Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-11-22 / 47. szám
Pest, 1860. november 22. XII. évi folyam második fele GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Elekjeimnek e lapok minden csütörtökön két , tömött íven. Előfizetési dij : egész évre 10 ft ; 50 kr, félévre 5 ft 25 kr , negyed évre 2 ft 62 kr ujpénzben. Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért : 10 ujkr. A hivatalos bélyegdij minden egyszeri hirdetés után 30 ujkr. Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.* 1' Szerkesztőség | Előfizethetni Festen , a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bementett levelekben. A Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi november 12-dikén tartott közgyűlésének Jegyzőkkönyve. (Folytatása és vége.) 11. Hazafiai örömmel üdvözöltettek a legközelebb június 6-án tartott közgyűlés óta jelentkezett, s az alapszabályok 26. §. d) pontja értelmében bejegyzett következő egyesületi tagok : A) 5% kamatozás mellett biztosított alapítványi tőkével. Bajzáth György báró Pesten............................ 210 ft o. é. Damjanovics György nyugalmazott pestvárosi tanácsos Pesten ......................................................... 2000 ,, ,, Forgách József gróf Nógrádban .... . . 210 „ ,, Gschwindt Mihály szeszgyártulajdonos Pesten . , 210 „ Hollósy János földb. Szilas-Balhás Veszprém . 250 ,, ,, Jónás József kanonok Pécs Baranya . . . . 210 ,, ,, Ostffy István földb. Farád Soprony.......................210 „ Péterffy József (jagocsi) szőlőmivelő és mérnök Pesten 210 ,, ,, Perényi Sándor hagyatéka részéről (régi alapitv.) . 210 ,, ,, B) Evdijas rendes tagok 10 pftjával : 1) 1860/a évekre: Clayton-Shuttlerworth angol gépgyáros (Wilkinson Tamás által) Pesten. Giczey Sámuel ügyv. s földb., Pesten. Helsinger Mór mérnök, Tur-Pásztón, Szolnok. Jankovich Miklós földb., Pesten. Medveczky Béla, Rákosi p. Pesten. Polgár József földb. Puszta-Kakat, Szolnok. Tóth Lajos h. ügyvéd, Nagy-Kanizsa, Zala. Zemplén Ungmegyei gazd. Egyesület. 2) 186'/86 évekre : Sporzon Pál tanár a polytechnikumban Budán. Wagner Dániel (ifjá orvosdoctor Pesten. Van tehát mai napig az Egyesületnek : 1) 400 alapitó után szabályszerű alapítványban 146,307 ft 45 kr. 31 kisebb régi alapítványban . . . . 1,512 ., — „ 439 névszerinti alapítványban .... 147,909 ft 45 kr. biztosított alapítványi tőkéje osztrák értékben, és 1) 567 évdijas rendes tagja 10 pftjával 1858/63 évekre. Az egyesületi tagok ezen számába még nincsenek befoglalva a régi alapitó tagok közül azok, kik 1848. előtt köttelezett alapítványaikat a jövőre a hátralevő kamatok kifizetésével vagy bejelentés által mindeddig nem biztosították. III. A jelen közgyűlés programmja szerint a gazdasági intézetek ügyében Korizmics Ulászló alelnök úr körülbelül a következőkben emelt szót: „A f. évi oct. 29-én tartott igazg. választmányi ülés a gazdasági intézetek érdekében elfogadván azon indítványt, miszerint hazánk nagyságához s gazdasági termelésünk szükségeihez képest a mai idő követeléseinek megfelelő számban és szervezettel gazdasági intézetek állíttassanak, csekélységemnek jutott a szerencse abbeli megbízatást nyerni, hogy e fontos ügyét hazánknak a mai közgyűlés előtt tolmácsoljam, s annak nyomatékos támogatását kieszközölni törekedjem. Mindenekelőtt bocsánatot kérek a 1. közgyűléstől, ha talán gyenge szavaimnak nem sikerülne felhordani mindazon okokat, melyek gazdasági intézetek felállítása mellett hazánkban szólaltak. Egyszerűen akarom megjelölni csak azon főbb momentumokat, melyek e perekben a fenforgó tárgyra vonatkozva szemeim előtt lebegnek. Hogy hazánknak mielőbb gazdasági intézetei legyenek, elégséges számban és kellő szervezettel, azt követeli tőlünk először is hazánknak európai állása. Méltán áldhatjuk őseink szent emlékét, kik nekünk szeretett hazánkat Európa szívéiben megszerezték : áldott jó haza ez, kicsiben egész Európa, de világkereskedelmi szempontból nincsen árnyoldal nélkül. Minden irányban el vagyunk zárva a világkereskedés piaczaitól; nézzünk bár kelet, nézzünk bár nyugat felé, terményeink kivitele mindenütt egyaránt nehéz. Nyugatra csak a drága vasúti közlekedés áll rendelkezésünkre, keletre pedig egyedül a Duna, mely azon akadályok miatt, miket a messze jövőbe előrelátó gróf Széchenyi István elmozdítani törekedett, s még mindig várja a tökéletes orvosoltatást. A minden irány-ban fenforgó költséges szállítás, hazánk terményeit első formáiban csak kivételkép és ritkán engedi meg a világ piaczaira eljuttatnunk, akkori, ha kívülről történetesen aránytalanul magasak az árak. E nehéz kivitel parancsolná : terményeinket átváltoztatott, értékesített formába önteni, azaz i p. o. a búzát mint lisztet, tömérdek közönséges borainkat s mint cognac-ot s. t. szállítani ki. Ha végig tekintünk Európán, mikép az jelenleg társadalmi kifejlettségében mutatko- 147 ,, n v 5, 1359/64 „ 63 „ „ „ 186% „ 2 11 ’5 »1 5* 55 1208 alapító és évdíjas tagja név szerint bejegyezve.