Gazdasági Lapok, 1863 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1863-11-22 / 47. szám
Pest, 1863. November 22. XV. évi folyam második fele. GAZDASÁGI A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat a P ST Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Az előfizetési föltételek lapjaink homlokán olvashatók. · feljelennek e lapok minden vasárnap 2—21/1, tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft. ^félévre 5 ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzben.^ Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr. ■ Szerkesztősei? : ) ' a M. Gazd. Egyesület köztelkén 5üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások ss egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten ,a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Utazási naplóm egyes levelei, m. Reutlingen, 1863. sept. 15. Tudtommal nem létezik jelenleg pomologiai intézet, mely nagyobb hírnévben részesülne, mint a Stuttgardt közelében, a vasút mentében levő reutlingi. A Neckar borvidékeit megjárván, oly közel voltam ezen intézethez, hogy annak megtekintését a pomologiához vonzó régi érdekeltségemnél fogva magamtól meg nem tagadhattam. Lucas Ede, ki ezen intézetet négy év előtt életbe léptette, tehát ép akkor, midőn a budai keletkezett, és akinek az jelenleg is igazgatása alatt áll, a pomologiai világ előtt sokkal érdekesebb egyéniség, semhogy annak és rokon czélú intézetének meglátogatását elkerülhettem volna, mert más is tanul holtig, de a pomolog leginkább. A többi között már psychologiai szempontból is érdekes volt előttem oly férfiúval személyesen megismerkedni, ki irodalmi és gyakorlati szép eredményei után ítélve kiapadhatlan tevékenységgel, átalán véve gyönyörű tudományos készültséggel bir, és mégis oly ügynek s pályának kész feláldozni szép tehetségeit, mely —legalább minálunk nagyon szűken kimért anyagi és morális haszonnal jár. Íme lám : az embernek nincs hatalmában 4 rendeltetése parancsait visszautasítani! — Azért követi Lucas Ede is e pályát, mely alá szokta vetni követőit s illetőleg áldozatjait azon legfájdalmasabb mártyromság nemének, mely a gyanusitgatás kinzó-kamarájában késziti sértő eszközeit; soha sem törődvén azzal, váljon képes-e a bírálgató megítélésére annak, hogy hány körülmény játszhatja ki a legőszintébb és szakavatottabb törekvést oly téren, ahol az eredmény az időjárástól, vevő félnek értelmes eljárásától, a nagy számban szükséges exequens személyzetnek ügyességétől és jóakaratától é s elvégre az ily heterogén factoroknak homogén öszszeműködésétől függ annyira, mikép az igazságos és az ily dologhoz értő biró még képzelni sem fogja tudni azon kormányzó kezet, mely kivétel nélkül képes volna mindezen számtalan heterogén tényezők szétágazását és sokszor malitiáját féken tartani. Azért arra számos példa van, hogy a becsületes és ügyes ember le tudta magának kötni polgártársainak átalános elismerését akár mint pap, orvos, vagy miniszer; de arra nem tudok példát, hogy bárkinek is sikerült volna még eddig mint valami pomológ vagy oenológiai intézet igazgatójának a közönség átalános elismerésében, vagy akár csak megelégedésében is részesülni. — Ily példát még nem ért senki, de nem is fogja azt elérni senki is, mert bárki emberfiának cselekedeteit és azok eredményeit meg szokta a világ ítélni annak saját, tulajdon tettei után, csak az ily válalat igazgatóságának felelősége terjesztetik ki más, személyiségén kívül eső, számtalan más factorok cselekedeteire és befolyására is. De lássuk a dolgot casuisticai példákban : 1) Lucas Ede úr kap megrendelést egy orleani reinette fára. Kiássák a fát az illető orleani reinettek sorából s küldik rendelése helyére. — Négy évre terem a fa, de nem ám orleani reinettet, hanem kormos almát, melyet a megrendelő épen nem szeret, mert kormos almája úgy is elég van már régtől fogva. Hej sopánkodik fel ilyenkor a kertnek ura, de nagy hmnezfut az a Lucas Ede! Hogy csalják meg az embert, abban a reutlingi faiskolában, pedig magam is egyik Pedig a dolog históriája igen igen egyszerű és Luncas Ede által sem elő nem volt idézve, sem általa nem volt elhárítható, mert nem ő, ki a rendnek legnagyobb 47 alapító tagja vagyok!