Függetlenség, 1942. október (10. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-25 / 242. szám
tesárnap, 1942 október 25 . meteorisa Okosabb takarékosságot! A négy miliárdos új magyar költségfejtés — mint megírtuk — már cssragszerű szerkezetében is nemzeti és poltikai hitvallást jermt. A háborúban álló nemzet céljait és szükségleteit fejezik ki mind a bevételi, mind a kiadási összegek, hiszen a legfontosabb döntő szempont minden egyes tétel megállapításánál a hadviselés érdeke volt. Ez a gondolat és ez a cél megnyilatkozik a honvédelem, a közlekedés, a termelés, a forgalom céljait szolgáló kiadások növekedsében éppen úgy, mint a bevetett előirányzat emelkedésében. A pénzügyminiszter szavai szerint „a gazdasági élet mozgósításáról” van szó. A gazdasági élet mozgósítása pedig ugyanolyan fegyelmezett és áldozatkész magatartást követel a belső arcvonalon állóktól, mint a katonai hadvezetés a fegyveres katonáktól. Fegyelmezett magatartást, lankadatlan szorgalmat, kötelességteljesítést, nehézségek és hiányok leküzdését, nélkülözések eltűrését, egyszóval áldozatkészséget követel a nemzet érdeke az egész gazdasági élettől, mindenkitől, a termelől, a fogyasztóig minden egyes embertől egyaránt. A gazdasági belső arcvonal egyik legfontosabb ilyen parancsa a takarékosság. Ma sokan tévesen értelmezik a takarékosság erényét s azt hiszik, hogy takarékoskodnak, amikor a bankjegyeket othon összegyüjtögetik. Nem ez a takarékosság. Ez egyszerűen rövidlátó ostobaság, amelynek kárát elsősorban az fogja ütni, aki a ládafiában tartogatja a pénzt. A pénz arra való, hogy forogjon. A bankjegyeknek ez a része azonban, amely tétlenül hever a fiók alján, csak kárt okoz az államnak és a társadalomnak egyaránt. Szükség van takarékosságra, de nem azért, hogy a forgalomban lévő pénz egy részét megbénítsák s ezzel megnehezítsék a kincstár munkáját s közvetve a nemzeti célok elérését, hanem azért van szükség takarékosságra, hogy a pénz teljesítse hivatását. Az igazi takarékosság tehát az, ha megtakarított tőkét oly módon helyezünk el, hogy az gyümölcsözzék. Gyümölcsözzék a nemzet számára és az egyes ember számára. Ma legelsörvendő nemzeti ételek, szinte nemzeti kötelesség, hogy a megtakarított összegeket betétekben, vagy állampapírokban esetleg más olyan beruházásokban helyezzük el, amelyek megkönnyíik a tőkeegészséges körforgását és közvetlenül is rendelkezésére állanak az államnak akkor, amikor az egyéni haszonnál sokkal fontosabb kérdésekről, nemzeti fennmaradásunkról van szó. A betétállományról közölt statisztika adatok azt mutatják, hogy a betétádomány növekedében van. A növekedés azonban távolról sem annyi, mint amennyinek lennie kellene , amennyi megfelelne a gazdasági élet legutóbbi fellendülésének és megélénkülésének. Nagyobb, céltudatosabb takarékosságra van tehát szükség! És ez nem csupán az államnak és a nemzetnek érdeke, hanem elsősorban érdeke a tőkésnek, a takarékoskodó közönségnek. Minden egyes fillér, amely helyes és célszerű módon válik tőkévé és hitellé, a pénz értékének szilárdságát fokozza és a jövő boldogulást biztosítja. Aki viszont értelmetlen és valótlan híresztelésekre hallgatva otthon gyűjtögeti a pénzt, ezzel későbbi pénzrontás lehetőségének nyit utat s végeredményben önmagántóT okoz kárt, mert hiszen az államnak ma minden hatalmi eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy elejét vegye a bankjegyhalmozás elharapódzásának. Csak az takarékoskodik bölcsen, aki a köz számára gyűjt s csak annak lesz haszna a takarékoskodásból, aki felül tud emelkedni a szűkkeblű egyéni haszonlesésen és pénzével, magatartásával támogatja a nemzetet létért folyó küzdelmében ... Az elmúlt évben százhuszonegy millió fizető utasa volt MÁV-nak Az Államvasutak hatalmas fejlődése 1941 ben Több mint 61 százaléktal emelkedett a MÁV vonalainak kiterjedése Imrédy Kálmán, a MÁV elnöke most tette közzé az Államvasutak 1941. évi teljesítményéről és üzleti eredményéről szóló érdekes jelentését. Bevezetőül közli a beszámoló, hogy a MÁV vonalhálózata az elmúlt évben is növekedett a visszacsatolt déli részek vasútvonalaival. A vonalhálózat hossza az év végén 12.750 kilométer volt. Ebből mintegy 6000 kilométer a fővonal, 6700 kilométer a mellékvonal. Kettősvágányú pálya 1184 kilométer, vagyis az összhálózat 9,34 százaléka. A trianoni határok megváltoztatása óta, amikor is a vasúthálózat mindössze 2823 kilométer volt, a MÁV vonalainak kiterjedése 62,25 százalékkal emelkedett. A MÁV múlt évi teljesítménye közel 66 millió kilométer volt, 18.39 százalékkal több, mint az előző évben. Ebből 9.7 milió kilométer jutott a felszabadult vonalakra. A teljesítményből 31.8 millió kilométer a személyvonatokra, több mint 34.1 millió kilométer tehervonatokra esik. A személyvonatok teljesítménye kereken négymillió kilométerrel, azaz 11,16 százalékkal csökkent, ellenben a tehervonatok forgalma 13,3 milió kilométerrel, azaz e 1.tíz százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A MÁV-ra nézve ez az eltolódás kedvező, mert a teherforgalom jövedelmező. A személyvonatok közül 3,1 millió kilométert teljesítettek az express- és gyorsvonatok 22,73 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A vasutak tonnakilométer teljesítménye tavaly 46 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A kocsitengely-kilométer teljesítménynél 50 százalékos emelkedés mutattkozik. A MÁV a múlt évben 40-5 millió tonna árut szállított, ami hétmillió tonnával, azaz 21,5 százalékkal nagyobb teljesítmény az előző évinél. Csökkenés mutatkozik a bor, gyümölcs, külföldi szén és élőállatok szállításában, ellenben a többi árunemekből a szállított mennyiség emelkedett. Kivitelre 1.8 millió tonna árut szállított a MÁV, 6.5 százalékkal többet, mint az előző évben, míg a behozatali forgalom meghaladta az 1.8 millió tonnát, ami 23,56 százalékos csökkenés az előző évivel összehasonlítva... A transitó forgalom viszont 968,8 millió árutonnakilométert tett ki, kereken 100 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A behozatali forgalom csökkenése a háborús gazdálkodással és az ország területének megnagyobbodásával van összefüggésben, a kivitel és átmeneti forgalom nagarányú emelkedése pedig a rendkívüli viszonyok következménye. Tavaly 10,8 millió fizető utasa volt a MÁV-nak a csökkent forgalom ellenére. Az utasok száma közel 11,1 millióval, azaz 10 százalékkal emelkedett. Az üzleti bevétel meghakotta e 6616 milió pen gőt, ami 238.4 millió pengővel, azaz 56.30 százalékkal volt több, mint az előző évi bevétel. A bevételekből 152.5 millió pengő jutott a személyszállításra, 34.22 százalékkal több, mint az előző évben, 440.1 millió pengő az áruszállításra, 63.19 százalékkal több, mint az előző évben. A különböző bevételek 57.0 millió pengőt tettek ki, 75.3 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Végül podgyászszállításból 2.1 millió pengő bevétele volt a MÁV-nak, 44.24 százalékkal több, mint az előző évben. Az üzleti kiadások ezzel szemben meghaladták a 547.6 millió pengőt, ami 141 millióval, azaz 34,68 százalékkal emelkedett az előző évi kiadások fölé. Különböző új beruházásokra, vonalépítésekre, állomásépítésre, járóművek beszerzésére stb. a MÁV az elmúlt évben 109,9 millió pengőt költött, 75,37 százalékkal többet, mint az előző évbben. A beruházások nagy része az erdélyi hálózat fejlesztésére esik. A tőzsdetanács ülése A tőzsdetanács október 23. napján tartott ülésében Schmudt Richárd elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Metzler Jenő elhunytáról és méltatta közel negyedszázados, érdemekben gazdag tőzsdei munkásságát. Kimondotta a tanács, hogy az árutőzsdei árjegyzés ezután kiterjed a tőzsdén kiött összes ügyletekre. E rendelkezés folytán számos új cikkel bővül az árjegyzés, amely ezentúl — többek között — ki fog terjedni gyümölcsre, gyümölcsízre, friss zöldségre, konyhaketi veteményekre. Önként értetődik, hogy valamennyi, a tőzsdén kötött üzletet tartoznak az ügyletkötő felek árjegyzés céljából be- jelenteni. lemondotta a tőzsdetanács, hogy a m. kir pénzügyminisztérium által forgalomba hozott s a tőzsdetitkári hivatalában kapható készárualkuszi kötjegyárlapok használata 1942. évi november hó 1. napjától fogva kötelező. Kimondotta egyben, hogy hav-i tőzsdebíróság előtt ilyen készárualkuszi közjegy alapján indul per, amennyiben az ügylet a tőzsdeteremben jött létre és árjegyzés céljából bejelentetett, a tőzsdebírósági díjaknak csak 509%-a fizetendő. Kimondotta a tőzsdetanács, hogy az Áruüzteti Szokások átalános ha*'a'‘oza‘a 1 54.5-ában foglalt rendelkezéstől eltérően gyümölcs, friss zöldség és komikakerti vetemények átvétele csak akkor utasíthan vissza, ha a szállított áru értékkeresülete a vételár 10%-át meghaladja. A tőzsdetanács, vagyis mint az árutőzsdei szakértőbizottság elnökeinek és a tőzsdei választott bíróságnak teljes ülése kimondotta, hogy ha rozs a szerződés tárgyi, nem állanítható meg az eladó terhére értékkereselet amiatt, hogy a rozs zúzakeveréket tartalmaz. AzÚjvidéken felállítandó Keleti Kereskedelmi Főiskola támogatására a tőzsdetanács egy 1000-es ösztöndíjas helyet szavazott meg az 1942/43. és az 1943/44. tanévekre. 0-0-0 A konzervgyárak minőségi kategóriába sorozása A közellátásügyi minisztérium a vegyesíz és szilvaízhez hasonlóan még egyéb konzervfélék — különösen a szárított főzelékek — ármegállapításánál is alkalmazni kívánja azt a módot, hogy a gyárakat kéthárom minőségi kategóriába osztva állapítja meg az árakat olyanformán, hogy a más minőségű kategóriába sorolt üzemek készítményeiért csak alacsonyabb ár felszámítását engedélyezi. Szükséges ezért, hogy a feldolgozók aszerint irányítsák nyersanyagfelvásárlásaikat, hogy vegyesíz és szilvaízhez hasonlóan előreláthatólag az alacsonyabb vagy magasabb minőségi kategóriába fognak soroztatni. (2) Szopósmalacok levágása. A földmívelésügyi miniszter rendeletet adéz ki, amelynek értelmében 1943. február 28-ig a kéthónaposnál fiatalabb és 15 kg élősúlyt el nemen érő szopósmalacot közvagy magánfogyasztás céljára a községi elöljáróság (polgármester) külön engedélye nélkül is bárta levágtat. Elutaztak Szófiából a magyar szövetkezeti kiküldöttek A magyar szövetkezeti kiküldöttek csütörtök reggel elutaztak Szófiából. A bolgár—magyar szövetkezeti bizottság szerdai ülésén Teleki István gróf és Darányi Béla a szövetkezeteknek a termelésben való szerepéről beszélt. Dr. Ilija Paszov, a népbankok szövetségének vezérigazgatója és dr. Kotov, a bolgár viziművek szövetségéről és a bulgáriai mezőgazdasági földek szövetkezeti kitermeléséről tartott előadást. Az új bizottságot a következő tagokból választották meg: A magyar szakosztály részéről elnök Somssich Gyula gróf, alelnök Schandl Kroly, főtitkár Bató Gyula, titkár Ifj. Schandl Károly, tagok Winischer Frigyes és Darányi Béla dr.. A bolgár szakosztály részéről alelnök Christo Ganev, főtitkár Pandov, titkár Sivarov, tagok PadiVaszilev, Nikolov Iván és Genov. Dikov egyetemi tanár a mezőgazdasági szövetkezetek nevében villásreggelit adott a magyar szövetkezeti kiküldöttek tiszteletére. A villásreggelin a földművelés- ügyi minisztert Iljev minisztériumi főtitkár képviselte. Meleghangú beszédet mondott Dikov egyetemi tanár és Demel Aladár képviselő. A villásregelin résztvett még Fervadjiev, az agrár és szövetkezeti bank kormányzója, valamint a magyar követség személyzete, Bethlen Gábor gróf ügyvivővel az élen. A magyar szövetkezeti vezető férfiak a villásreggeli után meglátogatták az agrár és szövetkezeti bank állandó kiállítását, részt vettek Bethlen Gábor gróf magyar ügyvivő fogadásán és a népbankok szövetsége által rendezett estebéden. A magyar szövetkezeti kiküldöttek bolgár kiüntetése Bethlen Gábor gróf magyar ügyvivő fogadást adott a Szófiában tartózkodó magyar szövetkezeti kiküldöttek tiszteletére. A fogadáson Pomenov meghatalmazott miniszter, a királyi kancellária vezetője tolmácsolta az uralkodó sajnálkozását amiatt, hogy szófiai tartózkodásuk rövidsége miatt nem fogadhatta a magyar szövetkezeti kiüldötteket. Mindazonáltal figyelemmel és megelégedéssel kíséri a magyar és bolgár szövetkezeti együttműködést s nagyrabecsüli fáradozásaik jelentőségét. A király e nagyrabecsülésének kifejezéseként kitüntetéseket adományozott a magyar kiküldötteknek és megbízta Pomenov meghatalmazott minisztert azok átadásával. A magar szövetkezeti kiküldöttek nevében Somssich Gyula gróf mondott köszönetet Pomenov meghatalmazott miniszternek a kitüntetésekért és kérte, hogy tolmácsolja az uralkodónak a magyar kiküldöttek tiszteletteljes hálájának kifejezését. Átmenetileg enyhítettek a szarvasmarha és a sertésvágási tilalmat Az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztésével kapcsolatban az állatállomány növelése és teljesítőképességének fokozása érdekében a négyévesnél fiatalabb tehenekre, továbbá az üszőkre és üszöborjúkra, valamint a 100 kg-nál könynyebb súlyű mangalica és a 80 kg-nál könnyebb hússertésekre a kormány még a múlt évben elrendelte a vágási tilalmat. Ez az intézkedés a gyakorlatban kitűnően bevált és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy állattenyésztésüntk kereteit a háborús nehézségek ellenére sikerült megőrizni. Tekintettel arra a körülményre, hogy a több mint két hónap óta tartó aszállyal súlyosbodott takarmányhiány az állatok felnevelésénél átmenetileg bizonyos korlátozást tesz szükségessé, Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki, amelyben a szarvasmarháikra nézve a vágási tilalomnál megállapított négyéves korhatárt két évre szállította le, továbbá engedélyt adott arra, hogy 1943. február 18-ig, tehát csak átmenülileg, a 3 hónaposnál fiatalabb és 15 kg-nál könnyebb szopósmalacokat a községi elöljáróság engedélye nélkül is le lehet vágni. Ezekek a rendelkezések azonban nem érintik a kormánynak azt a törekvését, hogy állattenyésztésünket úgy a létszám, mint a minőségi színvonal tekintetében minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni kell, hanem csak átmeneti jellegű könnyítést jelent azoknak a gazdájáak, akik a takarmányhiány miatt nehéz helyzetbe kerültek és nincsen módjutttam, hogy minden malacot felneveljenek. RSZÁGOS VIA lavASArokMió OKTÓBER: 25, vasárnap: Nagykörös, Túrja (állatvásár). 26, hétfő: Ácsa, Bátaszék (állatvásár), Battonya (állatvásár), Baktalórántháza (állatvásár), Békéscsaba, Baracska, Csákberény (állatvásár), Csucsa, Diósviszló, Devecser (havi állatvásár), Emőd, Erdőszentgyörgy, Érsekvadkert, Felsődabas, Felsővadász, Gelse , Hajduszoboszló, Hetes, Jánoshida, Jánoshalma, Kézdivásárhely (állatvásár), Kisvárda (állatvásár), Kóny, Kunmadaras, Kunbaja, Kunszentmiklós, Lovasberény, Mándok állatvásár), Mosonmagyaróvár, Nádudvar, Nagykörös, Nagyida, Nagyszöllös, Ökörmező, Pásztó, Putnok, Párkány, Répceszentgyörgy, Sümeg, Szepsi, Szentes (állatvásár), Szilasbalhás, Tiszapalkonya, Tokaj, Tompa, Verpelét, Zágra. 37, kedd: Battonya (kirakó), Balkány (állatvásár), Bereck, Borgórund (kirakó), Békéscsaba (lóvásár), Devecser, Galánta (állatv.), Gesztely, Istvándi, Kézdivásárhely (állatv.), Kölesd. Nagyberezna, Nagydobrony, Ókér (állatv.), Oradna (állatvásár), Párkány (kirakó), Pincehely. Rozsnyó, Szolyva. 28. szerda: Ácsa, Beregszász. Borgóprund (kirakó), Békéscsaba (kirakó), Erdőszentgyörgy (kirakó). Földe*. Galánta (kirakó). Igár, Izmény (búcsúkirakóvásár). Kapolcs, Kézdivásárhely (kirakó), Mező.*szentmihály (kirakó), Nagymegyer. Nagyszokoly, Oradna (Állatvássár). Párkány (kirakó). Sárvár, Somlószöllös, Somorja, Ujpetre (állatvásár), Vasszentmihály (kirakó), Zalaszabar, Zomba Zsámbék. 29. csütörtök: Aba, Beregszáz, Bp.«, Já.*»7.Szentlészló. Kanuvár (havi állatvá- Jár), Kézdivásárhely (kirakó), Kaposszekcsó. Oradna (kirakó), Párkány (kirakó), Par.B.a, Tét Zsámbék (kirakó). 20. péntek: Gyékényes, Osgyán, Overbáz (állatvásár). 31. szombat: Bala, Bácsfeketehegy (állatvásár), Brlaionielle, Csesztreg, Szekszárd (hav), Újvidék (állatvásr), Villány, Zalaapáti. NOVEMBER: 1. Taaiinap: Budapest, (kirakó), Cegléd. Magyarkané.ra (állatvásár), ’ NyArádköszvénye** (állatvásár). Páncélcseh, Péterréve (állatvásár), Ráckeve (állatvásár). Toldalag, Újvidék (állatvár), Zsablya (állatvásár). 2. hétfő: AdAnk. Baktalór Anthána, Balassagyarmat (állatvásár). Balony. Budapest (kirső), Bácskossuthfalva (JUM' vásár), Cefzléd. Dombó, Dunavajdvár (Állatvá.ár), Dunaszekcse. Emőd (havi állatvásár), Esztergom, Feketeardó. Gödre, Györasazonyfa. Hatvan (állatvásár), Isztimér, Ipolyság (állatvásár), Izsák, Kadarkút. Kéthely, Kisvárda, Komárváros, Láva (állatvásár), Lovasberény, Mernye, Mezőtúr, Nagykapornak, Nagysáké (állatvásár), Nagysurány (állatvásár), Nyárádkőszvényes (kirakó), ősutak (állatvásár), Vécs, Ráckeve, Sitoraljaújhely, Szabadszentkirály, Szerencs,Szentendre, Szil, Tolna,Ujkécske, Ungvár, Veszprém (állatvásár). (—) Rendeet a fiatal tehenese levágásáról. A fölmívelésügyi miniszter az 1941. évi 232.100. számú rendeletét olyan értelemben módosította, hogy tehenek, üszők és üszöborjúk, valamint bivalytehenek, bivalyüszők és bivalyüszöborjuk kétévesnél fiatalabb korban nem vághatók le. (—) A viharlámpák fogyasztói ára. A közellátásügyi miniszter megállapította a viharlámpák egységes fogyasztói árát. Az erre vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny szombati számában jelent — „A Hitel“ e heti száma Libériáról és kaucsukerdőinek jelentőségéről, a legnagyobb három fővárosi üzem jövő évi költségvetési előirányzatáról és pénzügyi eredményeiről közöl kimerítő cikkeket és a közgyűlésmegsemmisítő okok teljes kiskátéját adja. Ezenkívül gazdasági világkrónikája,áru -érték és biztosítási rovata, bő vidéki híranyaga és tőzsdei heti beszámolója adja a belföldi és külföldi gazdasági élet hű keresztmetszetét .1 13-