Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-01-03 / 1. szám
Pest, jan. 3. tftZDAláU LAPUI. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : Magyarország mezőgazdáihoz (Korizmics)* Némelly észrevételek mezőgazdászatunk érdekében (Lumniczer). A szöllemivelés s bor ügye hazánkban I. (Péterfy). Kalászok utamból 1* (Mórocz). Mezőgazdaságot érdeklő kormányi rendelet az adó ügyében. Különfélék. Pénzkeret és termény-ár. Hirdetések. Magyarország mezőgazdáihoz. Egy éve múlt, hogy „Gazdasági Lapjainkat“ megindítottuk. Lapunkat nehéz körülmények közt irtuk , dicsekvés nélkül mégis annyit elmondhatni gondolunk róla, hogy feladatunkat szem elől soha nem tévesztettük, sőt az olvasóközönségnek benne maradandó értékű dolgozatokat is szolgáltattunk. Az első félév befejeztével vállalatunkat beállítottuk. Nem szükség az olvasónak taglalni az okokat. A bekövetkezett nagy események, háttérbe szorítottak minden egyéb érdeket, s a harcznak zajában , csak a fegyverek s ágyuk szavát hallották az emberek. Midőn lapunknak utolsó számát adók, ígértük, hogy azt folytatni fogjuk: beváltjuk ime szavunkat, habár kissé későbben is. És annál szívesebben váltjuk be szavunkat, mennél inkább meg vagyunk győződve arról, miszerint a beállott új körülmények közt, egy czélszerűen szerkesztett gazdasági lapra nagyobb a szükség, szebb és fontosabb a feladat, mint eddig bármikor; szívesen váltjuk be szavunkat, mert meg vagyunk győződve, hogy nemzetünk jövendője nagy részben a mezőgazdasági érdekek elintézésétől függ; beváltjuk szavunkat végül, mert a hazánkra nehézkedett terhek miképen történhető elviselésére nézve, úgy hisszük, mi is hozandunk egy-két használható eszmét és nézetet. Azon kérdések közül, mik jelenleg mezőgazdaságunkra, nagy jelentőséggel vonatkoznak, kettő van szerintünk előtérben; egyik: jószágaink kellő rendezése, másik:az adó kérdése. Hazánkban a mezőgazdaság igen hiányosan volt fölszerelve mindég, rendezve pedig sehogy. Gazdaságaink egésze, megtestesült képe a véletlennek, mert a mit s a mennyit ez földnek, rétnek s legelőnek jelölt, kevés kivétellel, az és annyi most is föld, rét és legelő. Hogy ez állapot történeti alapján olly sokáig fenállhatott, és hogy az értelemnek bonczése alá mindeddig nem került, annak, a gazdasági csekély értelmiségen kívül, főleg az szolgált okul, hogy a nemesi birtok adómentes volt, hogy rendelkezésére ingyen erők és kiadás nélküli jövedelmek állottak. E körülmények összeható működése elaltatott minden szorgalmat, s nélkülözhetővé ten minden értelmiség utáni törekvést. Ezen állapotnak azonban vége van, vége ollyannyira , hogy ha gazdáink nem iparkodnak öszpontosítani minden figyelmüket, merem állítani, hogy nem sok idő múlva lámpával kell keresnünk a magyar földnek mostani birtokosit. A magyar földbirtokos nem volt soha szigorúbb, veszélyes le helyeztetésben mint van most: birtoka, melly kellőn fölszerelve soha nem volt, — elveszté azon csekély eszközeit is, a mellyekkel birt; a robot- és dézmáért ígért kárpótlás mindeddig papiroson álló írott malaszt; a nehéz háború mélyre ható sebeket hagyott; a sok millióra menő papiros pénz megsemmisítetett; az adó új áldozatokat követel .... Valóban beállt ideje a komoly számvetésnek, s a körülmények szigorú megfontolásának. És birtokosaink csak úgy lesznek képesek a szenvedett veszteségekből kiépülni s a következő terheket elviselni, ha gazdaságaik kezelésébe, a körülmények által követelt változásokat behozni nemcsak hogy nem vonakodnak, de sőt mindent elkövetnek , miszerint maguk s a megváltozott körülmények közé mielőbb helyes arányokat hozhassanak. Midőn mondjuk, hogy helyes arányokat hozzanak maguk s a körülmények közé, azt értjük, hogy: a) ne akarjanak ezentúl, nagyobb tereken gazdálkodni, mint a minőket kellőleg fölszerelni képesek. 1 1850.