Gazdálkodás, 2004 (48. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 9. különkiadás
92 DÁVID: Turisztikai lehetőségek szerveződéseket és régiószintű turisztikai feladatok betöltésével megbízott szereplőket egyaránt tartalmaz. Az állami turisztikai intézményrendszeren túl az elmúlt években szép számban alakultak különböző kistérségi, illetve más tematikus egyesületek is. Előbbiek egy-egy kisebb terület, néhány önkormányzat összefogása útján jöttek létre az adott térség komplex területfejlesztése érdekében. Utóbbiak célja egy-egy turisztikai termék harmonikus fejlesztése, kialakítása, piacra jutásának segítése, értékesítési rendszerének kialakítása stb. (például falusi turizmus egyesületek, Tiszáért Alapítvány). Fontos lenne a polgármesterek szintjén működő turisztikai tanács működtetése, amely fórumot teremtene a turisztikai fejlesztések és az ahhoz kapcsolódó - elsősorban az országhatáron túlra irányuló marketing tevékenység összehangolásának. A turisztikai tanács mellett szükséges egy turisztikai tanácsadó testület, melyben helyet kap minden érdekelt település turisztikai szakmai képviselője, a kamarák és a turisztikai egyesületek delegáltjai. Az információ ellátás. A kínálat egyik fontos vetülete a potenciális látogatók utazás előtti informálása. A térség megcélzott turisztikai piacait ismerő, és széles kapcsolatrendszerrel rendelkező szakember(ek) megbízásával vagy alkalmazásával lehet ezt a feladatot hatékonyan ellátni. Az informálás fontos formája a vásárokon, kiállításokon való részvétel. A térségbe érkező turisták információval való kiszolgálásával jelenleg a Tourinform irodák és több non-profit jellegű idegenforgalmi szervezet foglalkozik. A térség információs helyzetét elemezve kiemelendő továbbá: - A térség turisztikai kitáblázottsága, a vendégtájékoztató, -irányító rendszerek színvonala jelenleg nem megfelelő. - Az utóbbi időben egyre több térséget, települést bemutató kiadvány születik, nagy részük 2-3 nyelven. A kínálat helyzetét elemezve megállapítható, hogy a térség színes vonzerőpalettával rendelkezik, azonban a vonzerők jelentős része csak helyi vagy legfeljebb regionális szintű vonzásra alkalmas. Azok a vonzerők, amelyek nagyobb hatókörrel rendelkeznek (pl. a gyógyhatású vizek) nincsenek megfelelően kiépítve, így hatósugaruk többnyire ezekben az esetekben sem érvényesülhet. A fejlesztés során a térség - vonzerőinek jellegéből adódóan - alapvetően a jövőben is a belföldi turizmusra kell, hogy építsen, de az utóbbiak esetén a fejlesztéseknek elsősorban a vonzerőn kívüli egyéb kínálati elemek megteremtésére kell irányulnia (például szálláshelyek kialakítása, településkép javítása, szabadidős programok szervezése stb.). Az első csoportnál a vonzerő hatás növelése is szükséges. Ennek módja az összefogás lehet, vagyis olyan - több vonzerőelemet is magában foglaló - közös termékek kialakítása, amelyekért különkülön ugyan nem, de együttesen már érdemes egy adott területre utazni. A turisztikai infrastruktúra és egyéb kínálati elemek fejlesztése természetesen itt is elengedhetetlen. Érdemes a rendezvényturizmus lehetőségeivel foglalkozni, hiszen a konferenciáknak helyszínt adó településeken növekednek a közvetlen és közvetett adóbevételek. Minden egyes rendezvény új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág, gazdasági, művészeti és kulturális terület számára, hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez és elismertetéséhez. A rendezvény hatása tehát mindig jelentősen túlmutat a turizmus keretein.