Gazdasági Lapok, 1863 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

Pest, 1863. Augusztus 2. GAZDASÁG Egy bácskai gazdaság harmincz év előtt és most« „A ki nem halad, vagy elmarad, vagy eltiportatik/4 Széltében, hosszában gyönyörű puszta terül előt­tünk ; a merre szem tekint, a merre szem ellát, kövér gulyák és falkák legelnek, a kolompok egyhangú kon­­gása messze hallik s viszhangzik tőle az erdő. Szent -­györgynapkor megindítják a gulyákat és falkákat, p­amazokat a róna­drágszélre, emezeket a halmos Hildre, és azontúl szent-antalnapig nesztelen a puszta, s a mély csendet csak a madarak dala s úgy néha-néha az országúton végig döczögő kocsi zöreje zavarja meg. Ekkor elő­jön száz meg száz kaszás és rendre vág­ja a buján megnőt füvet, a halmokon úgy, mint a völgye­ken. Szent-István napján már láthatni szerteszét a kazla­kat, melyek elegendők lennének egy vármegyének. A kazlak mellett a csak most készült nádszárnyékok álla­nak, hogy majd ha rosz idő, zivatar jő , a jószágnak menhelyül szolgáljanak. Ily formán jöhet a tél! Nehány nap — és a puszta ismét tele jószággal, me­lyet Drágszélről és Hildről visszahajtottak; hallani is­mét a furulya-szót, a pásztor-kurjongatást, s a kolompok egyhangú kongására felel az erdei viszhang. Aztán igy tart a legeltetés, mig a hó leesik, akkor a jószágot beterelik a szárnyékokba, s a bőven termett jó szénával etetik gond nélkül — kikeletig, mikor ismét legelni hajtják, a szárnyékok mellett hagyván a bőséges takarmányozás mellett is fenmaradt szénát, melylyel a teleltetést akár újra lehetne kezdeni. Ez harmincz év előtti képe a Kélesi pusztának Bács­­m­egyében. Tekintsük meg, váljon jelenben is olyan-e? Mindenekelőtt megemlítem, hogy a gazdálkodás más irányt vett. A marhatenyésztést gabonatermelés váltotta fel. Hogy e csere helyes volt-e, meglátjuk mindjárt. A rónákat és a nem épen rónákat felszántották, beosztották nagy táblákba s erősen kezdték mivelni; a fel nem tört részeket részben a kevés birka legelőjéül, részben pedig kaszálóul hagyták. így történt meg aztán, hogy a földből — mely meg­­fosztatott a nagyon is szükséges és folytonos trágyázás­tól — lett rosz szántóföld, silány kaszáló, éhenyesztő legelő. A homok, mely a folytonos marhajárás alatt felül, csekély rétegben megbámult, borzasztóan megcsalta a gazdát, s haszonvehetlenné téve az egykor oly dúsan termő földet, mely sok ezer birkának és szarvasmarhá­nak adott élelmet. A szántóföld végében az elsoványodott halmot ki­kezdte a szél, és megnyilt a homokbánya, mely napról napra inkább terjed.­­ Vannak ugyan némely gabona­­termelésre alkalmas területek, de mi haszna, ha a föld folytonosan zsaroltatván — középszerűen sem terem. A helyi viszonyokkal ismertetlen kezelő idézte mind­ezt elő 1857—1861-ig, s minthogy az újításoknak tán meggyőződés nélküli barátja volt, behozta a nyolczas rendszert, — s a földnek erőfogyatkozását trágyázással soha sem pótolta. Rövid idő múlva a legszebb gyepek is veszni kezd­tek, s helyüket most futó homok, borítja. Újabb időben a gulya ismét el-ellátogat Kélesre, s hogy legyen mit falnia, a kaszálót hagyják fel számára , és ha ezt nem teszik is, a mostani takarmánytermés soha sem tart el Pál­fordulásáig. Változván az uradalmi kormány, most már kezdik parlagon hagyni az elromlott területeket, de azért, hogy a homok terjedésének gát vettessék, arra nem gondol senki.­ Igaz, hogy ez nem kis föladat, de inkább még ma, mint esztendőre,­­ mert addig is szaporodik a sivány. 31 XV. évi folyam második fele. LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. “ Megjelennek e lapok minden vasárnap 2—21/t/ , tömött ivén. (előfizetési dij : egész évre 10 ft,a­lfélévre ft ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzben.; Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr. ) Szerkesztőség: : a M. Gazd. Egyesület köztelkén ( üllői ut, 12. 8z.), hova a tudósítások , egyéb levelek is intézendők.­­ Előfizethetni Pesten :a szerkesztőségnél, vagy­­­­ a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a s­­zerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálh­a­­tunk. Az előfizetési feltételek lapjaink homlokán olvashatók.

Next