Függetlenség, 1942. október (10. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-25 / 242. szám

-12 HETI színházi híradó Kiemelkedő eseménye lesz az Operaháznak a „Var­ázs­­hegedű” szombati bemuta­tója­ Ezt a különös meséjű operát Werner Eijk írta, a­ki az új német zeneszerző nemzedék egy­ik legtehetsé­gesebb képviselője. A most 40 éveys zeneszerzőnek ez volt az első operája. Nagy sikerrel játszottak eddig mindenütt a német színpa­dokon. Azóta ennek a sike­rére is ráduplázott az újabb történeti operája, a Colum­bus, amelyre a német szak­körök most úgy tekintenek, mint ez új zeneirodalom egyik legkimagaslóbb, leg­­jellegzete­sebb alkotására. A fiatal zeneszerzőnek ezen­kívül az idén bemutatták egy táncjátékát is a berlini modern zenei ünnepségeken. Jupsc bajor származású és a Stahrembergi-tó mellett fek­vő, festőién szép villájában visszavonultan dolgozik. A budapesti bemutatót nagy érdeklődéssel várja a német zenei közvélemény is, mert tudja, hogy nálunk nem egy opera világsikerének a sorsa dőlt már el. Az újdonságot Nádasd­­ Kálmán rendezi és Serg Ottó vezényli. Még két nagyobb sigikerű zenei eseménye lesz a hét­nek. Tito S­ch­ipa, a vi­lághírű olasz tenorista Jeed­­den ad hangversenyt a Vi­gadóban. Ugyanazon a na­pon a Zeneakadémián ismét előadásra kerül a Székesfe­­s­árosi Ének- és Zenekar két­­száztagú hatalmas együ­tte­sének megszólaltatásával Héder ritkán hallható re­­mekmű­ve, a M­e­s­s­iás oratórium, minden idők egyik legnagyobb zenei re­mekműve. Az előadás érde­kessége, hogy a szólórésze, két kivétel nélkül a fiatal énekesgárda legkiválóbbjai éneklik, a szopránszólót a nemrég feltűnt, gyöm­zörű, hangú László Magda, az altszólót Németh­y Anne, a férfiszólórészeket pedig N­a­g­y­p­ál László és Lit­­tasy György. Az olasz filmgyártás egy­másután szerződteti le él­vonalbeli művészeinket. Szel Ieczky Zita és Kiss Ferenc volt az el­ső, akik egy évvel ezelőtt kaptak meghívást és első filmjük nagy sikerrel már színre is került Olasz­országban. Tasnády Mária, Radoxinyi Géza rendező, majd Jávor Pál, Ráthonyi János rendező (neki tovább­jutó szerződése van­), pár hó­nappal ezelőtt pedig Simor Erzsi utazott el Olaszország­ba filmezni. Simor Erzsinek most fejeződött be első filmje és a másodikat most kezdik. Ebben a filmben, amelynek címe: „Az Alpesek királya“, a férfifőszereplő is magyar lesz, éspedig Kovács Károly, a Nemzeti Színház kiváló művésze. Kovács kéthónapos szabadságot kapott a Nem­zeti Színháztól, illetve a kul­tuszminisztérium művészeti ügyosztályától s pár nap múlva már útnak is indul, miután a filmjének forgatá­sát már elkezdték és csak rá várnak. A film külső fel­vételeit az olasz Alpesekben készítik. A Nemzeti Színházban a Tamás­i-darab bemutatója után egyszerre két darab előkészületei is megkezdőd­tek. Az egyik a Hauptmann­­jubileum alkalmából színre­­kerülő Alphigénie Delphi­­ben" című­ dráma, amely a világhírű Nobel-díjas német író egyik nálunk elő nem adott műve. Székely György fordításában és redezésében kerül színre az újdonság, a főszereplők pedig: Somogyi Erzsi, Gobbi Hilda és Ung­­váry László. A másik darab, amely szintén november kö­zepén kerül a közönség elé, Schiller híres tragédiája, a Don Carlos, amelyet a frank­furti színházak főintendánsa, Hans Meissner rendez.­­En­nek a darabnak Kiss Fe­renc, Szörényi Éva és Lu­kács Margit a főszereplői. A díszleteket mindkét produk­cióhoz Horváth János tér-A berlini filharmoniku­sok nagyszabású programot ál­lítottak össze az idei évad­ra. A hangversenyek nagy­részét Wilhelm Furtwängler II Hirdessen Függetlenség*' NmHITWY Ainra SZÖRÉNYI ÉVA Mue Bans Oh­ ­erry Vasárnap, 1942 ocóber 25 vecsényt, de a s rigensek névsorában ott találjuk Abendroth, Karl Böhm, Estappeitsbusch, Schuricht, Presaritati és Matacio nevét la. örömmel álapítjá­k meg, hogy a­ magyar muzalata is előkelő helyet k­a­p a pro­­gramba i­. Március 11-én Kodály Psalmus Hungari­­cusát, a Filharmonikus Énekkar közreműködésével Bernardt vezényli most szom­baton, vasérmeip és hétfőn, az évadnyitó koncerten, amelyet Furtwängler vezé­nyel. Macsula Tibor, a Ber­­liniben élő kiváló magyar csellóművész működik szöz­­re, januárban p pedig ugyan­csak Furtwängler vezény­lete alatt Axida Géza lesz a Filharmonikusok vendég­szólistája. MAI KÉPEK. .. Ujhely József fajtársiasság "Alapvető erény a katonaságnál. Emel­lett szép és találó kifejezés: társ­nak lenni a bajban. Megosztani a szenvedést, segíteni a közös balsorsban, együtt harcolni s ha kell, együtt halni a szent cél érdekében. De ma már a polgári életben is kötelező. Hiszen a totális háború nem tesz különbséget katona és civil között. Igig fejlődött ki a polgári bajtársiasság, aminek szép példáját mutatta Tibor barátunk, a fiatal fiskális. Tibor óvatos ember és jó gazda, aki tűzifáját — hallgatva a hatósági hirdetés bölcs intelmére — még a nyáron beszerezte. Barátja, Józsi, ezzel szemben — mint a legtöbb pesti — el sem olvasta azt a bizonyos plakátot és vidám tücsök módjára kinevette Tibor-hangyát, amikor az, a perzselő nyári napon, aszfalt olvadása idején személye­sen felügyelt a fa pincébehordására. — Hangyás vagy... — gúnyolódott pesti argot-val és bizonykodott, hogy ő még ráér fát szerezni. A sor­s azonban máskép határozott és amikor az elnyújtott vénasszonyok nyarát hirtelen csípős ősz vál­totta fel, Józsi fátlanul didergett összkomfortos lakában. A fakereskedők ugyanis a rendelés időrendjében szállítják a fát és így könnyen érthető, hogy Józsinak még kissé várnia kell a fára. Tibor azonban nem tartozik a kárörvendő hangyák keözé. Ő jószívű hangya, akinek összeszorul a szíve, látván tücsök­ Jóska didergését. És néhány mázsa faköl­­csönt ajánlott fel természetbeni visszafizetés kötelezett­ségével. Józsi viszont római jellem, aki visszautasította a kölcsönt m­ondván: Aki könnyelmű, szenvedjen! És szenvedett__Tibor azonban — mint említettem — erősen bajtársias érzelmű s ezért kiadta a parancsot, hogy mindaddig, amíg Józsinak nincs fája, nála se sza­bad fűteni. És Tibor lakása fűtetlen ma is. Mily szép lenne, ha itt befejezhetném a történetet. Sajnos azonban — az igazság szent nevében — tovább kell folytatnom . Tibor ama bizonyos napon, amikor erősen bajtár­sias kijelentését megtette, elutazott vidéki barátja bir­tokára. Mire hazajön, addigra biztosan lesz már Józsinak is fája. ■“A 7 í „ I Hála a tisztultabb szellemnek, í­ Z óvatos Tgesego I mind ritkább jelenség a „fe­csegés". A „kávéházi Conrád", a ,jólia for­máit" és a „fe­csegő" hovatovább teljesen kipusztul és eljön az idő, amikor e kártékony apróvadakról már csak a rege mesél. Még van néhány példány belőlük, ámde ők is a vé­güket járják. Mint ittfelejtett kísértetek töntörögnek és bátortalanul, halkan „fecsegnek". De hol vannak már a­ régi szép idők, amikor még mint orákulumot hallgatták szavaikat az „intimitásokra" és „jólértesültségekre" éhes hívők"■ ... Az ő soraik is meggyérültek ... így múlik el a világ dicsősége. Hajdanában-danában imigyen kezdődött a fecsegés: — Biztos forrásból hallottam ... Később már valamivel kevésbbé magabiztosan így kezdte a fecsegő: — Hallottam, hogy állítólag ... Ma már nagyon óvatos szegény pára. Fél a követ­kezményektől s ezért ilyen óvatos zöngével kezdi mon­­dókáját: — Állítólag hallottam ... A _ I „ L i J' ' ® romantikus nevet én adtam szerelem bolondba Három napon egymás­után dolgom volt a városházán, ott láttam mindannyiszor a huzatos folyosón dideregni vékony kabátjában ... A hatalmas, sodronyos tábla előtt ácsorgott és égő szemmel silabizálta az anyakönyvvezetőségi hirdetéseket, amelyeken közhírre teszik a beiratkozó jegyespárok nevét és személyi adatait.­­ Lázasan olvasta a papírokat, ágaskodott, hogy lássa a magasra kifüggesztetteket és leguggolt, hogy az alantlévőket is áttanulmányozhassa. Időnkint gyors, kusza betűket vetett piszkos kis noteszába, szemében végtelen bánat és mohó tűz lobogott. Íme, a „szerelem bolondja" — gondoltam romanti­kusan és megkonstruáltam. e viharvert férfi regényét. Arája elhagyta, hűtlen lett hozzá s ő beleörü­lt a csa­pásba. Most eszelősen zarándokol el nap-nap után a városházára és nézi a táblát, amelyre egykor az ő ki­hirdetésük is ki v­olt függesztve ... — Ki ez az ember? —• kérdeztem a harmadik napon a vörössapkás portástól, aki egykedvűen pipázva szem­lélte a „szerelemű bolondját". — Ali a kihirdetési tábláknál jegyez? — kérdezte, a portás. Címszerző kérem ... — és látva értetlensége­met megmagyarázta: — Kiírja a „jobb" jegyesek nevét és címét és eladja bérautói f­varozóknak, bútorkereskedőknek, fényképé­szeknek, nyomdászoknak, szóval olyan cégeknek, akik körleveleket szoktak küldeni az ú­jházasokhoz ... Tíz fillért kap egy címért. Egész jól keres ... Hiába! Végleg kihalt a romantika. A „szerelem bolondja" józan ember, aki végeredményében a mások szerelmi bolondságából él meg... Mészáros Ági és Jávor Pál, Tamási Áron új színművének, a „Csalóka szivárvány”-nak két főszereplője A Hunniában új filmet for­gatnak szombat óta, Soóky Margit és Palásthy Géza „Katyi“ című zenés komédiá­ját. Ráthonyi Ákos rendezi a rendkívül mulatságos új filmet, amelynek Fényes Sza­bolcs írt muzsikát. A cím­szereplő Tolnay Klári, aki egy rendkívül vállalkozó szel­lemű fiatal lányt alakít. Szinte a burleszk határán jár az alakítása, a szerep valóban kitűnő, Bilicsi Tiva­dar a partnere, a többi fő­szereplők pedig: Kiss Ma­nyi, Vaszary Piri, Erdélyi Mici, Mály Gerő, Pethes Sán­dor és mások. A film első beállításai a­­sziniakadémián történnek, a műteremben pontosan felépítették az Ak­a­démia néhány helyiségének mását. Többhónapos szünet után ismét filmezik Muráti Lili. A Palatínus-film „Az éjszaka lánya" című filmjében sze­repel és rendkívül érdekes kettős szerepet játszik. Egyik­ szerepében gátlá­s nélküli mo­­csár­virág, a másik szerepe pedig kifogá­stalan erkölc­sű, modern isikik­eny. Ezt az ér­dekes kettősséget különleges színészi eszközökkel teszi elhihetővé Muráti Lali, a sze­rep valóban nem mindennapi művé­szi kvalitásokat kíván. Az új filmet Barabás Pál írta és Bán Frigyes rendezi. A­­­Csalók szívárvány'­ bem­u­tatója a Nemzeti Színház­­an szombaton este mutatták be Tamási Áron színdarab­­ját, a „Csalóka szivárvány”-t. A b­emutató előtti napon sze­­replőváltozás történt. Olthy Magda váratlanul beteg lett és szerepét Mészár­os Ági vette át. A szereplőváltozás miatt a péntekr­e tervezett főpróbát nem is lehetett megtartani. A szombati be­mutatón a közönség- nagy érdeklődé­ssel- figyelte az új Taiziási­­színművet és sokat tapsolt a szereplőknek, első­sorban Jávor Pálnak, Mészá­ros Áginak, Hosszú Zoltán­nak, Major Tamásnak, Balás Samunak é­s Apolthy Imré­nek. A darabról a bemuta­tót követően kedd reggeli számunkban­­számolunk be a Függetlenség olvasóinak. TOLNAY KLÁRI MURÁTI LILI Ismét ’prolongálják a ,,Harmincain­k“-at Kevés magy­ar film kel­tett az utóbbi időben olyan általáno­s ér­deklődést, mint az Iris-film legújabb pro­dukciója, a „Harmincadik”. A­­siker titka elsősorbban az, hogy ez a fiún nemcsak külsőségeiben, hanem szel­lemében is messze elkerüli a sablon­t. Nemcsak magy­ar nyelven beszél, hanem min­denkit érdeklő, általános magyar problémát tárgyal rendkívül érdekes és film­­szerűen izgalmas mese ke­­retébem. Feleslege­snek tart­juk az olvasó figyelmét fel­hívni a film meséjére, hi­­­szen aki nem látta, az i­s értesült már róla, hogy eb­ben az új magy­ar filmben miről van szó. Kerersendi- Kiss Márton, aki a film írása előtt még soha nem járt filmműteremben, egyet­len sablonos hatáskeltő esz­köz nélkül tette vonzóvá és hatásossá a témáját. Payer Antal, aki legutóbbi szere­­peib­en csupa jellegzetes magyar típust vitt a vá­­­szonra, ez alkalommal is lelke a filmnek, dicséret il­leti azonban a film többi munkatársát, Pelserzy Irént, Soyntay Ar­th­urt, Bihary Jó­zsefet, Juhász Józssefet és Ál­sky Imrét, valamint Cserépy Lá­szló i­dezőt is. A filmj­et negyedik hétre i­s prolongálta idét bemutató mozi: a Nemzeti Apolló és a budai Átrium és harma­dik­ színháznak csatlakozott a Vilmos császár-itti Szittya. Page. Ai’ia

Next