Gazdasági Lapok, 1863 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1863-11-08 / 45. szám
Pest, 1863. November 8. XV. évi folyam második fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. “ Megjelennek e lapok minden vasárnap 2 — 21/tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft, félévre ft ft. negyed évre 2 ft 50 kr uj pénzben. Hirdetési díj kétszer halábozott sorért 10 ujkr. Szerkesztőség : I a M. Gazd. Egyesület köztelkén Süllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások , egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Az előfizetési feltételek lapjaink homlokán olvashatók. A juhok a hamburgi kiállításon, alán kedves szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha a „Landwirthsch. Zeitung für Nord- und Mitteldeutschland" czimű lapból a hamburgi kiállításon szerepelt juhokról szóló, mint látszik, igen tárgyavatott bírálatnak legalább azon részét mi is közöljük, melyben, átalános becsű s így mindenkit érdeklő tartalmánál fogva talán Egyesületünk juhtenyésztési szakosztálya is talál egy-egy haszonvehető gondolatot saját kiállításaink számára. Idézett lap a juhok osztályáról ekkér nyilatkozik: A hamburgi nemzetközi kiállításban oly juhgyűjtemény állott előttünk, melynél nagyszerűbbet s kiegészitettebbet még soha sem volt juhtenyésztőnek szemlélni alkalma; mert legyen bár Angliában a husjuh sok kiállításon fényesben, — Frankhonban a fésűs gyapjas juh jobb példányokban képviselve, s bírjon bár a merinóra nézve az ez évi mart. havában Brieg-ben tartott juhszemle nagyobb jelentőséggel, — a juhtenyésztés minden iránya mégsem volt egyszerre sehol oly gazdagon bemutatva, s az elmélkedő tenyésztő még sehol sem talált annyi alkalmat az összehasonlításra, — sehol sem lett oly ellenállhatlanul arra intve, hogy ezentúl bizonyos és tisztán felfogott czél kitűzése nélkül már teljességgel nem tenyészthetünk, s kénytelenek vagyunk egyik vagy másik irányt egész határozottsággal s kizárólag követni. Valóban korszakot képzővé válhatott volna július is ama hat napja a juhtenyésztés történetében, s hatalmasan mozdította volna elő a közjót, ha e kiállítás azon kívül a nézetek tisztázására is hatott volna tüzetesebben, s ha német juhtenyésztőink a szemeik előtt állott angolországi példa által végre azon meggyőződésre jutottak volna, miszerint kitűnőt s tökéletest termelni csak is egy határozott fő czél kitűzése és követése által lehet egyedül, s hogy nem a test nagysága, hanem a test alakja képezi a szép s a legmagasb takarmányértékesítésre legalkalma-I tobb állat alkatot, hogy tehát a kis testű juh szintely tökéletes, mint a nagy, sőt minthogy német juhászati viszonyainknak a kisebb test jobban megfelel, reánk nézve ennek tökéletesítése nagyobb fontossággal bír. Fájdalom! nekünk nincs nagy reményünk, miszerint e kiállítás — kivéve talán egy pár tenyésztőt — a nagy közönségre ily hatással lett volna, sőt inkább attól tartunk, hogy az eszmezavar, a habozás itt nem jön orvosolva, s hogy a jelenvolt nyájbirtokosok nagy része ezentúl is csak amaz óriási testalkat után fog vágyódni, mely a merinónak egyátalán nem lévén sajátja, ennek csak heterogén fajokkali összekeverése által érhető el, —az tehát a merinotenyésztésben oly ábrándnak tekinthető, mely nemes gyapjutermelésünket tönkre fogja tenni, s a német merinogyapjut eddigi hírétől, s ezzel a világpiacztól is megfosztani. Később alkalmunk lesz e véleményünket még behatóbban tárgyalni. Ami a juhok felállítását illeti, meglehet, hogy minden méltányos igénynek eleget tenni meg volt a jó akarat, de megvalljuk, hogy ennek teljesítését, főleg a gyapjújuhokra nézve sehogysem volt érezni alkalmunk. A mindenfelől egészen nyílt félszerek csak ritka szövettel lévén felül befödve, bennük a szakadó esőnek felülről s oldalt is annyira ki voltak a szegény állatok téve, hogy azok gyapja többé nem lett volna megnézhető, ha maguk a kiállítók, amennyire lehetett, mindenféle takarókkal a legnagyobb bajon nem segítnek. Továbbá tudja minden hozzáértő, hogy juhnyájat alaposan nem lehet megbírálni, ha annak vagy egyedül kosait, vagy csak anyabirkáit vizsgáljuk; kell ehhez összkép, melyet magunknak annyival bajosabban alkothatunk, mennél finomabbak az ezen kép alakítását eszközlő tulajdonságok árnyéklatai A hol, mint p. o. a szarvasmarhánál vagy a húsjuhnál, inkább csak a testalkat, s a szőr és bőr színes gyöngédségében különbségek jönnek