Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-09-18 / 38. szám

Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egy­szeri beigtatása 3 pkr. Elöli a fethetn­i helyben a szerkesztő­ségnél , üllői­ után a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér); vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben. V .,Holnunk meőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” PEST, 1856. September 18. VIII—dik évi folyam második fele. TARTALOM : Mezőgazdasági bank. — Bánréve, 1856. augustus 17. II. — A lutzschenai juhászat, s az abban tett kísérletek. — A búza­­vetés tavasszali sárgulása. — Tegyünk a mit tehetünk, a javított ekék terjesztésére. — Eszmecsere a chemia és physiologia köréből. II. (Folyt.) — A dr Entz és társai által Bécsben kiállítandó csupros szőlőfajok leirása. — TARCZA : Magyarországi mezőgazdasági hitel­egyesület. — Kormányi intézkedések. — A bécsi 1857. évi, mező- és erdőgazdászati kiállításnak programmja. (Vége.) — Pest város főorvo­sának meteorologiai hivatalos jelentése. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Figyelmeztetés­­. olvasóinkhoz. — Hirdetések. Mezőgazdasági bank. Gazdasági termelésünk, négy cardinalis bajban szenvedett, és szenved — részben — még ma is. Ezen bajok : a) Birtokaink rendezetlensége. b) A rosz utak, a hi­ányos összeköttetés ki és befelé. c) A nem eléggé elterjedt gazdasági értelmiség. d) A nagy, az igen nagy pénzetlenség, s teljes hi­ányzása ollyatén intézeteknek, mellyekből a gazdaság saját maga felsze­relésére használható pénzt meríthetne. E bajok első hármából — az úrbéri törvényszékek, a kelet­kezett és naponta keletkező közlekedési eszközök, a létre­jött használható gazdasági könyvek és iratok, s az azok iránti érde­keltség közre­munkálásával — nevezetes mértékben gázolunk ki­felé , azonban a negyedikben, az ismeretes pénztelenségben, melly szárnyaink röptét annyira leszögezi : még mindig benne ülünk. Az úrbéri kárpótlás segített ugyan némileg ez irányban is rajtunk, de a mi bajaink nagyobbak, sem hogy ez maga kiránt­hatna. Hisz a nyerendő úrbéri tőkék, a legtöbb esetben, a régi adósságok törlesztésére sem lesznek elégségesek. Igen józan és egészséges törekvés ennélfogva az, melly ha­zánk számára egy gazdasági bank­nak felállítását vette czélba. Szerfelett kívánatos, hogy e nagy fontosságú szándékot, igy vagy úgy, siker koronázza mielőbb. Egy czélszerű szervezéssel bíran­­dó gazdasági bank, hazánk egyetemes kifejlődését — tekintve a létező vállalkozási szellemet — hihetetlen mértékben siettetné. Mi ez­úttal a fölmerült üdvös eszme irányában, csak két dolgot akarunk megpendíteni. Azt először , hogy gazdaságunk számára az oligatén bank lenne csak igazán kívánatos, melly a kölcsön adandó tőkéket, nem máskép, mint törlesztés útján fizettetné vissza. Másodszor : hogy a felállítandó bank — ha sikerrel és elég gyorsan kivan hatni, erejével — az ország szükségéhez arányo­­zott legyen. Hogy ez utóbbi tekintet elévethessék, természetesen tudni kell a szükséget, tudni azon összeget,mellyet a fölszerelésre leg­inkább szorult allodiális birtokaink kívánnának. A felszerelési tőke jelenleg, mikép­ez érdemben bennünket, hazai rendezettebb gazdaságokból merített adatok meggyőztek : szántóföld és rétet véve alapul, a következő értéket foglalja ma­gában holdankint. u. m. : a) Haszon marhában . 10 pft. b) Vonó állatokban.............................................................5 „ c) Gazdasági gépek­ és eszközökben .... 4 „ d) Épületekben..................................................................25 „ e) Forgó pénzben .............................................................6 „ Egy, a mostani körülmények közt kellőleg felszerelt gazda­ságban tehát, mindig a szántóföld s a rét kiterjedését véve ala­pul, a földnek értékén kívül, holdankint legalább is 50 pítnak szükséges feküdni. Ha ezzel szemben fontolóra vesszük,hogy hazánk majorsági birtokának azon része, melly szántóföld- és rétből áll, körülbelül nyolcz millió holdra megy , úgy önként kitűnik, hogy azon, a felszerelési értékben, 400 millió pftnak kellene feküdni. Hogy e birtok jelenleg mennyire legyen már felszerelve, azaz , hogy a felebbi summának hányad részét foglalja magában, azt biztosan meg nem határozhatjuk ugyan , azonban úgy hiszem, mindenki egyet ért velem, a­ki csak gazdaságaink gyarló lábon álló felszerelését, tapasztalásból ismeri, ha állítom, hogy a mostan létező felszerelési állapot, átalában véve, nagyon jó, ha a kel­lőnek felét feléri. A magyarországi majorsági birtoknak kellő felszerelésére e szerint, az előre bocsátottak alapján kívántatnék, ha több nem, legalább is még 200 millió pft, és az, csak ezen összegnek beru­házásával lenne azon állapotban, hogy a mostani idő természeté­nek megfelelőleg, vezérelhesse termelését. E roppant szükséggel szemben, természetesen csekélység­gé törpül minden olly intézet és eszközlés, melly hinné, hogy egynéhány millióval, termelésünkön érezhetőleg segíthet. Egy magyarországi gazdasági banknak erejét e szerint, nem tehetjük mi kevesebbre — 50 millió pfzm­íl. , Bánréve, 1856. augustus 17. n­. Az ide mellékelt térkép, gömörmegy­ei Bánréve helység ha­tárában fekvő, hét fordulatú váltógazdaságomat ábrázolja. A) Urasági lakház. B) L­istáló. C) Lovagló iskola, a körülötte levő kerttel. DJ Magtár. E) Korcsma. F) Gazdasági udvar. G) Csűrös kert és major. H ) Téglavető. I) Forduló nevű vendéglő. K) Rimaszombati országút. IL) Bánréve helysége. Mj Egri országút. IV) A tehenek és bikák legelője. CG Zöldség­es kert. PJ Próba váltógazdaság. RRR) Kaszálók. 38

Next