatás nélkül ellogadni Cripps iavaslatait Ujan­y német támadás a murmanszki amerikai kalákaraván ellen A keleti harctéren nagy bolsevista támadásokat vertek vissza A világ nagy harcterein pilla­natnyi viszonylagos csend állt be. A keleti harctéren a tavaszi olva­dás, illetve a helyenként ismét fel­újult nagy hideg, Afrikában pedig a dühöngő homokviharok lehetet­lenné tesznek minden nagyobb hadivállalkozást. Egyedül a távol­keleti harctéren vannak nagyobb­­arányú mozgó háborúk. A japánok egyre mélyebben hatolnak be Bur­mába és közelítenek az indiai és kínai fiatal felé. Etben a pillanatnyi „csenden” a­ világ figyelme India felé fordul, ahol az angol háborús kormány megbízatásából Cripps kétségbe­esetten erőlködik, hogy 360 millió ember évszázadokon keresztül el­vesztett bizalmát a legnehezebb órában megnyerje az élet-halálhar­­cot vivő Anglia számára. Cripps Jellemző Cripps megbízatására ar­ a körülmény, hogy Anglia, il­letve a Churchill-kormány arra a személyi összeköttetésre alapozta e tárgyalás kimenete­lét, amely Crippset a legna­gyobb indiai politikai párt ve­zetőjével, Neh­ruval összeköti. Nehru és Cripps régi barátok. Nehru Gandhival szemben a hala­dás, az iparosítás, vagyis­ az európai mintájú államvezetés híve. Angliában tanult és nem minden tekintetben képviseli a hinduság lelki akaratát. De még Nehru is kénytelen volt észrevenni azt a nagy ellent­mondást, ami Cripps ajánlatá­ban van. Anglia ugyanis most azt kívánja látszólag olyan engedményekkel érkezett Indiába, mint amilyent egy félévvel ezelőtt semilyen angol kormánynak eszébe se jutott volna­­ ígérni. Mert most sem adásról, hanem ígéretről van szó. Abban az esetben, ha a hinduk hajlandók országuk gazdasági ere­jét és emberanyagát az angol érde­kek szolgálatába állítani, akkor a háború után hajlandó lesz Anglia egy nagyon bonyolult és szövevé­nyes alkotmánytervezet alapján az így létrejött hindu államszövetsé­get társországi rangra emelni. Ha ez az ígéret teljesülne, min­denesetre sokkal jobb életet bizto­sítana a hinduknak az eddiginél, de még mindig nagyon távol lenne attól, amiért harcolnak: a függet­­lenségtől, India népétől, hogy védjék meg az angol birodalmat. De ha majd el­múlik a halálos mérkőzés ideje és ha Anglia győzne, akkor India nem gondoskodhatik a saját védel­méről. Ezenkívül a javaslatban na­gyon sok olyan rejtett gyújtó­­anyag van, ami alkalmas arra, hogy a kisebb hindu államokat egymással ösz­­szeveszítse. Ezt a különböző hindu pártok már észre is vették a tárgyalások folyamán. Nehru a vezetést és a döntést az indiai kongresszuspárt számára akarja biztosítani. Ezt el­lenzik a mohamedánok, azután a Mahasabha mozgalom hívei, vala­mint az indiai nemzeti liberális szövetség is, nem tudtak megegyezni. Megnehezíti a helyzet­et az is, hogy Cripps kijelentette: vagy teljes egészében elfogadják a javaslatot, vagy elutasítják. Az angol laptudó­sítók eleinte nagyon bizakodóan ír­tak a hinduk állásfoglalásáról, de a legutóbbi jelentések már sö­­tétenlátók. Van már olyan jelentés is, hogy a kongresszusi párt végrehajtóbizott­ságának többsége Cripps terve ellen foglalt állást. A párt egyik vezet­ő személyisége egy amerikai újságíró előtt kijelen­tette, hogy a párt egyetlen tagja sem haj­landó elfogadni a javaslatot mai formájában. Ha kedden vagy szerdán a párt Cripps javaslatának jelenlegi for­máját elutasítaná, akkor az angol lordpecsétőr kénytelen volna haza­utazni, mert nincs felhatalmazása az alkudozásra. Gandhi vezeti az ellenzéket Kedd délig az indiai tárgyalások Ügye a következőképpen állott: a legnagyobb indiai párt, a kon­gre­sz­­szusi párt nagyobb része ellene van a javaslat jelenlegi formájának, de a mérsékeltebb irányzatú tagok igyekeznek megakadályozni a ja­vaslat egyenes elutasítását. A párt azt követeli Angliától, hogy azon­nal adja át a teljes külpolitikai, katonai és pénzügyi vezetést. A Muhasabha-mozgalom vezetői már rájelentették, hogy az angol javas­latot elfogadhatatlannak tartják. Ez a párt India harmadik legna­gyobb politikai szervezete. A mohamedánok szintén szemben- Adnak Cripps-szel, mert a Cripps­­féle javaslat, főleg a kongresszusi pártnak kedvezne belpolitikailag. Végül Gandhi állásfoglalása is döntő. Ez sem kedvező az ango­lokra, mert leghatározottabban a terv elfogadása ellen nyilatkozott. Döntését azzal indokolta, hogy ha India elfogadja a brit tervet, ak­kor háborúba keve­­redik. Kifogá­solta Gandhi továbbá azt is, hogy Cripps különleges jogokat akar biz­tosítani a mohamedánok számára. Gandhi állásfoglalása szí­ne dön­tő lehet. Indiai szókás mondás m­­á­r, hogy ,a nép Nehmt hallgatja, Nehm Gandhit, Gandhi pedig az Istent”. A Japán sajtó Cripps tárgyalásairól A japán sajtó egyhangú megálla­pítása szerint Cripps javaslatainak elfogadása csatatérré változtatná Indiát. Anglia — írja a Jomiuri Simbun — most utolsó ellenállásra készül Japán ellen és Indiát hasz­nálja fel hadműveleti támaszpont­nak. Ez az angol terv mélyebb ér­telme és az indiai nép jól tenné, ha felfogná, hogy minél nagylel­­kűbbnek látszik az angol javaslat, annál alattomosabb indító okok hú­zódnak meg mögötte. Az indiai nép csak akkor érheti el teljes függetlenségét, ha átlát Ch­ops ra­vasz taktikáján és ha elhatározza, hogy közreműködik az új kelet­ázsiai rend felépítésében. Most — Írja, a Tokio Asahl Sím* ban — amikor még Ausztrália, Dél- Afrika és Kanada is igyekszik megszabadulni az angol birodalmi CJDELin, március 31. A kongresszusi bizottság kebelé­ben folytatott tárgyalások — úgy­látszik — válságos szakaszukhoz értek. Cripps tervezetének utolsó pontja, amely India védelmének köteléktől, nevetséges lenne, dee India megelégednék dominiumi al­­kotmánnyal­­ ellenőrzéséről szól, olyan ellenzést okozott a bizottságban, hogy fel­tehető, hogy az egész brit javasla­tot elvetik. Azt hiszik, hogy a bi­zottságnak a védelmi kérdésre vo­natkozó véleményét kedd délután közölték Crippsszel Nshru személyében bízik Anglia Berlin felen­ . Bose rövidesen be fogja bizonyítani, hogy a haláláról terjesztett hír hazugság BERLIN, március 11. Illetékes német részről közük: A Wilhelmstrassen megcáfolják az angol Ursss- gálatnak Subhas Chandra Bose haláláról terjesztett híresztelését, amely szerint Bo­s­e egy repülőgépszerencsétlenség­­nél életét vesztette. Bose — mondják a Wilhelmstrassen — való­színűleg még a mai nap folyamán bebizonyítja, hogy az angol jelentés nem fel­el meg a valóságnak. Angol jelentést Az indiai tárgyalások válságos szakaszukhoz érkeztek Roosevelt személyes képviselőt nevezett ki Indiába Berlin, március 31 - kai bizottság elnökét Roosevelt azé* Új-Delhiből jelentik, hogy Louis I mélyen indiai képviselőjévé nevezi Johnson ezredest, az indiai ameri- i­téki ki. A kongresszusi párt többsége ellenzi Cripps terveit Cripps eleinte abban a hiszem- s a döntés szombatról vasárnapra. ben volt, hogy már a múlt hét I vasárnapról hétfőre, azután pedig szombatján igenlő választ kap a­­ keddre eltolódott, vezető pártok politikusaitól. Hogy I ez azt bizonyítja: eddig még :MALID!IM­SI! A Barents-tengeren négy szállítóhajót elsülyesztettek, négy másikat súlyosan megrongáltak a néme­­k BERLIN, március SL A német légihaderői kötelékei, német romboló és búvámnaszádok a Barents-tenger déli részén megtámadtak egy ellenséges hajókaravánt­. A támadás során összesen 27.000 tonnányi négy szál­­lítóhajót elsülyesztettek, négy másik s­z­á­ll­í­t­ó­h­a­j­ó­st pedig súlyosan megrongáltak. A viharos tenger miatt száz mobil kell legalább még egy szállítóha­jó elvesztésével. Olasz lap az ütközetről BARENTS --r^ A stamPa fri»: ------------------------------J • —. A Barents-tenger« RÓMA, március 81. Barents-tengeren vívott tette­n­geri ütközetből kiderül, hogy a­ C Európa legészakibb kikötőjébe igyekvő angol-amerikai hajókara­vánokat hatalmas kísérettel kel ellátni. Valószínű, hogy még több­ször sor kerül ilyen tengeri ütkö­zetre ezeken a vizeken. Berlin, március 31. Mint német katonai helyről közült, a március 22-től 28-ig­ az angol és szovjet légihaderő össze­. . . , sen 379 repülőgépet vesztett. A né-Arcsiengetsk met légihaderő ezalatt az idő alatt 239 szovjet és 96 angol repülőgépet semmisített meg. Olasz részről ugyanekkor É­szak-Afrikábam, a Földközi-tenger környék­e és a keleti arcvonalon 21, ellenséges re­­pülőgépet pusztítottak el

Next