Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1864-11-16 / 46. szám
653 iltenek. — Érmek és serkentési jutalmak ítéltettek oda Donadei Barbon, és Merk uraknak, de a kitűzött nagy jutalom díj soha sem jön megnyerve, s a pályázat reá 1853-ban visszavonatott. — Folyt. köv. Nyílt levél Bácsmegye értelmiségéhez. Bács megye kiterjedésére negyedik hazánkban 170 négyszög mértfölddel, 1,964,610 catastralis hold mivelet alatti földet bir. Pest megye után, legtöbb egyenes adót fizet 2,172,179 forintot, és a Gazdasági Egyesülete nincs. Szabadka városa határa 16 négyszög mértföld területen fekszik, Zombor, Újvidék, Kanizsa, Zenta, Becse s. a. t. városok lakosai nagyobb része földmivelésből él, határaik 6 —10 négyszög mértföld jó földet képeznek, bennök számtalan vagyonos birtokos család él; pusztáink: Borsod, Roglaticza, Emusics, Rasztina, Kisszállás s. a. t. nevezetes és vagyonos nemes családok birtoka. — Van tehát birtokunk, intelligentiánk, van jó földünk is, de van hazafiság, jó akarat és érdekeltség is, közszellem is volna, és gazdasági egyesületünk még sincs. A gazdasági egyesületek hasznát, megyénk értelmiségének, melyhez van tulajdonkép a néhány sor irányozva — fejtegetni, felesleges volna. — Ha van hazánkban megye, melyben ily egyesületnek haszna és boldog jövendője lehet, az bizonyosan Bácsmegye; mert valljuk meg őszintén, — igen nagyon elmaradtunk. Nézzük gazdaságaink állását sorba, nézzük felszerelésünket, földjeink kezelését, az azokra szükséges eszközöket, nézzük cselédjeinket, kopár pusztáinkat, nézzük és hasonlítsuk össze, mit fogunk találni, mit kelletik beváltanunk? — kevés kivétellel azt, miként jövedelmünk évről évre kissebbedik, míg más sok megyék előre haladnak, mi hátra maradunk, és hogy bajaink tömkelegéből meneküljünk, lassan kint bérbe adjuk földeinket, oly bérlőknek, kik miután legtöbbet ígérnek, évről évre bérlik ki csak földjeinket. Hová vezet ez ? Földjeink, melyek ezelőtt 10 évvel még elég jók voltak, ismét 10 év után roszak lesznek, majd bérlőjük alig fog akadni, mint Pest megye homok pusztáinak Kecskemét és Halas közt, hol a birtokot se vevő, se bérlő nem veszi, és ha tévedésből veszi a vevő, pár év múlva ismét eladni készül, a bérlő pedig elszökik vagy elpusztul. Tertium non datur, így fog Bácska földje is évről évre termékenységében visszamenni, mert az éves bérlő földünket bizony nem javítja, hanem csak használja. De ott is ahol gazdálkodunk,mi az a mi gazdálkodásunk: búzát,kukoricát és zabot termesztünk! — ha terem. Ha összejöhetnénk, értekezhetnénk, bizony igen sokat tanulhatnánk. És miért nem ? — Szerintem csak egyetlen egy férfiú hibázott, ki akár az aristokratiából, akár a vagyonos nemesi osztályból hazafiai buzgóságánál és tevékenységénél fogva, e megye értelmiségét összeterelte volna. A régi családokból megyénk számtalanokat vall magáénak: Rudics, Latinovits,Vojnics, Pilaszanovits s az újabb családokból: báró Redl, gróf Zichy, Grohmann. Szemző és több jeles, vagyonos nagyobb birtokosokban szintén bővelkedünk. Nem lehetne-e ezen családok közt oly fustot létrehozni, melynek alapján két elnök által, minden nemzetiségi és családi érdekek kielégíttetnének. De ki fogja ezt végrehajtani? Erre megyénkben csak egy férfiú van hivatva, a megyének köztiszteletű fia, neveltje és birtokosa, a főispáni helytartó műt. Piukovics Ágoston ur. Hívja össze a megye összes birtokosságát, főleg értelmiségét, melyhez Szabadka maga roppant contingenst állíthat, tette ezt ő maga több ízben is jó sikerrel, midőn az inség-segélyző, és a marhavész bizottmányokat teljes tapintattal szervezte, s én azt hiszem, hogy e téren is fogna hazafias törekvése sikerülni. Más utat nem ismerek. *) N. K. Az iparnövények termeléséről C Wagner Lászlótól.J (Folyt.) cl.J Amerikai áztatási mód. Ezen Schenk féle áztatás azon egyszerű gondolaton alapszik, hogy a viz melegségét az áztatás folytán szükség szerint szabályozni lehessen, azaz a meleget függetlenné tesszük az időjárástól. Ezt elérjük kettős fenekekkel ellátott kádak által,amelyek felsőbbike (t. i. fenék) át van lyukgatva, a két fenék hézagja közt pedig gőzcsövek vannak alkalmazva a víz felmelegítésére. Az átlyukgatott fenékre jönnek a lencsomagok függőleges állásban gyökvégökkel lefelé egymást ugyan érintve, de nem szerfelett szorosan, hogy a víznek szabad forgása lehessen köztük. A lent mintegy 6 hüvelyknyire víz födi, reá pedig egy átlyukgatott fedél borittatik és keresztfával lenyomatik, nehogy a víz azt felemelje. A kádak megtelvén hideg vízzel, a csövekbe annyi gőzt bocsátunk, hogy 8 — 9 óra alatt az egész tömeg mintegy 50 — 57 Reaumur fokra felmelegedjék. A kád közepén a felső fenékből egy cső nyúlik fel, melyen keresztül a viz alulról nyomul fel a kádba. Néhol a lent ezen kádakban az által mossák ki, hogy ezen említett csövön keresztül folytonosan hideg vizet folyatnak ez által mozgásba hozván a kád tartalmát, miglen a felesleges viz a kád szélein felölről ismét kifolyik. Ezen mosás folytán azonban a hőmérséklet majd csökkenvén, majd ismét szállván, általa az erjedés, tehát az ázás is késleltetik, miért is jobb ezt mellőzni. Fő gondot és figyelmet most arra fordítsunk, hogy a víz éjjel nappal folytonosan megtartsa ezen 50 — 57 foknyi hőmérsékletet, miért is azon mértékben, amint a víz kihűl, ismét gőzt kell bocsájtanunk a csövekbe. Stephens mondja hogy nem jó a gőzt egyenesen a vízbe bocsátani, mert ezáltal a melegülés egyenetlenül történik. Ezen hőmérséklet fő czélja az erjedést előmozdítani, ami is ezen hőmérsékletnél oly gyorsan történik, hogy 50—60 óra alatt az áztatás könnyen befejeztethetik. Ennek itt is legbiztosabb jele az, hogy 3 — 4 hüvelyknyi távolságokban megtört lenszálakból a farostot (pozdorját) könnyen eltávolíthatjuk, s a csomóvá kötött lenszál a vízben elsülyed stb. • Ha az áztatás befejeztetett, a lencsomagok a kádakból kivétetvén, nyílt téren az uralkodó szelek irányában *) Mi pedig részünkről azon óhajtásunkat csatoljuk e sorokhoz : vajha kivánt sikere lenne e felszólításnak s mielőbb üdvözölhetnék a „Bács megyei gazdasági egyesületet.“ Szerk 46*