Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-04 / 31. szám
Pest, 1859. Augustus 4. $§^- XI. évi folyam második fele. GAZDASÁGI LAPOT A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. (IV . , , 5 Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékle-eeteken kívül. Előfizetési díj : Egész évre 10 ft p. ? (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetés 5 | dija : kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A | hivatalos bélyegdij, minden egyszeri hirdetés után » 18 pkr (30 ujkr), külön fizetendő. vwvwwvvywwwv'yw'^vVv ^9^ „Hozzunk mezei gazdaságunkba indább helyes arányokat Előfizethetni : helyben a szerkesztőségnél, üllői úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Köztelkén, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen küldendő levelekben.& /^-Kä^V'/vvvVVVWVWWWWWU v WVUVWWWWVUWXA ;~'^^y\AJVA/vvA/\/'y\/vv\/v.''yvA^r'/'/'/uv'0^(5y<|A'A/y'A''í';W'/';' Felhívás előleges részvényaláírásra. Minden értelmes gazda, ki egy kissé figyelemmel kiséri azon roppant haladást, mely a gazdasági termelés körül az újabb korban kifejlődött, s mely nevezetesen Angolhonban alig hihető tökélyre emelkedett: be fogja látni, hogy ezen haladást főleg azon jótékony befolyásnak lehet tulajdonítani, melyet a gazdasági gépek használata a mezei gazdaság emelésére gyakorol. S ha van ország, úgy bizonyosan a mi szép s nem túlnépesedett hazánk az, melynek gépekre legnagyobb szüksége van: egyrészt, hogy a hiányzó kézi erőt pótolja, másrészt, hogy a termelést, s általa a mezei gazdaság jövedelmezőségét emelje, mire a jelen kedvezőtlen viszonyok közt a magyar gazdának oly nagy szüksége van. Belátásom szerint gazdasági gépgyáramnak nemcsak abban áll feladata, hogy gazdasági eszközök készítésével foglalkozzék, de abban is, hogy a másutt már hasznosnak bebizonyult, új és javított szerkezetű gazdasági gépek behozatalát és elterjedését lehetővé tegye. Továbbá, hogy practicus gazdasági gépészek kiképezését, kikre különösen hazánkban oly nagy szükség van, eszközölje végre, hogy a használat által szükségelt javítások megtétele végett a vidéken gépjavító fiókműhelyeket állítson; de a tapasztalás által azon meggyőződésre jutottam, hogy ezen czélokat csak egyesített erők és tetemes pénzösszeg által lehet elérni, s hogy egyedül, saját anyagi erőmre hagyatva, nem vagyok arra elégséges. Hogy tehát a fent elősorolt s hazánk mezei gazdaságának emelésére oly szükséges czélokat elérni lehessen, elhatároztam gazdasági gépgyáramnak — mely már 16 év óta a t.ez. gazdaközönség elismerő pártolásában részesül — részvényes társulattá leendő átalakítását indítványozni, s azt oly társulatnak adni át, mely mind állásánál, mind pénzbeli erejénél fogva felkarolhatja ápoló kezekkel a mezei gazdaságnak ebbeli igényeit. A részvénytársulat alaptőkéje 400,000 ftra lenne megállapítandó, 4000 darab 100 ftos részvényekben oly módon, hogy abból most mindjárt 300,000 bocsájtassék ki, a fenmaradandó 100,000 ft pedig későbbi szükségletre hagyassák fenn. A részvénybefizetés egy év alatt négy részletben három havi időközzel 25 úíjával lenne teljesítendő, hogy a vállalatban a kevésbé vagyonosok is részt vehessenek. A vállalat jövedelmezőségéről kétség nem lehet, mert itt nincsen szó egy új vállalat teremtéséről, melynek kimenetele még bizonytalan, hanem egy már több évek óta haszonnal működő s megedzett vállalatnak nagyobb mértékbeni folytatása terveztetik, mely a mezei gazdaság jelenkori igényeit inkább kielégítheti, s melynek jövedelmezősége a kiterjedéshez aránylag folytonosan növekedni fog, mi magában a vállalat természetében fekszik. A társulatban én magam is 80 —100 ezer fttal részt kívánok venni, s nem kétlem, hogy ezen közérdekű indítvány másoknál is élénk részvétnek fog örvendeni, főkép azoknál, kik hazánk anyagi jólétének fejlődését szívükön hordozzák, s már eddig is mezei iparunk felvirágzása körül maguknak érdemeket szereztek azon készségért, melylyel a hazai vállalatokat ápoló karjaikba fogadják. Mihelyt az előleges alájegyzések 150,000 ftra, vagyis 1500 részvényre emelkednek, azonnal a társulat összealakítása iránti előkészületek megtétele végett a t. ez. aláírók egy összejövetelre fölkéretni fognak. Kelt Pesten, 1859. julius 20. Vidats István. Felvilágosítás Visontai úrnak elleninditványára, Vidats István gépgyárát illetőleg. Jól esik a honfi kebelnek tapasztalni, hogy közérdekű indítványok hazánk jobbjainál még mindig viszhangra találnak, s ott hol hazánk anyagi jóléte előmozdításáról van szó, az áldozati készség sem hiányzik. Szép példáját látjuk ezen hazafius resignatiónak Visontai úr czikkében, melyet a „Gazdasági Lapok" 29-dik száma hozott. A czikk ugyan ellenindítványnyal lép fel az állára közlött felhívásra Vidats István gépgyárát illetőleg, diíjipabban fejtegetett általános elvek az enyimekkel annyin azonosak , hogy kevés módosítással majdnem saját lelkemből fakadottaknak hinném, s csakis a czél eléréséhez megkíván-N