Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1862-09-21 / 38. szám
Pest, 1862. September 21. XIV. évi folyam második fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. E rlleit jelennek e lapok minden vasárnap 2—21/*.’ A tömött ivén. Előfizetési díj : egész évre 10 ft.;félévre fi ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzben . Hirdetési dij kétszer halábozott sorért 10 ujkr. Szerkesztő a, M. Gazd. Egyesület köztelkét j( ( K üllői ut, 12 sz.), hova a tudósítások ’ egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Festen ,a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. I előfizetési figyelmeztetés! A július-septemberi évnegyed lapjaink 39-dik számával lejárván, tisztelettel kérjük évnegyedes előfizetőinket, hogy megrendeléseiket továbbra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még szolgálhatunk. Pesten 1862. évi September 21. A „Gazdasági Lapok** szerkesztősége. Három indítvány a magyar borászat ügyében. Rudnyánszky Kálmántól. Tekintve Dunlop urnak az utóbbi időben gyakrabban emlegetett hivatalos jelentése folytán, az angol kormány, parliament és közönség előtt a magyar borok iránt legközelebb fölébredt, de a londoni világkiállítás által még inkább fokozott figyelmet és érdekeltséget, hazánk egyik jelese Hollán Ernő, arra hívja föl a Magyar Gazdasági Egyesületet, hogy felhasználva e kedvező alkalmat, közvetítő gyanánt lépjen fel a magyar bortermesztők, és az angol fogyasztó közönség között. A tisztelt indítványozó ama hitét fejezvén ki, hogy azon intézkedések mellett, melyek a szőlőmivelés és pinczekezelés javítására vonatkoznak, biztos sikerre főleg a magyar ,a borkereskedés rendezése és emelése vezethet ; ennélfogva a termelő és kereskedő közti akadályok egyengetését, az angol kereskedők buzdítását és megnyerését, egy szóval a külföldi, nevezetesen angol tőkéknek érdekbe vonatását hiszi legalkalmatosabb eszköznek a magyar borászat emelésére; — mert ha a magyar bor tömeges kivitel által az angol tengeri raktárakban figyelmet gerjeszt, és magának a világkereskedelemben utat tör, a sikerdús hatás „felülről“ terjedend le legjótékonyabban a bortermelés legalsóbb rétegeibe. Ezen indítványt Korizmics László egyesületi alelnök úr tovább fűzve, számokkal mutatja ki, miszerint hazánkban kivitelre alkalmas bor már jelenleg is több van, mint amennyit a kiviteli kereskedés jelenlegi rendezetlen állapotában is igénybe vészen,de tehát „borügyünk rendezését és borainknak a külfölddeli ismertetését“ hiszi legszükségesebbnek, miért is azt indítványozza, hogy az Egyesület bormustrákat szedjen össze az eddig ismert jelesebb bortermő pontokról, s azoknak ama részét, mely a tudományos kémlelés után fenmarad, a jövő évi kiállítás számára tétesse el. A termelők pedig szólíttassanak fel, miszerint bormutatványaik mellé csatolják : a) szőleik alapfajainak megnevezését; b) az azokat termő talaj minőségének leírását; c) az évenkénti termésmennyiség számát; g) az eddigi eladás helyeinek és a keletárainak kimutatását ; végre e) a jól kezelt nagyobb pinczék megnevezését. Mely alapokon azután Magyarország borászati térképe és borainak több nyelveni leírása lenne eszközlendő, és a jövő évi kiállításra minél több angol lenne mghívandó. Mi bortermelők, kiképedve lesünk minden életre való jelenséget, mely pangó borászatunkat zsibbadt létéből lenne kiemelendő, csak hazafias elismeréssel üdvözölhetjük eme jó indulatu, s következményeikben bizonyosan már igy is nagy horderejű lépéseket, de bevallani vagyunk kénytelenek, hogy ezekkel leginkább csak a dolgok színvonalán már fönn lebegő tárgyak, azaz a már kereskedési czikkéért vagy azzá teendő kész termények jobb módoni értékesítése lehet utólérhető, amennyiben t. i. igen czélszerű mód ejtetik benne, hogy a kereskedő az ínyének megfelelő jobb és kevésbé jó között könnyebben válogathasson, és azt az igen üdvös egyesületi kéz-38