Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-19 / 42. szám
Pest, 1864. October 19. XVI. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Megjelennek e lapok minden szerdán 1 ’/*—2 fí tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., ? !! félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. \ egyéb levelek is intézendők. « -V-\. ; Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői ut, 12. sz ), hova a tudósítások s VVWWVWWVW ij Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy \ a könyvkereskedésekben. I Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. 1. Előfizetési figyelmeztetés! A jul-sept. évnegyed lejárván, tisztelettel kérjük t. évnegyedes előfizetőinket, hogy megrendeléseiket továbbra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Pesten 1864. sept. 27. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. Belgiumi és németországi utamról, főleg a kertészet érdekében. (Vége.) VII. Az erfurtiak nagyban termesztenek ugyan mindenfaju —éghajlatunk alatt honos virágot —magvaik értékesítése végett, azonban legnagyobb gondot azon fajokra fordítanak és legnagyobb kiterjedésben azokat termesztik, melyeket a divat nagyobb értékre emelt, mint p. o. a violákat, őszi rózsákat sat. A midőn az előbbeniekben szerencsém volt az erfurti vögynek talaj- és éghajlati viszonyait és rendkívüli előnyeit megismertetni, alkalmasint az tűnt ki vázlatos közlésemből, hogy e völgynek kertészeti szempontból, — legalább eddig— párja nincsen. Kitűnt továbbá az is, hogy az erfurti kertészek nem csak ügyes mesterek a magok nemében, hanem szaktudósok is a szó teljes értelmében; nem csoda tehát, ha azon a téren, melyet mint specialitást cultiválnak, a lehető legnagyobb mértékben ki is tűnnek. A legkitűnőbb vállalatok terjedtebb helyiségeit a violamag termesztésre szánt készületek foglalják el. A föld és víznek természetes előnyeinél fogva, itt a tökélynek lehető legnagyobb fokát éri el a viola, annál is inkább, minthogy a földnek természetes gazdagságát, még guanóval, marhatrágyával, és csontliszttel készült composzttal növelik. — A viola plánták 7 — 8/ magas és 6 — 7/ széles cserepekben ültetvék kettejével. Ezek állványokon állnak, melyek léczekből készülnek, mint nálunk a virág állványok , azon különbséggel, hogy egyik a másik fölé emelkedik; vannak kertészek, kik kisebb kertjeikben aránylag több violamagot akarnak termeszteni, ezeknél az állványok 4 — 5 emeletesek, az állványok mindig tetővel födvék, hogy a plántákat az eső és napnak fölöslege ellen meg lehessen védeni ; a virágbimbóknak megjelenésével eltávolittatnak a duplák, mi sokszor nagy veszteséggel jár, mert rendesen aránylag kevés simpla plánta mutatkozik; a megmaradt simpláknál a főfogás abban rejlik, hogy csak az egyféle színűek neveltessenek együtt, és hogy továbbá a virágzat hegyei annyira eltávolítassanak, miszerint több mint 6 — 7 beező (vulgo hüvely) ne maradjon egy szálon. — Természetes, hogy ezen kevés mag a tökélynek lehető legmagasabb fokát éri el, miután igy a jól ápolt és táplált plántának összes ereje, ezen kevés számú beezőkbe szorul. A tálában véve a termesztendő bármiféle magnak tökéletessége, és változványbeli valódisága függ: 1-ör — Az anyaplántának lehető legnagyobb tökéletességétől, 2-or — A magtokok aránylagos megkevesbítésétől és 3-szor — A változványnak minél tökéletesebb elszigetelésétől egyéb hasonlajbeli változványoktól. Ezen szabályok pontos megtartásának köszönik az erfurtiak virágmagvaiknak jó hírét, és annak, hogy olyasminek a magvát nem is próbálják termeszteni, a mi földjük és éghajlatuk természetes tulajdonánál fogva tenyészetének valami nagyobb tökélyét náluk el nem érheti. Oly virágok, amelyek az esőt és a napnak hevét jobban eltűrik, a szabadban tenyésztetnek, mint p. o. az őszi rózsák, Ziliz-félék (Aldák) Szarkalábok sat. ezek egész holdszámra ültettetnek ki, alkalmazván náluk is egész lelkiismeretességgel a fentebbi magtermesztési szabályokat. Miután az erfurti diszkertészek működéseivel a fen-42