Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-10-19 / 42. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési díj egész évre 10, fél évre 5 ív. évnegyedre 2 frt. 30 kr. p. p. A hirdetések háromszor halábozott sorának egyszeri beigtatása 3 kr. p.GAZDASÁGI LAPOK. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a ingázd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében. (Kristóf tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, October 19. 1854. 42. VI-ik évi folyam második fele. TARTALOM : Kirándulás Magyarország felvidékére. (Kubinyi Ágoston). — Nehány szó a gyöngyös-vidéki szöllőmivelésről. — A takarmány fontosságáról. (K. Lederer után). — Őszi árpa nevelésénél nyert tapasztalatok. — Jegyzetek a mezőgazdaság köréből. (S.K.) — Cubil burgonyatermesztési módja. — Különféle. — KERTÉSZET : Jegyzéke a m. gazd. egyesület budai szőllőiskolájában eladandó szőllővesszőknek. (vége). — Gyümölcsészet : Őszi teendőkről; faültetés. Folyt. (dr. Entz.); Kertészkedjünk okszerűen (Folyt.) Dr. Tóthfalusi. — Hegyaljai szőllő és bor-kiállitás. — TARCZA : Gazd. és keresi). tudósítások. — Hirdetések. Kirándulás Magyarország felvidékére. Folyó 1854-diki sept. végével Pestről elindulván, Losonczra s környékére értem, honnan nehány napi mulatás után Füleknek, Várgedének, Rimaszécsnek, pd. én Ózdra, néhány évvel ezelőtt egy különálló,most mára volt rima-brezói úgynevezett Coalitio és murány-völgyi Unióval egyesült társulat nagyszerű vaskészítő gyárába értem; hol, mint ennek egyik részvényese,az ugyanakkor tartatott gyári gyűlésben részt vettem. — Másfél napi ott mutatásom után Rima- Szécsnek, Rimaszombatnak, Losoncz szomszédjába Videfalvára jutottam. — Kevés napok után ismét hivatásomra Pestre térvén, rövid kirándulásom tapasztalatait nem tartom feleslegesnek a tisztelt szerkesztőséggel közleni. Mentemben a tartós szárazság s hirtelen beállott váratlan fagyok miatt csak itt ott láttam kikelt gabonát,s bevetettet is keveset, mit az iszonyú mennyiségű egér, melly ez évben Nógrád és Gömörmegyében sok helyen a még lábon állott búza és kender egy részét kalászostól leapritotta s a kukoriczát még a mezőn megkezdette, igen rongál. A vetés alá való szántás, hol a föld rendesen megugaroltatott , annak idején megforgattak»«, igen kielégitő, «jelenleg porba vet a jó gazda. — De mit mondjak a rendetlenekről, kik sok helyen két, de fájdalom több helyen egy szántásba is fognakenni, és ezek száma a földnépnél Nógrád- Gömörmegyében nem csekély. — Oka e rendetlen kezelésnek részint az, hogy agyagos felvidékünkön földeink,ha tavasszal eső után azonnal meg nem ugaroltatnak, megcserepesednek, s mennél későbbre halasztatik felszántásuk, annál nehezebben esik megmunkáltatásuk; más oka az, hogy felvidéki néposztályunk, silány földe mellett el nem élhetvén, más mellékes munkákkal is keresi élelmét, illyen a kerék, szekér, zsindely, deszka, hordó, abroncs, dézsa, szita, teknő, lapát, fazék, cserépzsindely , egyebek gyártása . Népünk nagy része önkezűleg gyártott készítményeit már jókor tavasszal, a nyár végével és ősz közepén, országunk boldogabb és búzatermőbb vidékeire, részint pénzért, részint cserébe gabonáért, kukoricáért, szalonnáért stb. hordja le, több heteket töltvén gyakran a legnagyobb munkaidőben, útjában, szénáját levivén a széles országba, trágyát, melly földei növelésére olly igen szükséges volna, csekély számú marhája mellett szintén keveset gyüjthetvén, földeinek csak igen csekély részét hintheti be avval, mit inkább sáfrányozásnak mondhatni. — Ehhez járul a nógrád- és gömörmegyei sok vas-, papír-, posztó-, bőr-és czukorgyárak készítményeinek többnyire vagy Váczig vagy Szolnokig való elfuvarozása, mi szintén földnépünknek egyrészről ugyan keresetet nyújt, más részről azonban ezáltal földei mivelése tetemesen szenved, elannyira, hogy sok helyen egy, sőt két évig is vetetlen marad földeik nagy része. E bajon véleményem szerint legjobban lehetne úgy segíteni, ha népünket meg akarjuk a végpusztulástól óvni, s felvidéki, kivált gyárüzletünket emelni, melly az egész országban sehol sem űzetik olly nagyban, mint Nógrád-, Gömör-, Hont-,Zólyom- és Szepesmegyében, mellyek azonban sem Dunával, sem Tiszával, sem Vággal, vagy más hajókázható folyóval nem bírnak, és igy minden szorgalmi, gazdászati és ipari czikkeiket szekeren kénytelenittetnek tovább ezállitani, — ha Szobtól mindenütt az Ipoly mentében Ipolyságnak, Balassa- Gyarmathnak, Losonczig, innen Füleknek, Várgedének, Rimaszécsnek, Felednek egyenesen Rosnyóra vitetnék a vasútvonal. Mellynek egy ága Losonczról könnyű móddal vitethetnék Vámosfalvának, Véglesnek, Zólyomnak, Beszterczebányára, más ága pedig Rimaszécsről Putnoknak, Miskolczig. Ez által köznépünk, — melly jelenleg a legdrágábbat ti az időt, — mit az angol a pénzzel egyértékünek tart, s nekünk is, kivált a jelen forgalmi időben a legnagyobb figyelemben kell tartanunk,nagyrészt útban töltvén,—elveszti, s marháját elgyengíti,—a mezei gazdászatra több szorgalmat fogna fordíthatni. Gyártmányaink kisebb költséggel, gyorsabban és kiszabott időre fognának szállíttatni, mind ez által, mind pedig a mezőgazdaság rendesebb vitelével az államgazdászat emelkedni fogna. Mi pedig legfőbb vidékünkön, kivált a Losoncz felett levő gazdag erdők fáját, mellyet gyáraink nem képesek felemészteni,Losonczhoz öt órányira járó helyen.Pólyánkon egy köböl fa ára helyben egy p.forint) valamint gazdag kőszenünket, kivált Fülek, Kékkő, Ózd vidékéről,a legkönnyebben lehetne más, e részben szűkölködő helyekre fuvarozni. Az erre viendő vasút könnyebben készíttethetik és olcsóbban fentartathatik, mint akármelly más alvidékeken viendő, mert hiszen fa-,vas-,kő-,mész-, kőszénvidékeken menend keresztül. Azt hiszem, ha magánvállalkozók a pénzt reá adnák, a földet, mellyen keresztül vitetnék, a földbirtokosok — miként több oldalról értesültem— ingyen felajánlani hajlandók lennének. Örömmel tapasztaltam több helyen, hogy a váltógazdaság behozatván, nagy sikerrel vettetik a verés lóhere. Képzelhetjük, ha az ollyannyira szükséges tagosítások általánosan behozatnak, mennyit fog ez által a mezőgazdászat nyerni. Több helyeken vasekékkel is láttam szántani, kivált nagy örömmel tapasztaltam a herczeg Coburg csobánkai pusztáján Rimaszécs mellett két rögtörő gépet, melly az ott levő agyagos föld göröngyeit nagy gyönyörűségemre összezúzta, s a különben rögös földet megsimitotta. Gépeket uraim, gépeket szerezzetek, mert ezek nélkül csak mindig more patria fogunk gazdálkodni! A gabonatermés mentemben ez évben, hol korán vettetett el az őszi, jó aratást adott, azonban fájdalom, hol a gazda elkésett, csak keveset aratott. — A zab általán véve jobban termett A kukoricza sok helyen meglehetős, némelly helyen nagy termést adott. A krumpli, fájdalom, legtöbb helyen rothad, elannyira, hogy Losoncz felvidékén több helyen, minden harmadik negyedik krumpli már haszonvehetetlen. — Makk és gubacs sok termett, az elsőnek ára különböző; a gubacsé, melly ez évben a tartós jó idő miatt rendkívül szép, helyben eddig 4 ft. 30 kr, sőt feljebb is árultatik — nehéz mázsája. — A bab, borsó és lencse némelly helyeken szépen termett. A széna és sarja,— hol be nem iszapoltatott, mi csak ritka helyeken történt, — ha nem is olly sok, mint máskor, de tiszta, jó , meglehetős mennyiségű. Káposzta a tartós nagy szárazság miatt kevés és kisfejű, a szőllő nem sok és nehezen érik, a gohér még od. 1-én sava-42