Függetlenség, 1943. április (11. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

2 Todá­s­.repülőgép -csoporttal szállt üzembe és négy gépet lelőtt. To­­vábbbi hat ellenséges repülőgépet a légvédelmi ütegek­ és egyéb olasz­­német vadászgépek pusztítottak el. Amerikai repülőgépek néhány bombát dobtak le és géppuskával tüzeltek Croton© községre (Catan­­zato). Az áldozatok száma: egy halott és öt sebesült. Rommelnek sikerült megtévesztenie az ellenséget Berlin, március 31. A tuniszi harcokról német illeté­kes helyen a kedd esti órákban nem közöltek közelebbi részleteket. A német főparancsnokság legutóbbi jelentése már sejttette, hogy Rom­mel tábornagy és Amim vezér­ezredes csapatai egyaránt bizo­nyos elszakadási IT&dmozdulatokat hajtanak végre és ezzel kapcsolat­ban német részről kiemelik, hogy a német-olasz csapatoknak mozdu­latai lényegében , közvetlen ellen­séges behatás nélkül mennek vég­be. Rommelnek nyilván ismét si­került az úgynevezett Mareth­­vonal igazi jelentőségére nézve az elenséget megtévesztenie és a német-olasz afrikai hadsereg ezt a védelmi övezetet már kiürítette és attól északra új védelmi állásokat foglalt el. A Mareth-vonal nem is indokolja különben azt a hadászati jelentő­séget, amelyet ellenséges részről tervszerűen tulajdonítottak neki, mert nem valami zárt védelmi rendszer, amely összehasonlítható volna az európai védelmi berende­zésekkel. A tuniszi német hadve­­zetőség az eddigi harcokból azt a tanulságot vonta le, hogy a szám­beli és anyagfölényben levő ellen­séggel szemben csak a mozgékony hadvezetés alkalmazható. Miköz­ben a német és olasz csapatok ezt a harci taktikát alkalmazták, si­került a támadó angol és amerikai csapatoknak az első védelmi öve­zetben rendkívül súlyos vesztesége­ket okozniuk és ezzel ezek az öve­zetek be is töltötték feladatukat. Berlini szakértők kiemelik, hogy a mostani elszakadási hadmozdu­­latok egyáltalán nem rögtönzöttek, hanem tervszerűek és hosszú ideje előkészítették azokat. „A Mareth­­vonal teljesítette feladatát” — je­lenítették ki kedden este Berlinben. A jelenlegi hadműveletek értelmét a német fővárosban mindenekelőtt abban látják, hogy most ,­a ten­gely tuniszi arcvonala nem csupán konszolidálódik, hanem egyben össz­­pontosítódik is.” Ebből a fogalma­zásból világosan kitűnik, hogy né­met részről új ellenállási módsze­reket terveznek és valószínűleg már alkalmazzák is azokat. A tengely­csapatok e hadászati célkitűzésé­­vel szemben az ellenfél területi si­kerei elvesztik jelentőségüket. Négy szovjet hadosztály és tíz dandár semmisült meg a sztaraja-russzai csatában Berlin, március 31. A Sztaraja Russzáért vívott ne­gyedik csata február 23-án kezdő­dött és az utóbbi napokban helyi harcokká lanyhult. A csatában a bolsevisták 37 lövészhadosztály és 23 dandár­, valamint sok páncélos­­kötelék és nagy légi­erő támoga­tásával hiába próbálkoztak a né­met arcvonal áttörésével. A kere­ken öthetes harcokban a német csapatok az összes bolsevista tá­madásokat visszaverték és súlyos veszteséget okoztak. Tizennégy bolsevista hadosztályt és tizenhá­rom dandárt hatalmasan megver­tek. A megvert orosz csapatok kö­zül négy hadosztály és tíz dandár olyan súlyos veszteségeket szen­vedett, hogy megsemmisítettnek te­kinthető. Ezek: a 43. lövészgárda­­hadosztály, a 245., a 250. és a 397. lövészhadosztály, továbbá a 3., 19 , 40., 42. és 43. sídandár, valamint a 15., 45., 47., 87. és 146. lövészdan­dár. Ezen túlmenően még 18 bol­sevista hadosztály és tíz dandár ember- és anyagállománya nagy­­részét elvesztette. A bolsevisták­nak a hiábavaló áttörési kísérletek összesen 64.000 halottba és fogoly­ba kerültek. Német hadijelentés a keleti arcvonalról BERLIN, március 31. , A Führer főhadiszállásáról je­lentik. A véderő főparancsnoksága közli ■ A keleti arcvonal déli és középső szakaszán a nap általában nyu­godtan telt el. A Hubán-hídfőnél és Vjazmától délnyugatra indított ellenséges előrenyomulásokat, tüzérségünk ha­tásos tüze és zuh­anóharci­ repülő­­gépkötelékeink lendületes támadá­sai meghiúsították. Az Ilment-tótól délre az arc­vonal megrövidítésére irányuló tá­madó vállalkozásunk a nagy te­repnehézségek ellenére is elérte ki­tűzött céljait. A Ladoga-tótól délre elterülő harcterületen a kemény, de ered­ményes védekező harcok tovább tartottak. Két ellenséges zászló­aljat bekerítettünk és megsemmi­sítettünk, sok páncélost kilőttünk. A szovjet nem tudja kiegészíteni kimerült hadosztályait Berlin, március 31. A Vjazmától délnyugatra levő térségben a bolsevisták újra előre­törtek a német állások ellen, he­lyenként egymás után 12—14 hul­lámban. Valamennyi támadás ered­ménytelen maradt. Figyelemre­­méltó, hogy az ellenség ezen az arcvonalszakaszon az eddigi hiába­való támadásokban kimerült had­osztályait a harc ideiglenes szüne­tében nem vonta ki és nem pótolta új kötelékekkel, hanem a Vjazmá­tól délnyugatra harcoló régi köte­lékeket csak utánpótlási és vona­tos­ egységekkel töltötték fel. Ez a körülmény a szovjet pótlási hely­zetére nagyon is figyelemreméltó, mert ezen az arcvontaszakaszon a mostani szovjet mögötes területen a viszonylag sűrű közlekedési há­lózat kétségtelenül módot adott volna a szükséges szál­lí­tómozdu­latok lebonyolítására. A keleti arcvonal északi szakaszán egy teljes szovjet páncélos dandárt megsemmisítettek Berlin, március 31. A keleti arcvonal a harccselek­­vtéések középpontjában a Szovjet­nek az a törekvése állott, hogy az úgynevezett Timosenko-offenzívát a középső szakaszon ismét mozgás­ba hozza. E célból a bolsevisták a Moszkva és Roszlavl közti út mind­két oldalán, Vjazmától délre és délnyugatra széles arcvonalon nagyobb gyalogsági és páncélos erőket vetettek be azzal a feladat­tal, hogy Spasz Demenszkoje irá­nyában előretörjenek. Minthogy a olsevisták mozdulatait az arcvo­­­­közeliben levő térségen és már ifen jelentett támadási előkészü­leteiket felismertük.­­ Szovjet vállalkozása rendkí­vül véresen végződött. Amikor kiterjedt és heves tü­zérségi­­ tűz után, amely főképpen az arcvonalszakasz két helyére összpontosult, az első szovjet pán­célosok a német előterep felé kö­zeledtek,­, a tüzérség és a légelhárí­­tók jól célzott tüzléssel fogadták őket, úgyhogy a bevetett harc­kocsik egy része már ott a harcból kiesett. A bolsevistáknak csak az egyik helyen sikerült helyi betö­rést elérniök, amelyet azonban el­reteszeltünk és erélyes ellentáma­­­dással rendbehoztunk. Miután a német nehéz fegyverek jól célzott tüze meghiúsította a bolsevista lövészeknek azokat a kí­sérleteit, hogy az előterepen meg­vessék lábukat, a szovjet­ ismét páncélos támogatással támadott. Ezúttal sem sikerült elérniük a fő harc­vonalat. A szovjet csapatok támadásaik­ban, amelyeket a délután folya­mán abbahagytak, 27 harckocsit vesztettek. Az északi szakaszon a bolsevisták Leningrád térségén és a Ladoga-tótól északra részben jelentékeny erővel egész nap foly­tatták támadásaikat. Leningrád tér­­­­ségén támadásaikat az arcvonal különféle hrv­ein megosztották.­­ A Ladoga-tótól délre viszont aránylag keskeny terüle­ten támadtak nagyobb gyalogsági és páncélos erőkkel. Elkeseredett közelharcokra került sor, amelyek­ ­­ben a német gránátosok újabb bi­zonyítékát adták fölényüknek. Pán­céltörő és légelhárító tüzérségünk, valamint a páncélosok elleni külön­leges csapatok az elkeseredett har­cokban ■egy teljes szovjet páncélos dandárt megsemmisítettek, a gránátosok pedig előtteltek el­­len­támadásokkal a szovjet csa­­pattokat vissza­vi­zték­ kiinduló állásaikba és rendkívül súlyos vérvesztesége­ket okoztak nekik. Az esti órákig a csatatéren több mint 3000 elesett bolsevista holttestét számolták meg. A zsákmányolt fegyverek mennyisége , is tekintélyes. Az el­hárító siker annál nagyobbra ér­tékelendő, mert a németek si­kerüket számban és fegyverben nagy túlerőben lévő ellenféllel szemben és légi fegyvernem támo­gatása nélkül érték el. A kedve­zőtlen időjárás folytán ugyanis a német repülőgépek nem tudtak beavatkozni a harcokba. A középső szakaszon egyébként már csak Orel térségén voltak helyi jellegű harcok, ame­lyekben főképpen a német csapa­tok által újonnan megszerzett állá­sokat tisztítottunk meg szétszórt ellenséges erőktől. Kurszk térségén a német csapatoknak sikerült állá­saikat a terepnehézségek ellenére az egész szakaszon megjavítvni. A bolsevisták ellenállása itt gyen­gébb volt. A Donec­are vonalon nem voltak említésre méltó harc-* cselekmények. Izjum térségén né­met zuhanó- és romboló-kötelékek hatásosan szétvertek bolsevista ké­szenléti állásokat, nehéz tarack­­­ütegekkel pedig szétromboltunk egy nagyobb lőszerraktárt és több mint száz tehergépkocsit. A légi fegyvernem az arcvonal közelében és a mögöttes területen folytatta támadásait a bolsevisták utánszállításai ellen. A támadások következtében három pályaudvar porráégett, telitalálatokkal pedig kisiklattunk csapatokkal és anyag­gal megrakott két szállítóvonatot. KÖZELLÁTÁSI ÉRTESÍTŐ Április 1-től érvényes húsjegyek beváltása A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy Budapesten és közellátási szempontból a szé­kesfővároshoz tartozó 24 város és község területén kiadott húsjegyek április 1-től érvényes szelvényei közül a „B“ 2, ,,B" 3 és ,,B‘‘‘ 4-es számú szelvényekre marha-, borjú- és lóhús, vagy bármely húsból ké­szült kolbászárut lehet kiszolgál­tatni, a ,,B“ 5-ös számú szelvényre nézve külön intézkedés történik, míg az ,,A" 1-es számú szelvény nem váltható be. A márciusi húsjegyek ,,A“ 61. számú szelvényére a rendelkezésre álló­­ készletek erejéig április 7-ig lehet sertéshúst kiszolgáltatni. Nehéztesti munkások élelmiszer pótjegyeinek átvétele A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy azok a munkaadó vállalatok, amelyek az április hónapra szóló nehéz testi munkás élelmiszerpótjegyek igény­lési jegyzékét posta útján küldöt­ték meg az élelmiszerjegyközpont vidéki kirendeltségeihez, az egyes kirendeltségektől igényelt összes­­ nehéz testimunkás élelmiszerpót­­jegyek átvételével a kirendeltségek területén lakó egy-egy alkalmazott­jukat bízzák meg, mert az élelmi­­szerjegyközpont kirendeltségei a munkaadó vállalatok által nehéz­­testi munkásaik részére összesítő jegyzéken igényelt élelmiszerpót­­jegyeket nem posta útján, hanem a munkaadók által meghatalmazott munkavállalók közbejöttével kül­dik meg a munkaadóknak. A szó­­banforgó meghatalmazást a m­un­­kaadó vállalatok­­cégjegyzéses pa­píron állítsák ki és cégszerű alá­írással lássák el. Nyomatékosan felhívja a köz­­élelmezési ügyosztály a munkaadó­vállalatok figyelmét arra, h­ogy a nehéz testimunkás élelmiszerpót­­jegyeknek az alkalmazottak között való szétosztásáról a munkaadó­­vállalatok tartoznak utólag elszá­molni. A munkaadó vállalatok te­hát az összesbtejegyzék másodpél­dányát az, érdekelt nehéz fenti­­munkásaikkal írassák alá és az aláírt másodpéldányt a május havi igényléskor az élelmiszerjegykörz­­pont vidéki kirendeltségeinél mu­tassák be. Különjelentés a német tenger­­alattjárók újabb győzelméről BERLIN, március 31. A Führer főhadiszállásáról a következő különjelentést közük a Német Távirati Irodával. A véderő főparancsnoksága közli: Tengeralattjáróink a különböző utánpótlási vonalakon ismét súlyos csapást mértek az ellenségre. Az Atlanti-óceán északi részén — sok­szor viharos időjárás közepette —, az Atlanti-óceán középső részén 6s a Földközi-tengeren, legnagyobb­részt hajókaravánokból tizenhét sú­lyosan megterhelt, összesen 103,500 tonna űrtartalmú ellenséges keres­kedelmi hajót sülyesztettek el. A Biscaya-öbölben ellenséges bombázók támadást intéztek német tengeralattjárók ellen. A tenger­alattjárók légvédelmi fegyvereik­kel öt nehézbombázót lőttek le. Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter megkoszorúzta Berlinben a hősök emlékművét Ber­ lin, március 31. Szinyei Merse Jenő vallá­s- és közoktatásügyi miniszter keddi programmja a Berlin mellett fekvő habelsbergi UFA -filmváros meg­tekintésével kezdődött. Útközben a magyar miniszterelnök megtekin­tette Berlin nevezetességeit, vala­mint a leg­utóbbi légitámadás által okozott károkat. Az UFA film­városban a filmvállalat vezetősége kalauzolta a magyar minisztert, aki a forgatás alatt lévő filmek felvételeit is megtekintette. Babelsbergből visszatérve a mi­niszter és kísérete a berlini ma­gyar követség tagjainak, valamint a birodalmi nevelésügyi miniszté­rium, a külügyi hivatal és a véd­ ■ erő hivatalos kiküldöttjeinek je­ j­­enlétében megkoszorúzta az Unter­­ den Lindenen lépő hősi emlékmű­vét. Délben Waiz Saecker államtit­kár, a birodalmi külügyminiszter helyettese villásreggelit adott a magyar vendégek tiszteletére. A délután folyamán Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter a Technikai Főiskolán tett látoga­tást, majd a berlini operaházbarl Wagner Tannheuser operáját hall­gatta meg. Az előadásra Rust bi­rodalmi miniszter, Zschiitsch ne­velésügyi államtitkár, Sztójíty Döme m. kir.­ titkos tanácsos, ber­lini magyar követ, valamint a kö­vetség tagjai is elkísérték a ma­gyar vendéget. Az operaelőadás után Rust bi­rodalmi miniszter szűkkörű vacsor­r­rájával ért véget Szinyei Merse­y Jenő miniszter berlini látogatásá- I nak második napja. „A közigazgatásba bele kell vinni a régi idők magyar patriarchalizmusát" Tomcsányi Kálmán államtitkár beszédével végetért a X.közigazgatási továbbk­épző tanfolyam A X. közigazgatási továbbképző tanfolyam, amely öt hét óta tar­tott, szerdán délelőtt ünnepi záró­üléssel végetért. A záróülésen meg­jelentek Bánffy Dániel báró föld­művelésügyi miniszter, Tomcsányi Kálmán, Bárányos Károly, Bárczay János és Konkoly-Thege Sándor államtitkárok, Viczián István Pest vármegye főispánja és vitéz Endre László alispán, valamint igen sok társadalmi és politikai vezető Sze­mélyiség. Az első előadó Pataky Ernő mi­niszteri osztálytanácsos volt, aki ,,A földművelésügyi igazgatás leg­újabb fejlődése" címmel tartott elő­adást. Bárányos Károly államtitkár ez­után az agrárértékesítésről beszélt. Történelmi visszapillantást vetett az agrárérék­esítés fejlődésére, majd előadásának további részében a kontingentálási, a kompenzációs és a prémiumrendszerről, majd a bel­ső fogyasztásról beszélt. Előadása végén Bárányos Károly államtitkár azt fejtegette, hogy a földterület kiterjedését nem­ lehet fokozni, de a termelést nemcsak lehet, de kell is fokoznunk. Az ál­lamtitkár előadását lelkesen megél­jenezték a záróülés résztvevői. A közigazgatási továbbképző tanfolyam záróülésének záróbeszé­dét Tomcsányi Kálmán államtit­kár, a tanfolyam vizsgabizottságá­nak elnöke mondotta. Köszönetét fejezte ki a belügy­miniszter nevében a tanfolyam elő­adóinak. — Ha áll az a tétel — mondot­ta —, hogy azé az ország, akié a föld, az sem lehet kétséges,, hogy a földet művelő magyar népünk ki­egyensúlyozott lelki hangulatának és magyarságához való töretlen ra­gaszkodásának ápolása és erősítése egyike a legnagyobb feladatoknak, annál is inkább,­mert a nemzeti sa­játságainkat megőrző népünknek ez a jellegzetesen sajátos magyar lelkisége, amelynek lényege a nyu­godt megfontolás és a legmesszebb­menő áldozatra kész hazafias fel­buzdulás. Ha ezt eredeti valójában meg tudjuk óvni, ezzel nemcsak a jelen életviszonyai zavartalan fenn­tartását, hanem hazánk jobb jövő­jét is biztosíthatjuk. — E közigazgatás legelső felada­ta — folytatta az államtitkár — a törvényes rendelkezések lelkiisme­retes és pontos végrehajtása. A közigazgatásba bele kell vinni a régi idők jól bevált magyar pat­­riarchalizmusát, mert csak így ala­kulhat ki a lelki egység a magyar tisztviselői kar és a magyar nép között és így épthető ki az állam­­biztonság és a nemzetvédelem szik­la­szilárd bástyája, amelyen min­den káros behatás megtörik. A belügyi államtitkár hosszan­tartó, lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott záróbeszéde után az ün­nepi ülés véget ért, majd a tanfo­lyam résztvevői a Hősök terére vo­nultak, ahol megkoszorúzták a Hő­sök emlékművét. A Közjegyzői Kamara közgyűlése A Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara most tartotta ezévi rendes közgyűlését az Országos Kaszinó­ban Lázár Ferenc dr. felsőházi tag elnöklésével. Napirend előtt Körössy Bertalan dr. kamarai elnökhelyettes köszön­tötte Lázár Ferenc dr. felsőházi tagot abból az alkalomból, hogy tíz esztendeje elnöke a kamarának és javasolta, hogy munkásságáért hálás köszönetét jegyzőkönyvben örökítse meg. A közgyűlés elfogadta a határo­zati javaslatot, majd Lázár Fe­renc megköszönte az üdvözlést. A közgyűlés ezután a kamara belső ügyeit tárgyalta el. Közgyűlés után az Országos Kaszinóban a jubileum alkalmából társasvacsorát tartottak, amelyen megjelentek Vladár Gábor titkos tanácsos, kúriai tanácselnök, Ghyöffy Dénes államtitkár, az igazságügy-miniszter képviselete­ Csütörtök, 1943 áprrilis 1 ben, a székesfőváros részéről Homonnay Tivadar főpolgármester és a vidéki közjegyzői kamarák elnökei teljes számban. Az összeférhetetlenségi bizottság ülést tartott Az állandó összeférhetetlenségi bizottság Mezey Lajos elnöklete alatt szerdán délben ülést tartott, amelyen megválasztota a Lili Já­nos országgyűlési képviselő elleni összeférhetetlenségi ügy előadó­jául Meixner Emil bizottsági tagot. A mentelmi ügy érdemi tárgya­lása április 16-án délelőtt 11 óra­kor lesz. —------=====~ A magyar föld, a magyar­­Alak, a magyar Igazság harcosa a

Next