Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-01-26 / 4. szám
Pest, jan. 26. GAZDASÁGI LAPOK. ,,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : A kukoricza-termesztés fontossága. (Korizmics.)—Adatok a mezőgazdaság statistikájához. (Morócz) Méretek a gazdatisztek viszonyáról. (B.) — Tapasztalati észrevételek a czukorrépa termesztése körül.—Bor és dohánytermelés Tolna, Baranya és Somogymegyében.— Mennyit végezhet egy munkás naponkint. — Tárcza . (vám és közlekedés ; pénz és adóügy; ipar; gazd.és keresk. tudósítások.) Kos-eladás. Előfizetési figyelmeztetés. A kukoricza-termesztés fontossága. Lapunk 2. és 3-dik számai a kukoricatermesztésről közölvén életből merített adatokat, szerintük az olvasó eljuthatott azon meggyőződésre, miszerint e növény, gazdasági terményeink közt, tiszta haszonra nézve olly magas fokon áll, hogy vele csak igen kevés termelés mérkőzhetik. — Jelenleg szándékunk, fontosságát más oldalról, névszerint táptartalmán alapuló értéke nyomán kitüntetni, mi által ajánlását még hatályosabbá reményijük tehetni. A jeles Burger, egyik mezőgazdasági munkájában azt monda a kukoriczáról, hogy az minden gazdasági növényeink közt a legfontosabb , és szerencsésnek vallotta azon országot, mellynek földje termelésére kitünőleg alkalmatos. — Burgernek igaza volt. Állítása igaz voltának érzetében irt ő e növényről egy igen jeles monographiát, mellyet mindazon mezőgazdáink ügyelmébe ajánlunk ezúttal, kiket a kukoricza termelése érdekel, s kik róla minden oldalról kimerítő tájékozottságra eljutni kivánnak. Hazánk azon szerencsés országok egyike, hol a kukoricza igen szépen diszlik, s bizonyos mértékben termesztetik is, ámde nem annyira, mint kellene és lehetne, sőt nem egy helyen még némi idegenkedéssel is viseltetnek iránta. Termelése csak azóta kezdett kissé jobban terjedni, s figyelembe vétetni, mióta a burgonyavész nálunk is meghonosult. E bajt szerencsének neveznénk az esetre, ha a kukoricatermelésnek a lehetőségig utat nyitna gazdaságainkban. Hogy a kukoricza nálunk valódi értéke szerint eddig nem becsültetett, bizonyítja csekélyded termesztése s korlátolt használata , melly utóbbi körülmény egyébiránt nagy részben oka, hogy e növény, mind állati táplálkozásra, mind emberi eledelre a legolcsóbb tápanyag. Biztos forrásból merített adatok szerint 1836- tól 1845-ig, tehát 10 év alatt, a fő gabna-fajok következő piaczi árral bírtak hazánkban: u. m. Egy pozsonyi mérő búza 1 ft. 51 kr. p.p. „ „ „ rozs 1 ft. 17 „ „ „ „ árpa 1 ft. — „ , „ ,, ,, zab ft. 46 ,, „ „ „ kukoricza 1 ft. 14 „ Lapunk m. é. 75-ik számában, egy tapasztalás által igazolt, hasonlítási táblázatot nyújtottunk olvasóinknak, különféle termények és tápanyagok táplálkozási belértékére nézve. E táblázat szerint: egy pos. m. vagyis 85 font kukoricza, táptartalomra nézve felér: 75 font buzára 1, 94%,0 font rozzsal, 103%0 font árpával, s 112%0 font zabbal. Ezek folytán, midőn egy pozsonyi mérő búza közép piaczi ára 1 ft. 51 kr., akkor 75 font — vagyis a mennyi egy p. m. kukoriczával felér — 1 ft. 38 krba, s midőn egy p. m. rozs piaczi ára 1 ft. 17 kr., akkor 94® 10 font 1 ft. 37 krba; továbbá midőn egy pos. m. árpa piaczi ára 1 ft., akkor 1038/10 font 1 ft- 28 krba ; végül midőn egy pos. m. zab piaczi ára 46 kr., akkor 112/10 font, 1 ft. 43 krba kerül. Olcsóbb tehát a kukoricza, ezen árak és táptartalom mellett, a búzánál 24, a rozsnál 23, az árpánál 14, a zabnál 29 pokrral. Azaz: ugyanannyi táptartalom, a mennyi egy pozsonyi mérő kukoriczában foglaltatik, a többi gabnafélékben vásárolva, a kitett összegekkel kerül többe. Illy előnyösen áll a kukoricza piaczi ára s táptartalma szerint átalában, s mégis nálunk csak kivétellel találtatnak imitt-amott néhány jobb gazdák, kik e terményt takarmányképen kiterjedtebb mértékben alkalmaznák. Legtöbben, kerül mibe kerül, ha szorulnak szénát, zabot vesznek s etetnek, az elsőt mázsánként gyakran 1 — 2 pengő forinton is megfizetik , holott kukoriczában ugyan- 4 1851