Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-11-22 / 47. szám
744 zik, culturális szempontból egy nagy planum inclinátum fekszik előttünk, melynek legalantabb része az Oriens, a dunai tartományok, legmagasabb pontja és culminatiója pedig a nyugaton Anglia, Belgium. Hazánk e nagy vonalnak szinén nem áll jelenleg magasabban, mint a téli helyzet körülbelül magával hozza, pedig rendeltetését és képességeit tekintve, annak sokkal magasabban kellene állania Azon tényezők közt, melyek számunkra ezen állást kieszközölni képesek lehetnek, leglényegesebb a nagy mértékben elterjedett gazdasági értelmiség Leglényegesebb igen is, mert a többi factorok keleten és nyugaton legalább is oly erősek mind, ha nem erősebbek, mint hazánkban. Keleten példa szint oly jó, ha nem jobb a föld, ésa* olcsóbb, a kivitel pedig hasonlíthatlanul könnyebb. A nyugaton gyengébb ugyan a talaj, de nagy a népesség, olcsóbb a kéz, könnyű az eladhatás, s bőven vannak kéznél azon pénzbeli erők is, melyek a gazdasági termelés élénkítéséhez megkívántatnak. Termelésünk e szerint, és kivitelünk erős akadályokkal találkozik erre is amarra is, s emelkedés állapotunkban csak úgy lehetséges, ha nagyobb gazdasági értelmiség segélyével megerősödve, a kimutatott termelési tényezők hatalmát kívülről, minél sikeresebben ellensúlyozhatjuk. A nagy értelmiség, mert hatalom, nehéz helyzetben is tud jólétet adni, azért nekünk el kell követnünk mindent, hogy gazdasági termelésünk terén az okszerű ismeretek világa minél kiterjedtebben s minél hatalmasabban átjárhassa és vezérelhesse munkálkodásainkat. Aztán nem kell felejtenünk ama roppant különbséget, mely gazdasági termelésünk körében az előbbeni állapotokhoz képest helyet foglalt. 1840 előtt ugyanis alig lehetett gazdálkodni haszon nélkül, most pedig igen-igen súlyos gazdálkodni haszonnal. különöse® áll ez mindazon nagyszerű birtokaira hazánknak, melyek az előtt jobbára ingyen munkával végezték dolgaikat, most ellenben a földön fekvő súlyos terhek mellett egyszersmind aránytalanul drága cselédek és napszámosokkal kénytelenek munkálkodni. Azelőtt bármi csekély volt a termés, tiszta haszonként jött az csaknem egészen ; most pedig a terhek és költségek fedezésére egy tekintélyes összege szükséges a termésnek, mely ha el nem éretik, azonnal kész a veszteség. Hasznos gazdálkodást folytatni jelenleg, valóban nem csekély feladat, s az erre vezető sok minden egyéb föltételek mellett, mindenesetre legfölül áll az alapos gazdasági készültség, melyet ez okból hasonlíthatlanul kevésbbé nélkülözhetünk ma, mint nélkülözhettünk évek előtt. De a tudományok gyors haladása is mellőzhetlenül követeli hazánktól gazdasági termelésének tudományos oktatással való támogatását. Óriási azon haladás, melyet csak az utóbbi 15—20 év alatt Európaszerte ten például a vegytan s a gépészet. Mindkettő oly ismeretek forrása, melyek nélkül a mezei gazdaság ma már nem lehet él. Egy-egy ága a gazdasági foglalkozásnak, ha igazán mélyére kívánunk ereszkedni, a végtelen sok részlet törvényeinek helyes megértéséhez, valóban nagy sommáját igényli az ismereteknek, s alig van emberi foglalkozás, mely annyi természettudományi alapos tudásnak bírna hasznos elhelyezést nyújtani, mint a mezei gazda foglalkozása. Szinte csodálja az ember, mikép jöhet az, hogy a gazdasági ismeretek elterjesztésének szükségességére a társadalmak oly lassan és léhán figyelmeznek. Azt mindenütt átlátják, hogy orvost, ügyvédet, lelkészt s hivatalnokot képezni szükséges, és csupán a mezei gazda életbevágó és jelentőségteljes foglalkozása az, mely iránt csak a legújabb időben kezdenek gondolkozóbb státusférfiak és jól kormányzott országok hasonló odaadással intézkedni. Talán azért történik ez, mert az állat és növény, egyedül a természetre hagyva is megterem és megnő, mivel látják, hogy a földmivelő nép nagy tömege, mely bizony átalában kevés ismerettel dicsekedhetik, gabonát és állatot termelni és előállítani tud. Tud igen is, az csak a kérdés, hogy mily eredménynyel tud úgy, mint gyógyítani tudnának a kuruzsolók is, habár egyetlen képezett orvos sem lenne is. Mindezen állapotoknak Tel. Egyesület! jobbra kell fordulni, a mai idő tisztultabb felfogással fogja azokat jobbra fordítani, s különösen hazánkban mellőzhetlenül szükséges — jövendőnk biztosítása tekintetéből — hogy mielőbb jobbra is forduljanak. A békés nagy harczot, mely egyes nemzetek forgalmában s forgalma által vívatik, az a nép fogja megáldani gyarapodással, mely azon foglalkozást, hova a nemzeti erőnek legnagyobb része fordíttatik, a legnagyobb értelmiséggel kezel. Hazánkra nézve az a mezei gazdálkodás, s úgy hiszem még sokáig az fog maradni. Legyünk tehát azon, hogy gazdasági oktatás dolgában megadhassuk a serdülő nemzedéknek — melyre nehéz idők várnak a kellő képesítést. Mert hasztalan, utoljára is és minden körülmények közt azé a haza, akié a föld; a föld pedig azé, aki abból értelmisége által hasznot tud menteni. A sóvárgás gazdasági intézetek után hazánkban nem új; sürgette azoknak felállítását több ízben ezen Egyesület is, sőt egyes jeles hazafiak állítottak is olyakat a múltban tetemes áldozatokkal és saját erejükből a hazában. Országosan dotált gazdasági intézetet azonban eddig nem teremthettünk magunknak, a magányosak által létrehozott iskolák pedig, éppen azért, mert magánerőn alapultak, idő folytán elenyésztek mind. Hogy többé az ily intézetek el ne enyészhessenek, országos, alapon kell állniok, országos költségen kelljentartatniok. Csak ezen forrás biztosíthatja jövendőjüket, s ezen cselekedetre a hazai jól felfogott érdekénél fogva — mielőbb köteles. Ne gondoljuk azonban Tek. Egyesület! hogy terjedelmes hazánk, mely azonkívül gazdasági természete szerint is anynyira különböző részekből áll, egy — habár nagyobbszerű ! - gazdasági intézettel beérhetne. Egy intézet nem elég; de ha felölelhetné is magába egy intézet mindazon ifjakat, kik az , egész országból gazdaságot tanulni hajlandók, s mind oda mennének — ez nem is volna kivánatos.Nem kívánatos, mert minél nagyobb a tanulók száma egy helyen , annál kisebb ; az oktatás belterjüsége; s azonfölül ama jótékony concurrentia is elmarad, mely — ha van az országban több helyen intézet — magától és természetszetesen beáll. Aztán habár a mezei gazdaság tudományának bizonyos absolut értékű törvényei vannak is, nem lehet el nem ismerni a viszonylagos oktatásnak előnyösségét, mely különös tekintettel adatik azon vidéknek, melynek számára képezi főleg a növendékeket. Képezi az absolut értékű igazságok terjesztése mellett egyszersmind , s alkalmazottan a gazdasági intézethez csatolandó példány gaz■ haságban. Több tanintézetre van tehát nekünk szükségünk Tek. Egyesület! sok oknál fogva. Csak egyes helyiségeit nevezem meg hazánknak, s mindenikünk előtt első pillanatra fel fog tűnni a különbség ezen vidékek gazdasági természetében. Íme itt van például a Dunán túli rész, egészen más az, mint a te