Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1858-01-14 / 2. szám
Megjelenik hetenkint egyszer, minden csütörtökön, másfél—két év, a mellékleteken kívül. Előfizetési díj: Egész évre 10 ft — kr. Fél évre 5 „ — „ Évnegyedre 2 „ 30 „GAZDASÁGI LAPOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői uton a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy a könyvkereskedésekben ; vidéken , minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1858. Január 15. X-dik évi folyam első fele. TARTATNOM: Jószágismertetés. II. Felsö-Tengelicz. — Londoni közlemények. II. Szénakészitési stb. eszközök. — Bivicz. — Községi takaréktárak. II. — Jő jelek a magyar borkereskedés ügyében. — M mvszaki tudósítások. III. IV. — KERTÉSZET. A magyarok Amerikában. — Anezsideri gyümölcstenyésztő társulat (Vége.) — Az urtéri ültetvény Pesten. — TÁRCZA : Kormányi intézkedések. — Közintézetek s egyesületi működések. — Földbirtoki viszonyok. — Pénz- és adóügy. — Vám és közlekedési ügy. — Újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. Jószágismertetés. Felső-Tengeliczi pusztai birtok Tolnamegyében II. A t. ez. Gindly-család összes birtoka csaknem két □ mértföldnyi területet foglalna magába, hanem az több részre, nevezetesen leányágra is szakadván, t. Gindly Rudolf ur, kit a régibb olvasó közönség az 1842 — 43—44 és 45-ki „Magyar Gazda“ czimü gazdasági folyóiratból, csupán a tapasztalás nyomán merített, igen tanulságos és számos czikkeiből jól ismer: jelenleg csak mintegy 8000 holdas pusztai birtokot kezel, mint tulajdont; ezen terület pedig a felső- és alsó-tengeliczi és hangosi pusztákból, s a czeczei határban levő birtokból állván, én csupán a felső tengeliczi birtokot — mint a birtokos ur székhelyét is — kívánom megismertetni ; habár az alsó-tengeliczi puszta — mint a birtokos ur fiatalkori lakhelye — culturában még tán előbbre áll. E czélra birtokosul alsó-tengeliczi ispánja, Orbán Victor úr szíveskedett egy, a felső-tengeliczi puszta régibb állapotát ábrázoló mappát az eredetiről lemásoltatni. Fekszik ezen puszta Tolna megyében, 2 földirati mértföldre Pakstól délnyugatnak; a térképhez tartozó telekkönyv a legutóbbi catastralis és helyszínlelési munkálatok között eltévedvén, s magamnak nem lévén időm a pontos kiszámításra, területét, valamint az egyes mivelési ágak nagyságát, csak hozzávetőlegesen adhatom, u. m. : Összesen 2000 hold (1200 □ ölével.) Ami a talaj minőségét illeti, ennek meghatározása végett a szántóföld egyik tábláján különböző helyről szedtem földet, melyet — az esetlegesen hozzá keveredett részektől megtisztogatván — megszáritottam, s 100 nehezéket kimérvén belőle, ezt vízzel föleresztettem, megkevertem, s néhány órai szünet után a viz szinén úszkált apró gyökereket stb. leszedtem, megszáritottam, s mint el nem korhadt szerves anyagokat, éppen igének találtam. A többit megint fölkevertem, s egy pereznyi szünet után, mialatt a specifice nehezebb homok az edény fenekére szállott, a vizet egy tiszta edénybe letöltöttem; az üledéket ismét föleresztettem vízzel, megkevertem, s egy percz múlva az uj üledékről a vizet megint a másik edénybe töltöttem, ezt mindaddig ismételvén, mig csak a viz az üledékről egészen tisztán nem jött le; ehhez mintegy 40 szeze viz kellett A homokot aztán megszáritván, megmértem, s a másik edény tartalma szintén megülepedvén, a vizet erről is leöntöttem, s az üledéket megszáritván, megmértem, s úgy találtam, hogy volt az ekkép analyzált földben : Porzó nagyságú homok........................................ 34%. Igen finom homok................................................... 22 „ Egyéb alkatrészek, melyekben még a legfinomabb homok is ben foglaltatik .... 42 „ El nem korhadt szerves anyagok........................ 1 „ Veszteség............................................. 1 „ Összesen 100 „ Egy kis mennyiséget, a szénsavas mésztartalom kipuhatolása végett, sósavval öntöttem le, de csak alig észrevehető pezsgés mutatkozott, miért is a mésztartalmat századrészben meg sem határoztam. Szintúgy mellőztem a korhanysav meghatározását is. A régi állapotot, azaz midőn még a jószágrendezésben semmi okszerű sem történt, nem ábrázolhatom, mert már ezelőtt 30 és nehány évvel, még bold. Gindly Antal ur által, sok, czélszerű szépítések létettek; igy például még 1825-ben alakíttatott a bel- és külföldi fákkal gazdagon megrakott angolkert; 1830-ban ültettetett, előre készített faiskolából, a még mai nap is meglevő 10.000 darabból álló fenyves. Különösen pedig volt olyan idő, melyben három — most is ezen, és távolabb vidékeken jó hírben álló — férfi, u. m. Bartosságh József, Csapó Dániel és Gindly Antal urak, a faültetést vetélkedve gyakorolták, állítottak is maguknak olyan élő emlékszobrokat, melyeknek jótékony árnyai alatt, unokáik is áldják hamvaikat. Az általam ismertetendő birtok nem hasonlítható ugyan egy herczegi erszénynyel rövid idő alatt óriási léptekkel fölszerelt birtokhoz, mint például a m.-óvári, alcsúthi, vacsi stb., de nem hasonlítható oly birtokhoz sem, mely talán külön pénztárból szereltetik fel, mint péld. m. gr. Sándor baj- Szántóföld............................. 800 hold. Rét........................................ 175 „ Canalizált tavak .... 50 „ Szántóföldnek kiirtott szőlő 110 „ Most is meglevő dézmás szőlő 50 „ Ritka tölgyes erdő . . . 125 „ Legelő és haszontalan . . 700 „ Belsőség, konyha, angol-, szérüskert és fenyves erdő . 80 „