Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1854-10-19 / 42. szám

Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési díj egész évre 10, fél évre 5 ív. évnegyedre 2 frt. 30 kr. p. p. A hirdetések háromszor halábo­zott sorának egy­szeri beigtatása 3 kr. p.GAZDASÁGI LAPOK. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél , üllői után a in­gázd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében. (Kristóf tér); vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál , a szerkesz­tőséghez utasítandó bér­­mentes levelekben. PEST, October 19. 1854. 42. VI-ik évi folyam második fele. TARTALOM : Kirándulás Magyarország felvidékére. (Kubinyi Ágoston). — Nehány szó a gyöngyös-vidéki szöllőmivelésről. — A ta­karmány fontosságáról. (K. Lederer után). — Őszi árpa nevelésénél nyert tapasztalatok. — Jegyzetek a mezőgazdaság köréből. (S.K.) — Cub­il burgonyatermesztési módja. — Különféle. — KERTÉSZET : Jegyzéke a m. gazd. egyesület budai szőllőiskolájában el­adandó szőllővesszőknek. (vége). — Gyü­mölcsészet : Őszi teendőkről; faültetés. Folyt. (dr. Entz.); Kertészkedjünk okszerűen (Folyt.) Dr. Tóthfalusi. — Hegyaljai szőllő és bor-kiállitás. — TARCZA : Gazd. és keresi). tudósítások. — Hirdetések. Kirándulás Magyarország felvidékére. Folyó 1854-diki sept. végével Pestről elindulván, Losonczra s környékére értem, honnan nehány napi mulatás után Füleknek, Várgedének, Rimaszécsnek, pd­.­­ én Ózd­­ra, néhány évvel ezelőtt egy külön­­álló,most mára volt rima-brezói úgynevezett Coalitio és murány-völgyi Unióval egyesült társulat nagyszerű vaskészítő gyárába értem; hol, mint ennek egyik részvényese,az ugyanak­kor tartatott gyári gyűlésben részt vettem. — Másfél napi ott mutatásom után Rima- Szécsnek, Rimaszombatnak, Losoncz szom­szédjába Videfalvára jutottam. — Kevés napok után ismét hivatásomra Pestre tér­vén, rövid kirándulásom tapasztalatait nem tartom feleslegesnek a tisztelt szerkesztő­séggel közleni. Mentemben a tartós szárazság s hirte­len beállott váratlan fagyok miatt csak itt ott láttam kikelt gabonát,s bevetettet is ke­veset, mit az iszonyú mennyiségű egér, melly ez évben Nógrád és Gömörmegyében sok helyen a még lábon állott búza és ken­der egy részét kalászostól leapritotta s a kukoriczát még a mezőn megkezdette, igen rongál. A vetés alá való szántás, hol a föld rendesen megugaroltatott , annak idején megforgattak»«, igen kielégitő, «jelenleg porba vet a jó gazda. — De mit mondjak a rendetlenekről, kik sok helyen két, de fáj­dalom több helyen egy szántásba is fognak­­enni, és ezek száma a földnépnél Nógrád­­- Gömörmegyében nem csekély. — Oka e rendetlen kezelésnek részint az, hogy agya­gos felvidékünkön földeink,ha tavasszal e­­ső után azonnal meg nem ugaroltatnak, megcserepesednek, s mennél későbbre ha­­lasztatik felszántásuk, annál nehezebben e­­sik megmunkáltatásuk; más oka az, hogy felvidéki néposztályunk, silány földe mel­lett el nem élhetvén, más mellékes mun­kákkal is keresi élelmét, illyen a kerék, szekér, zsindely, deszka, hordó, abroncs, dézsa, szita, teknő, lapát, fazék, cserépzsin­dely , egyebek gyártása . Népünk nagy része önkezűleg gyártott készítményeit már jókor tavasszal, a nyár végével és ősz kö­zepén, országunk boldogabb és búzater­mőbb vidékeire, részint pénzért, részint cserébe gabonáért, kukoric­áért, szalonná­ért stb. hordja le, több heteket töltvén gyakran a legnagyobb munka­időben, út­jában, szénáját levivén a széles országba, trágyát, melly földei növelésére olly igen szükséges volna, csekély számú marhája mellett szintén keveset gyüjthetvén, földei­nek csak igen csekély részét hintheti be av­val, mit inkább sáfrányozásnak mondhatni. — Ehhez járul a nógrád- és gömörmegyei sok vas-, papír-, posztó-, bőr-és czukor­­gyárak készítményeinek többnyire vagy Vá­­czig vagy Szolnokig való elfuvarozása, mi szintén földnépünknek egyrészről ugyan ke­resetet nyújt, más részről azonban ez­által földei mivelése tetemesen szenved, elannyi­­ra, hogy sok helyen egy, sőt két évig is ve­­­tetlen marad földeik nagy része. E bajon véleményem szerint leg­jobban lehetne úgy segíteni,­­ ha népünket meg akarjuk a végpusztulástól óvni, s felvi­déki, kivált gyárüzletünket emelni, melly az egész országban sehol sem űzetik olly nagyban, mint Nógrád-, Gömör-, Hont-,Zó­lyom- és Szepesmegyében, mellyek azonban sem Dunával, sem Tiszával, sem Vággal, vagy más hajókázható folyóval nem bírnak, és igy minden szorgalmi, gazdászati és ipari czikkeiket szekeren kény­telenittetnek tovább ezállitani, — ha Szobtól mindenütt az Ipoly mentében Ipolyságnak, Balassa- Gyarmath­­nak, Losonczig, innen Füleknek, Várgedé­nek, Rimaszécsnek, Felednek egyenesen Rosnyóra vitetnék a vasútvonal. Mellynek egy ága Losonczról könnyű móddal vitet­hetnék Vámosfalvának, Véglesnek, Zólyom­nak, Beszterczebányára, más ága pedig Ri­­­maszécsről Putnoknak, Miskolczig. Ez által köznépünk, — melly jelenleg a legdrágábbat t­­i az időt, — mit az angol a pénzzel egyértékünek tart, s nekünk is, kivált a jelen forgalmi időben a legnagyobb figyelemben kell tartanunk,nagyrészt útban töltvén,—elveszti, s marháját elgyengíti,—a mezei gazdászatra több szorgalmat fogna for­díthatni. Gyártmányaink kisebb költséggel, gyorsabban és kiszabott időre fognának szál­líttatni,­­ mind ez által, mind pedig a mező­­­gazdaság rendesebb vitelével az államgaz­­dászat emelkedni fogna. Mi pedig legfőbb vidékünkön, kivált a Losoncz felett levő gazdag erdők fáját, mellyet gyáraink nem képesek felemészteni,­­Losonczhoz öt órányira járó helyen.Pólyán­kon egy köb­öl fa ára helyben egy p.forint) valamint gazdag kőszenünket, kivált Fü­lek, Kékkő, Ózd vidékéről,a legkönnyebben lehetne más, e részben szűkölködő helyek­re fuvarozni. Az erre viendő vasút könnyebben ké­szíttethetik és olcsóbban fentartathatik, mint akármelly más alvidékeken viendő, mert hiszen fa-,vas-,kő-,mész-, kőszénvidé­keken menend keresztül. Azt hiszem, ha magán­vállalkozók a pénzt reá adnák, a földet, mellyen keresztül vitetnék, a föld­­birtokosok — miként több oldalról értesül­tem— ingyen felajánlani hajlandók lennének. Örömmel tapasztaltam több helyen, hogy a váltó­gazdaság behozatván, nagy sikerrel vettetik a verés lóhere. Képzelhet­jük, ha az ollyannyira szükséges tagosítá­sok általánosan behozatnak, mennyit fog ez által a mező­­­gazd­ászat nyerni. Több helyeken vasekékkel is láttam szántani, kivált nagy örömmel tapasztaltam a herczeg Coburg csobánkai pusztáján Ri­­maszécs mellett két rögtörő gépet, melly az ott levő agyagos föld göröngyeit nagy gyönyörűségemre összezúzta, s a különben rögös földet megsimitotta. Gépeket uraim, gépeket szerezzetek, mert ezek nélkül cs­ak mindig more patria fogunk gazdálkodni! A gabonatermés mentemben ez évben, hol korán vettetett el az őszi, jó aratást a­­dott, azonban fájdalom, hol a gazda elké­sett, csak keveset aratott. — A zab általán véve jobban termett A kukoricza sok he­lyen meglehetős, némelly helyen nagy ter­mést adott. A krumpli, fájdalom, legtöbb helyen rothad, elannyira, hogy Losoncz fel­vidékén több helyen, minden harmadik ne­gyedik krumpli már haszonvehetetlen. — Makk és gubacs sok termett, az elsőnek ára különböző; a gubacsé, melly ez évben a tartós jó idő miatt rendkívül szép, helyben eddig 4 ft. 30 kr, sőt feljebb is árultatik — nehéz mázsája. — A bab, borsó és lencse némelly helyeken szépen termett. A széna és sarja,— hol be nem iszapol­­tatott, mi csak ritka helyeken történt, — ha nem is olly sok, mint máskor, de tiszta, jó , meglehetős mennyiségű. Káposzta a tartós nagy szárazság mi­att kevés és kisfejű, a szőllő nem sok­ és nehezen érik, a gohér még od­. 1-én sava-42

Next